Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nem szabad hagyni, hogy Putyin felmondja a gabonaszállítási megállapodást
A politikus ugyan megindokolta döntését, ám egyetlen szava sem felel meg a valóságnak. A megállapodás érvénybe lépése óta Ukrajna 32 millió tonna élelmet küldött a fejlődő országoknak, így segített lenyomni az árakat, ám azok újra megugrottak, amióta a Kreml 9 nappal ezelőtt bejelentette elhatározását, illetve támadja az ukrán silókat, valamint kikötőket. Valójában az vezérli, hogy még nagyobb károkat okozzon az ukrán gazdaságnak. Kezdettől fogva arról igyekszik meggyőzni a Nyugatot, hogy Kijev nem nyerheti meg a háborút, és hogy a szövetségesek jobban teszik, ha visszafogják a veszteségeiket. Ám a Wagner-felkelés, illetve a hadseregen belül támad zűr egyértelművé tette, hogy az idő Moszkva ellen is dolgozik. Most a gabonával igyekszik visszavágni, de nem ez nem jöhet be neki. Az ukrán kivitel kb. kétötödét a gabona tette ki még két évvel ezelőtt, vagyis ha leáll az export, azt megérzi a gazdaság. A Duna, illetve a vasút csak viszonylag kis mennyiséget tud átvenni, és sokba kerül. Putyin azonban azt üzeni ily módon, hogy a harcok folytatása érdekében kész bármilyen lépésre, szenvedjen attól Ukrajna, a világ, vagy akár a saját népe. Le kell azonban leplezni a politikus alávalóságát. Ha az ukránok egyenlőtlen tűzszünetre kényszerülnek, az egyáltalán nem szavatolja a tartós békét. Ha pedig a Nyugat nem kellőképpen elszánt, az bátorítás Moszkvának, hogy újra támadjon, amennyiben közben újra felfegyverzi magát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
Gerald Knaus úgy látja, hogy kitoloncolás-ügyben Orbán Viktor jelenti a példaképet az európai szélsőséges pártok számára, mert ő pont azt csinálja, amit azok szeretnének. Mármint hogy nem enged be senkit. Gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy magyar földön menedéket lehessen kérni, függetlenül a Nemzetközi Menekültügyi Megállapodástól, valamint az EU Alapjogi Chartájától. Ennek megfelelően el is marasztalta az Európai Bíróság.
A berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű agytröszt igazgatója a német kereszténydemokrata Thorsten Freijel együtt adott interjút, miután utóbbi felvetette, hogy töröljék el az egyéni menedékjogot. Inkább mondják ki, hogy a földrész évente befogad 3-400 ezer rászorulót, de emellett jöhetnének olyanok is, akik dolgozni szeretnének. Rögtön odalenne az embercsempészek kenyere.
Knaus egyetért azzal, hogy a külső határokon embertelen a helyzet. Az idén már 2 ezren fulladtak bele a Földközi-tengerbe, és az is tény, hogy drasztikusan vissza kell szorítani az illegális migrációt. Csak éppen jövőre választások lesznek a kontinensen, így veszélyes az alapjogokról vitatkozni. Az ugyanis csak olyanoknak jó, mint Orbán, akik szét akarják verni a jogállamiságot az EU-ban.
A szakértő ezt megtoldotta azzal, hogy sok más kormány sem tartja tiszteletben az emberi méltóságot, úgy bánik az oltalmat keresőkkel. Ez azonban azt eredményezi, hogy aránytalanul sokan jelentkeznek, mondjuk, Németországnál, mivel pl. Magyarországon hiába is próbálkoznának.
Az jó volt, hogy a Merkel annak idején megállapodott Erdogannal a menekültek visszatartásáról, mert utána sokkal kevesebben vesztek oda az Égei-tengeren. Több ilyen egyezményre volna szükség, csak ügyelni kellene a jobb valóra váltásra – tette hozzá Knaus, aki annak idején kitalálta, hogy kössenek ilyen szerződést.
Politico
Egy neves amerikai elemző úgy látja, hogy az ukrán tagság lesz a jövőre megalakuló új Bizottság legfőbb nagy célja, ez a kérdés évekre meghatározza a politikát Brüsszelben és több más európai fővárosban is. Mindenesetre, ha Ukrajna bekerül az EU-ba, ezzel járul hozzá a szervezet geopolitikailag leginkább a háború nyomán előáll helyzet megoldásához.
Így értékeli Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója. Felidézi, hogy a közösség idáig óvakodott megadni, milyen időtávlatban lehet szó Kijev belépéséről. De a tagság alapvetően befolyásolja majd az EU irányítását, illetve költségvetését, főleg, ha egyidejűleg felveszik a nyugat-balkáni államokat is.
Mivel Magyarország többször is vétót alkalmazott, amit sokan úgy tekintenek, hogy az a bel-, illetve külpolitika meghosszabbítását jelenti, több kormány is attól fél, hogy megbénul a működés, hacsak nem térnek át a többségi döntéshozatalra.
A franciák és a németek már emellett kardoskodnak a közös kül-, illetve adópolitikában. Ám Budapest, Varsó és több más állam keményen ellenáll, mivel meg akarják őrizni szuverenitásukat. Kiút lehet a zsákutcából, hogy a kétharmadot csak bizonyos biztosítékok mellett lehessen alkalmazni az érintett területeken. Vagyis ott nem élnének vele, ahol valamilyen alapvető nemzeti érdekről van szó.
Azután csinálni kell valamit a pénzügyekkel is, mivel egyre erősödik a meggyőződés, hogy a költségvetés immár nem felel meg a céljának. Emellett Ukrajna rengeteget elvinne a felzárkóztatási, illetve agráralapokból. De enyhítene a nehézségeken, ha a hat nyugat-balkáni ország nem Kijevvel együtt, hanem szakaszosan kerülne be, 10, 15, 20 év alatt.
Economist
A vezércikk azt hangsúlyozza: nem szabad hagyni, hogy Putyin felmondja a gabonaszállítási megállapodást. A politikus ugyan megindokolta döntését, ám egyetlen szava sem felel meg a valóságnak. A megállapodás érvénybe lépése óta Ukrajna 32 millió tonna élelmet küldött a fejlődő országoknak, így segített lenyomni az árakat, ám azok újra megugrottak, amióta a Kreml 9 nappal ezelőtt bejelentette elhatározását, illetve támadja az ukrán silókat, valamint kikötőket.
Valójában az vezérli, hogy még nagyobb károkat okozzon az ukrán gazdaságnak. Kezdettől fogva arról igyekszik meggyőzni a Nyugatot, hogy Kijev nem nyerheti meg a háborút, és hogy a szövetségesek jobban teszik, ha visszafogják a veszteségeiket. Ám a Wagner-felkelés, illetve a hadseregen belül támad zűr egyértelművé tette, hogy az idő Moszkva ellen is dolgozik. Most a gabonával igyekszik visszavágni, de nem ez nem jöhet be neki.
Az ukrán kivitel kb. kétötödét a gabona tette ki még két évvel ezelőtt, vagyis ha leáll az export, azt megérzi a gazdaság. A Duna, illetve a vasút csak viszonylag kis mennyiséget tud átvenni, és sokba kerül. Putyin azonban azt üzeni ily módon, hogy a harcok folytatása érdekében kész bármilyen lépésre, szenvedjen attól Ukrajna, a világ, vagy akár a saját népe.
Le kell azonban leplezni a politikus alávalóságát. Ha az ukránok egyenlőtlen tűzszünetre kényszerülnek, az egyáltalán nem szavatolja a tartós békét. Ha pedig a Nyugat nem kellőképpen elszánt, az bátorítás Moszkvának, hogy újra támadjon, amennyiben közben újra felfegyverzi magát.
A mostani Oroszország-Afrika csúcs külföldi részvevőinek megfelelő irányba kell terelniük a házigazdát és mozdulnia kell Törökországnak is. Továbbá a nyugati partnereknek jelezniük kell, hogy ha másként nem megy, erővel törik meg a blokádot a nemzetközi vizeken. Ehhez az első lépés az volna, hogy hosszú távú rakétákat adnak Kijevnek. Azon felül hogy biztosítják a tengeri konvojokat. Végső esetben pedig katonai kíséretet adnak melléjük.
Jól látszik, hogy Putyin kifut a lehetőségekből.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár szerint Kína zseniális propagandahúzást alkalmazott, amikor diktatúra létére elhitette a világgal, hogy képes békét teremteni Ukrajnában. Amerikával ellentétben Európa meg is bízik benne, noha agresszív külpolitikájával Peking rengeteg bizalmat eljátszott az eltelt 10 évben.
Ám amikor Marcon és Scholz mégis a kínaiaktól várja a diplomáciai megoldást, nem vet számot a valósággal. De nem csupán naivak, hanem képmutatóak is, hiszen ily módon tovább lehet üzletelni az állítólag békeszerető nagyhatalommal.
Ám egy egypártrendszerre épülő önkényuralom csakis akkor hajlandó beszállni egy viszály rendezésébe, ha abból előnye származik, illetve ha nagy nemzetközi nyomás nehezedik rá. Kínának a háború a kezére játszott és szívesen is jelenik meg úgy, mint aki képes befolyásolni Putyint. Mindazonáltal az biztos, hogy tavasszal Hszi személyesen figyelmeztette az orosz vezetőt Moszkvában: ne vessen be atomfegyvert.
Továbbá segített helyreállítani a diplomáciai kapcsolatokat Szaúd-Arábia és Irán között. Ám szó sincs arról, hogy békés szándékai lennének, nagyobb a füstje, mint a lángja az egész felhajtásnak. Illetve jéghideg geopolitikai számítás húzódik meg mögötte.
Egyrészt pacifistaként jelenik meg, ami bejön a 3. világ egy részénél. Ezzel párhuzamosan próbálja lejáratni az USA-t, amikor úgy tünteti fel, hogy az a háború befejezése ellen van, hiszen fegyvereket szállít az ukránoknak. De Hszi még sosem ítélte el az inváziót, nem sürgette a csapatok kivonását, ellenben árukkal és csúcstechnológiával segíti Moszkvát.
Amíg Kína gerjeszti a nacionalizmust, fegyverkezik szomszédjaival szemben, semmibe veszi a régióban a nemzetközi jogot és a kereskedelmet nyomásgyakorlásra használja, nos, addig szóba sem jöhet olyan tényezőként, amely tényleg békét szeretne.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >