2024. május 22. Szerda
Ma Júlia, Rita, Emil névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Európa új frontvonalai

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy illúzió azt hinni: létezhet ütköző övezet Oroszország és a kontinens között. Ily módon – teszi hozzá – Nathalie Tocci – a választóvonal egyik oldalán olyan rendszerek vannak, amelyekben lehetséges a jólét, a biztonság és a demokrácia, bár a magyar és a lengyel példa bizonyítja, hogy ez azért nem okvetlenül van így. A másik oldal sorsa a tekintélyuralom, a háború és az államkapitalizmus. Hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapott az EU-tól, azt a szolidaritás és az ellenállás elismerésének a jeleként lehet értékelni. Egyre jobban kirajzolódik, hogy túl nagy lenne az ár, ha az ország azon a térfélen maradna. Ám még a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén, tehát ha Kijev képes felszabadítani saját magát és hajlandó tárgyalni az oroszokkal, még akkor sem valószínű, hogy stabil béke alakul ki – mindaddig, amíg Putyin hatalmon van. Az pedig még sokáig eltarthat. A biztonság törékeny marad a földrészen, Ukrajna minden bizonnyal állig felfegyverzett állam marad, hogy elhárítson minden újabb agressziót. Az újjáépítés több tízmilliárd dollárba kerül majd és az összeg csak nő a mindennapos rombolással. A terhekből az oroszoknak részt kell vállalniuk, ám ez elképzelhetetlen a mostani elnökkel a nyeregben. Nemigen lehet abból kiindulni, hogy be lehet vonni e célra az elkobzott orosz javakat. Vagyis a költségek oroszlánrésze Európára fog hárulni. Ennek előteremtésére mozgósítani kell a magántőkét, amihez egyfelől az uniós tagsággal együtt járó kormányzási és jogállami biztosítékokra, másfelől NATO-jellegű katonai garanciákra lesz szükség. Európa mind inkább rá fog ébredni, hogy nem ússza meg a keleti bővítést. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Welt

 

A német közgazdászok zászlósfigurája az egyre jobban terjedő bankválság és a Crédit Suisse baja ellenére sem számít arra, hogy a kamatok visszaemelkednek az inflációnak megfelelő szintre, noha azt nagyon is kívánatosnak tartaná. Hans-Werner Sinn, a müncheni IFO Gazdaságkutató volt igazgatója, aki fogalom a szakmában, mindazonáltal mossa kezeit. Ő ugyanis éveken át szólt, hogy a jegybankok buborékot fújnak, most mégis bekövetkezett a baj.

Azt mondja, a kiváltó ok mindazonáltal ezúttal nem az volt, mint a 2008-as pénzügyi dráma idején, mert akkor rosszul számították, sőt megszépítették a derivatív cikkek kereskedelméből fakadó kockázatokat. A jelenlegi esetben viszont növelni kellett Amerikában a kamatokat, mivel egyre csak mentek fel az árak, ám emiatt elértéktelenedtek a Silicon Valley Bank alacsony kamatozású állampapírjai, odalett a pénzintézet saját tőkéje.

El lehetett volna kerülni a csődöt, ha a jegybank nagyobb saját tőkehányadot ír elő, illetve ha megtiltja, hogy az osztalékot eladósodás útján, a kamatcsökkentés révén elért sima értéknövekedésből fizessék. Ám így most fennáll a veszély, hogy a gondok Európára is átcsapnak, mert errefelé ugyanúgy készülnek a mérlegek, mit az USA-ban.

Viszont a számlát a végén az adófizetők állják, mivel nagyon úgy néz ki, hogy mindenütt leáll a kamatemelési ciklus. Pontosan ez az a buborék, amit az ultra laza pénzpolitikával nagyra hizlaltak, amikor a bankok a magasabb kamatok útjába álltak. A tőkepiacok viszont boldogok voltak, mivel értéknövekedést tudtak kimutatni. Jelenleg azonban az ellentétes irányú mozgászavarokat okoz a bankrendszerben, ezért le is fog állni.

 

Foreign Policy

 

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy illúzió azt hinni: létezhet ütköző övezet Oroszország és a kontinens között. Ily módon – teszi hozzá – Nathalie Tocci – a választóvonal egyik oldalán olyan rendszerek vannak, amelyekben lehetséges a jólét, a biztonság és a demokrácia, bár a magyar és a lengyel példa bizonyítja, hogy ez azért nem okvetlenül van így.

A másik oldal sorsa a tekintélyuralom, a háború és az államkapitalizmus. Hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapott az EU-tól, azt a szolidaritás és az ellenállás elismerésének a jeleként lehet értékelni. Egyre jobban kirajzolódik, hogy túl nagy lenne az ár, ha az ország azon a térfélen maradna.

Ám még a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén, tehát ha Kijev képes felszabadítani saját magát és hajlandó tárgyalni az oroszokkal, még akkor sem valószínű, hogy stabil béke alakul ki – mindaddig, amíg Putyin hatalmon van. Az pedig még sokáig eltarthat. A biztonság törékeny marad a földrészen, Ukrajna minden bizonnyal állig felfegyverzett állam marad, hogy elhárítson minden újabb agressziót.

Az újjáépítés több tízmilliárd dollárba kerül majd és az összeg csak nő a mindennapos rombolással. A terhekből az oroszoknak részt kell vállalniuk, ám ez elképzelhetetlen a mostani elnökkel a nyeregben. Nemigen lehet abból kiindulni, hogy be lehet vonni e célra az elkobzott orosz javakat. Vagyis a költségek oroszlánrésze Európára fog hárulni.

Ennek előteremtésére mozgósítani kell a magántőkét, amihez egyfelől az uniós tagsággal együtt járó kormányzási és jogállami biztosítékokra, másfelől NATO-jellegű katonai garanciákra lesz szükség. Európa mind inkább rá fog ébredni, hogy nem ússza meg a keleti bővítést.

 

FT

 

Az orosz elnöknek hatalmas ütőkártyája van a jövő évi amerikai választáson, mert akkor a legjobbak a nyerési esélyei a fronton, ha a tengerentúlon Trump, vagy várható legnagyobb republikánus kihívója, a floridai kormányfő lesz a befutó. A konzervatív hívek egyre inkább a háborúellenes álláspont irányába tolódnak el. Immár csak kevesebb, mint 40 %-uk gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak fegyvereket kell szállítania Ukrajnának. Ugyanezt vallja a volt elnök és fő riválisa, Ron DeSantis is. Meg hogy be kell fejezni a harcokat, illetve hogy Washingtonnak nem szabad jobban belekeverednie a viszályba.

Ha kettejük közül valamelyik kerekedik felül az urnáknál, az megosztaná a Nyugatot és nagy lépéselőnyhöz juttatná Moszkvát. Egyúttal valószínűleg erősítené a meggyőződést a ’Tegyük ismét naggyá Amerikát” támogatóiban, hogy Oroszország ugyanazt a woke-ellenes nézetet képviseli a világban, mint ők odahaza.

A két jobboldali vetélytárs között nagy különbségek vannak, de közös bennük, hogy a kulturkampfra helyezik a hangsúlyt. Nem sokat beszélnek pl. az álláshelyek biztonságáról, a globális szállító láncok helyreállításáról, viszont kirohannak a woke kapitalizmus és az ukrán ügy felkarolása ellen. 

Utóbbi kérdés már ősszel kiéleződhet, mert kifut a tavaly decemberben megszavazott 45 milliárdos program. A Képviselőház republikánus elnöke már jelezte: ellenzi az újabb segélyt, ráadásul ki van szolgáltatva pártja szélsőségeseinek, amiért azok megválasztották. De Ukrajna mindenképpen beleszól majd a választások eredményébe, hiszen az ukrán zászló a tengerentúlon mára a woke kultúra jelképe lett.

Ily módon a fronthelyzet után Putyin azt fogja leginkább figyelni, miként alakulnak a jobboldali előválasztások. Ha úgy, ahogy várja, akkor legnagyobb reményeit az amerikai általános választásokhoz fűzi majd. 

 

New York Times

 

Izraelben az elemzők egy része semmi veszélyt nem lát a koalíció által elindított jogi reformban, sokan mások viszont azt mondják, hogy az lebontja a demokráciát, úgy, ahogyan Orbán Viktor csinálta Magyarországon. Akármi is az igazság, a változtatások hatalmas felháborodást váltottak ki, mert igencsak széles jogkört adnának a koalíció politikájának végrehajtásához.

Ekkora belpolitikai vihar még nem volt az ország kikiáltása óta. A hétvégi tüntetésen a lakosság 5 %-a vett részt. De hát itt az történt, hogy saját pártjából igen sokan elfordultak a korrupció és zsarolás miatt perbe fogott Netanjahutól, ezért a régi-új miniszterelnök most először a szélsőjobbal fogott össze. Kellett persze hozzá, hogy ez a ravasz politikai róka előzőleg egyszerűen túl sokszor és túl sokaknak hazudjon.

Ha sikerül átvinnie a javaslatot, akkor nem sok korlát fogná vissza a végrehajtó hatalmat. A lap jeruzsálemi irodavezetője úgy ragadja meg a lényeget, hogy a konkrét ügyön túl a tét az: milyen legyen az izraeli társadalom. Az ultraortodoxok és a telepesek kihasználják, hogy eddig példátlan befolyáshoz jutottak, ezért igyekeznek megnyirbálni a Legfelsőbb Bíróság, az alkotmányosság legfőbb őrének jogkörét. 

Ha bejön a húzás, akkor a miniszterelnök számára lezárulhat a bűnvádi eljárás. A szélsőséges erők könnyebben kisajátíthatnának földeket a Nyugati partvidéken, megőrizhetnék a vallási iskolák kiváltságos helyzetét és az ultraortodoxaknak nem kellene katonai szolgálatot teljesíteniük. Az ország hihetetlen mértékben megosztott, robbanásig feszült.

 

 

 

2023. március 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább