Napló - KülNapló

2023. március 21. kedd
Ma Benedek, Bence, Miklós névnap van.

Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy illúzió azt hinni: létezhet ütköző övezet Oroszország és a kontinens között. Ily módon – teszi hozzá – Nathalie Tocci – a választóvonal egyik oldalán olyan rendszerek vannak, amelyekben lehetséges a jólét, a biztonság és a demokrácia, bár a magyar és a lengyel példa bizonyítja, hogy ez azért nem okvetlenül van így. A másik oldal sorsa a tekintélyuralom, a háború és az államkapitalizmus. Hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapott az EU-tól, azt a szolidaritás és az ellenállás elismerésének a jeleként lehet értékelni. Egyre jobban kirajzolódik, hogy túl nagy lenne az ár, ha az ország azon a térfélen maradna. Ám még a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén, tehát ha Kijev képes felszabadítani saját magát és hajlandó tárgyalni az oroszokkal, még akkor sem valószínű, hogy stabil béke alakul ki – mindaddig, amíg Putyin hatalmon van. Az pedig még sokáig eltarthat. A biztonság törékeny marad a földrészen, Ukrajna minden bizonnyal állig felfegyverzett állam marad, hogy elhárítson minden újabb agressziót. Az újjáépítés több tízmilliárd dollárba kerül majd és az összeg csak nő a mindennapos rombolással. A terhekből az oroszoknak részt kell vállalniuk, ám ez elképzelhetetlen a mostani elnökkel a nyeregben. Nemigen lehet abból kiindulni, hogy be lehet vonni e célra az elkobzott orosz javakat. Vagyis a költségek oroszlánrésze Európára fog hárulni. Ennek előteremtésére mozgósítani kell a magántőkét, amihez egyfelől az uniós tagsággal együtt járó kormányzási és jogállami biztosítékokra, másfelől NATO-jellegű katonai garanciákra lesz szükség. Európa mind inkább rá fog ébredni, hogy nem ússza meg a keleti bővítést. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2023. március 16.

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel sikerüljön meggátolni tervezett uniós csatlakozását. „A következő időszakra vonatkozó tervek között szerepel katonai kiképzéssel rendelkező, civil ruhás diverzánsok bevonása, akik erőszakos akciókat hajtanak végre, megtámadnak állami épületeket, sőt, erőszakos akciókkal túszokat ejtenek, mindezt az ellenzék tiltakozásának álcázva, azért, hogy kikényszerítsék a hatalomváltást Kisinyovban,” fogalmazott Maia Sandu. Az erőszakot valószínűleg Oroszországból, Fehéroroszországból, Szerbiából és Montenegróból származó "külföldi állampolgárok" szervezték meg. Káncz Csaba:

2023. február 15.

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök asszony miatt, úgy gondolja, hogy Meloni jobb, mint a híre. Mert ugyan Thomas Schmid szerint is feltűnően sokat kacsintgat jobbra, ám nem vezette az országot az első 100 napban a fasizmusba. Irányvonala határozottan konzervatív és ez jó hír az európai stabilitás számára. Azaz nem igazolódtak be a félelmek, hogy alatta Oroszország a jobboldali totalitárius rendszer felé halad. Közben megjelent egy új rém: hogy az EP-ben a Meloni-féle Konzervatívok és Reformerek-frakció összeáll a kereszténydemokratákkal. Az ellenzők szerint ily módon kialakulhat egy radikális, jobboldali-nemzeti tömb. Ám ennek van egy másik olvasata is. Nevezetesen, hogy az Olaszország Fivérei megszabadul a fasiszta-autoriter örökségtől, élre áll az olasz konzervatívoknál. Ily módon egyrészt stabilizálhatja az országot.

2023. február 3.

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu miatt ugyanakkor félő, hogy a Nyugat leállítja az Izraelnek nyújtott támogatást. A Nyugati-partvidéken tavaly hírek szerint 224 palesztin vesztette életét és az idén várhatóan csak tovább rosszabb lesz a mérleg. Elsősorban azért, mert az ultranacionalista, szélsőségesen vallásos koalíció, benne rasszista, arabellenes miniszterekkel, el van szánva, hogy elveszi az összes arab területet. A fejlett világ mégis igen visszafogottan reagál. Nincsenek olyan szankciók, mint amikor más országban kell móresre tanítani a politikai szélsőséget. Benjamin Netanjahu vezetése azonban tehertétel. Akadályozza a két-állam megoldást, gúnyt űz az ENSZ-ből és a nemzetközi jogból. Nem pártolja az oroszellenes intézkedéseket, viszont elveti az Iránnal kötött nukleáris egyezményt, ez pedig háborút vonhat maga után. Kémszoftvereket és fegyvereket ad el tekintélyuralmi rezsimeknek. De talán még ennél is keményebb, hogy a politikus fanatikus bandája szorgosan ássa alá az izraeli demokratikus intézményeket, illetve a civil jogokat. Akár még polgárháború is kitörhet. Diplomaták és tábornokok lázadoznak. Ám mindez nem érdekli a meggondolatlan és megalkuvó Netanjahut. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2023. január 16.

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, ha a saját önképét vesszük. És ez Izrael. A zsidó államot alapjaiban, saját felfogása szerint létében érintheti a megállapodás. miközben egy kínaiak által felmelegített iráni nukleáris alku azt is jelenthetné Tel Avivnak (Jeruzsálemnek?), hogy Amerika elkötelezettsége Izrael biztonságának garantálásához megroppanhatott, viszont az erősödő szaudi-izraeli biztonsági együttműködés a szaudi-iráni megállapodással együtt egyfajta biztosítékul is szolgálhat Izrael számára. Ezért Izrael nem „sértődhet meg”, folytatnia kell a közeledést a pillanatnyilag legerősebb és legbefolyásosabb arab országhoz annak ellenére, hogy a kapcsolatok teljes normalizálása még nagyon távol van. Rijad ugyanis - mint azt a 2002-es nyilatkozatában kifejtette – a történelmi arab-izraeli békekötés feltételéül Izrael visszavonulását az 1967 előtti határokra, a kétállami megoldás elfogadását, és a palesztin menekültkérdés méltányos megoldását - bármit jelentsen ez - nevezte meg. Ami így együttesen nem elfogadható Tel Aviv számára – és az izraeli belpolitika fejleményeit nézve egyre inkább nem az. Úgyhogy kleine Fische, gute Fische, az ambíciószintet alacsonyabbra kell beállítani. Dérer Miklós:

2023. március 16.

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik legősibb tevékenység. Történelmi mércével mérve ez a mostani ügy viszonylag jelentéktelen. (Gideon Rachman értetlenkedik is, hogy a kémműholdak korában minek van szükség ilyen, szerinte özönvíz előtti módszerre.) Viszont azért vert fel ekkora port az esemény, mert Amerikában kemény politikai vita megy Kínáról. Említettem, hogy republikánusok vezetése arra használta fel az ügyet, hogy puhasággal vádolja meg a kormányzatot, amely így csapdahelyzetbe került, még keményebbnek kell mutatkoznia – nyilván az észszerűség határain belül. Ezért az is lehet, hogy a léggömböt végül politikai és nem biztonsági okokból lőtték le. Gideon Rachman azt a tényt is kiemeli, hogy az utóbbi hetekben a mérsékelt erők mindkét fővárosban, Washingtonban és Pekingben is a párbeszéd újraindításával próbálkoztak. Ez most egyelőre reménytelen. Hosszú távon azonban túl nagy a tét ahhoz, hogy a diplomácia áldozatul essen egy kémléggömbnek. Dérer Miklós:

2023. február 9.

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, mert az információ a Kommunista Párttól származik, azt meg nem befolyásolják a tények, hanem csakis saját érdekei. A Nobel-díjas közgazdász ezzel együtt úgy gondolja, hogy a közeljövőben valóban csökkenni fog a lakosság száma, bár szerinte a folyamat már évek óta beindult. Ez pedig két súlyos gazdasági gondot is felvet... Egy öregedő társadalom pedig óhatatlanul magával hozza, hogy egyfolytában gyengül a gazdaság. Kína szuperhatalom, élén egy tekintélyuralmi és láthatóan tévúton járó vezetővel. Ennélfogva egyáltalán nem riogatás rákérdezni, miként fog reagálni, ha azt látja, hogy bajban van a gazdaság.

2023. január 18.

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt kénytelen lemondani. Ugyanez vonatkozik Mongóliára, Iránra és Törökországra is. Ezt taglalja elemzésében Martin van Creveld izraeli hadtörténész. Vagyis lángba borulna Eurázsia jó része, mert mindenki harcolna mindenkivel – a nacionalizmusra, a szabadságra, a vallásra, vagy bármi másra hivatkozva. És még az is lehetséges, hogy Moszkva beveti az atomfegyvert - nem külső ellenséggel szemben, hanem saját országában, a lakosság egy része ellen. Függetlenül attól, hogy túléli-e politikailag a háborút Putyin és bandája. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2023. január 14.

Következő oldal