2019. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Magyarország - A Die Zeit cikke

A fasiszták zászlaja alatt

Milyen mélyre süllyedhet egy ország?

Christian Schmidt-Häuer
A fasiszták zászlaja alatt
Újfasiszta felvonulás Budapesten, az ismeretlen katona sírjánál (2006) - Kisbenedek Attila/AFP/Getty Images

A fasiszták zászlaja alatt1

A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében.

A századfordulós sikátorból a szélsőjobboldali Magyar Gárda egy egysége jött vele szemben. Menetelve. Fekete egyenruhák, ellenzős sapkák, katonai bakancsok. Pirosfehér csíkos sálak, amilyeneket utoljára a náci időkben hordtak a magyar fasiszták. A szakaszvezető vezényelt: „Egy! Kettő! Egy!” Föllendítette a karját és átordított a filozófusnak:

– Heil Hitler, Tamás úr, hogy van?

A zsidó értelmiségi Tamás Gáspár Miklós a televíziós vitákból nem csak a magyarok előtt ismert. A franciák és olaszok, románok és szlovákok is értékelik kifinomult elemzéseit. De Budapest szélsőséges csapatai az „idegenszívűek” közé sorolják, akik a nép testét „szennyezik”. A kurucinfo honlapjának nyitó oldalán sírkeresztben áll a fotója. A honlap zsidókat és más „ellenségeket” sorol föl: neveket, címeket, telefonszámokat, hétvégi házakat, ismerősöket.

A városi zsidók – Budapestnek körülbelül 200 000 zsidó származású lakosa van – eddig még szerencsésebben megúszták, mint a falusi romák. Nagyjából két éve újra és újra Molotov-koktélok landolnak a házaik tetején. Az égő házakból menekülő családokra lőnek; itt egy apa hal meg a fiával, amott egy édesanya a lányaival. Az előző hetekben tucatnyi gyújtogatást követtek el a kormányzó szocialista párt, az MSZP politikusainak lakásai ellen.

„A Magyar Gárda kemény, mint az összeszorított ököl és éles, mint a kard”

Ez lenne Magyarország, a legendás emlékek hazája? A gazdasági csoda első turistáinak úti célja, akik Lieselotte Pulver Piroschkáját2 követték a pusztára? A szocialista gulyásállam, amelyet a szovjet birodalom alkotókedvű és látszólag oly vidám fölszabadult jobbágyai a háztáji polgári jólét mikrovilágává foldoztak? Amelynek cserkészei a kommunizmus és kapitalizmus között éppen 20 évvel ezelőtt májusban az osztrák határ védelmi berendezéseit lebontották, ezzel zsilipet nyitva az NDK-polgárok menekülő tömegeinek?

Volt egyszer, hol nem volt egy ilyen Magyarország. Ma Budapestet olyannyira fenyegeti a mélybe zuhanás, mint a városközponttól távol eső fölújítatlan negyedek neoklasszicista hátsó udvarainak málladozó puttóit. Az államcsődöt októberben csak egy 20 milliárd eurós gyorssegéllyel lehetett megakadályozni. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank és az EU a mostani válságban nyújtott legnagyobb hitelcsomagot rakták össze.

A pénzügyi világválság most egyértelműen rávilágított, milyen kiszolgáltatott Magyarország gazdasága és milyen lehangolt a társadalma. A tragédia, amely az átalakulási folyamattal köszöntött az országra, már korábban is megmutatkozott. Épp a rendszerváltás volt az, ami gyorsan megéreztette az alig tízmilliónyi magyarral, valójában milyen szegény is az országuk nyersanyagok híján és külföldi adóssághegyekkel és milyen szegény volt már a rendszerváltás előtt is. Már a Kádár János vezette kommunista vezetés is hitelből tartotta jól a honfitársait, hogy elfeledtessék velük az 1956-os népfelkelést – az egyetlent 1989 előtt, amely rövid időre előzte a szovjet tankokat.

1989 óta a nyugati multik még a magyar privatizációnak azokat a korai magánvállalkozásait is maguk alá gyűrték, amelyek azelőtt a szocializmus és kapitalizmus féllegális határmezsgyéjén bádogból folklorisztikus aranylemezt kalapáltak, a szürke sarokházakat pedig nosztalgikus csillogású századvégi kávéházakká varázsolták. Innentől termékmenedzserre, kontrollerre, brókerre volt szükség, nyelveket beszélőkre, 30 alatt. Budapest posztkommunista elitje vezényelte le az EU-integrációt, gondoskodott a régi kapcsolatokról és az új üzletekről, viszont az ország átalakításáról nem. Így az ország többsége Európa újraegyesítését egyre inkább önmaga részleges föladásaként élte meg.

De a szélsőjobboldal társadalmi előretörése még nem magyarázható egyedül a gazdasági visszaeséssel. Magyarországon ehhez még a történelem manipulációja is hozzájárul. Könnyen megy ez a magyarokkal, akik egykor az Urálból kései érkezőkként vándoroltak be Európába, és később úgy érezték, kirekesztik őket a hatalmasabb szomszédok. Ma a lakosság nagy része mítoszok labirintusán keresztül az első világháború utáni időkbe költözik át. Amelynek a vége az osztrák oldalon álló veszteseket aránytalanul súlyosabban érintette, mint a németeket a Versailles-i szerződéssel. A trianoni szerződés elvette a területük kétharmadát és a lakosságuk több mint felét. Az elveszített területek visszaszerzésének reménye vitte az országot a kormányzója, Horthy Miklós vezetése alatt Hitler táborába.

Ebben a két háború közötti időben keletkezett a népies magyarság nacionalista ideológiája. A liberálisokat és kommunistákat minden baj gyökerének, a zsidókat a magyar kultúrát fenyegető legfőbb veszélynek bélyegezték. Ezt ma egyre többen és többen látják újra így. Számukra Horthy ismét a történelem egyik legnagyobb magyarja. Szerintük a történelem legitimálja az önvédelmet és a védekező harcot.

Lengyel László, az elismert közgazdász azt mondja, „Németországban ma már csak egy letűnt kultúra olyan képviselőit ismerik és értékelik, mint az író Eszterházy, Nádas vagy Dalos. Az azóta felnőtt nemzedék etnikai legendák erdejében bolyong. Sarkítva: némelyik fiatal azt gondolja, hogy Trianon tavaly történt, és hogy a frissen lemondott szocialista kormányfő, Gyurcsány Ferenc a felelős érte.”

Zavaros fejűek, kopaszok, autonóm törekvések erőszakos támogatói masíroznak a jobbszélen Európa szerte. De a legtöbb országban a polgári kezdeményezések és jogszabályok keretek között tartják őket. Magyarországon nem. Nincs szervezett tiltakozás, demokratikus konszenzus velük szemben. A szélsőjobb és a lakosság konzervatív többsége közötti határok a rasszizmus és nacionalizmus ingoványába vesznek. Az ellenzék populista vezére, Orbán Viktor, aki a következő választásokon kétharmados jobbkonzervatív többséget érhet el, az elmúlt években a polgárokat játszotta ki a parlament ellen, hogy az utca segítségével dönthesse meg a szociálliberális koalíciót. A papok és lelkészek közül nem kevesen csatlakoztak hozzá. Egyetlen törvény sem bünteti a gyűlöletbeszédet, mert az új, 1989-es alkotmányban a vélemény szabadságát az emberi méltósághoz való jog fölé helyezték. „Akkoriban, a cenzúra évei után ez üdvözlendő volt”, mondja Kállai Ernő ombudsman, aki a 13 kisebbség jogait képviseli és maga is roma családból származik, „ma viszont már félelmetesen túlhaladott.”

Április 18-án, egy nappal a Holocaust-emléknap előtt a Magyar Gárda egy egysége rendőri védelem alatt masírozott föl a Várba a német nagykövetséghez. A menetoszlop élén a legnagyobb transzparens az auschwitzi kapura utalt: „Az igazság szabaddá tesz!” A 200 gárdista, skinhead és szimpatizáns előtt a vezetőjük a bezárt követség előtt az összegyűlteknek egy petíciót olvasott föl, amelynek az volt a lényege, hogy a Holocaustból semmi sem igaz.

Vona Gábor, a 30 éves biztonságtechnikai termékmenedzser 2007-ben alapította a Gárdát a szélsőjobboldali Jobbik félkatonai szárnyaként. Ezt a „Jobbik Magyarországért mozgalmat” is Vona vezeti. A fekete katonai zubbonyok, amelyeket a zömmel szegény gárdistáknak maguknak kell megvenniük, a budapesti kínai piacról származnak. Megvan rajtuk a hely a katonai rangjelzéseknek, a tagokat fölszólítják, hogy tanuljanak meg lőni. Für Lajos, a rendszerváltás utáni első keresztény-konzervatív kormány honvédelmi minisztere 2007-ben az alapító ceremónián minden frissen esküt tett gárdistának oklevelet nyújtott át. A Gárda céljai és jelszavai, amelyeket a romák lakta városrészekben és falvakban fölvonulva skandálnak, szó szerint vagy értelmüket tekintve a következők: romák (magyarul: cigányok) vissza Indiába; Erdélyt, a szerbiai Vajdaságot és a többi elveszített területet vissza Magyarországnak. Egyike a fasiszta jellegű elveiknek: „A Magyar Gárda kemény, mint az összezárt ököl, szívós, mint a háncs, éles, mint a kard.”

Sokan, akik bár alig kevésbé idegengyűlölő módon gondolkodnak, mégis visszariadnak a harci maskarádétól. Nekik ott a Jobbik. A Gárda szélsőjobboldali anyapártjának lehet most esélye a nemzeti-konzervatív Fidesz és a mély szakadékba zuhant szocialisták mellett harmadik pártként helyet szerezni az Európai Parlamentben. A listavezetőjük az 1963-ban született Morvai Krisztina, a neves Eötvös Loránd Tudományegyetem büntetőjogi docense. 2004-ig független szakértőként elismert tagja volt az ENSZ Nőügyi Bizottságának. Mióta Magyarország szociálliberális koalíciója nem hosszabbította meg a mandátumát, azóta az antiszemitizmust szítja az országban.

Morvai Krisztina érdi választási kampánynyitóján a Jobbik a Gój Motorosokat vonultatta föl: fekete bőrruhás fiúk nehéz motorokon, akik dübörgő konvojukat demonstratívan a nem zsidókat jelölő héber szóról nevezték el. Morvai úgy beszélt a zsúfolásig telt, elragadtatott teremhez, mintha egy óvodát kellett volna meggyőznie a fundamentalizmusról: „Kedves Magunkfajták! Keresztény jogászként húsvét táján mindig bibliai jelenetek jutnak az eszembe. Jézus a tanítványok lábát mosta. Az alázat jeleként. Ez a mi kormányunkból hiányzik... Az ellenfeleink a Sátán megtestesülései és nekünk harcolnunk kell a sátáni erőkkel szemben...” Kint ezalatt az EU-jelölt párttársai pólót árultak Horthy Miklós képével, aki Hitler szövetségese volt 1944-ig.

Horthy mellszobra Budapest központjában áll, a Szabadság téren. Nem lehet egyből észrevenni. A kőfej a nagy református Hazatérés templomhoz vezető lépcső oszlopszentjeihez tartozik. Ahol Horthy mellett Wass Albertet is megörökítették, a magyar csendőrtisztet, aki az Erdélyben elkövetett háborús bűnök után el tudott menekülni az Egyesült Államokba.

Erdélyről szóló könyvei ma minden jobboldali kötelező olvasmányai. És a templom lelkésze, a Református Egyház püspökének fia a „judeobolsevikokat” és az „idegenszívű” liberálisokat szidja.

Magasan a Duna fölött lévő lakásából Vásárhelyi Mária szociológus egy szögletes tornyú házra lát. Valaha egy zsidó vállalkozóé volt. 1944-ben Adolf Eichmann kisajátíttatta magának. A zsidók megsemmisítésének szervezője azért járt Budapesten, hogy meggyorsítsa a deportálásokat. Ez azután sikerült, miután a nácik 1944-ben lemondatták a Hitlertől eltávolodó Horthyt. A nyilaskeresztes fasiszta párt vette át a kormányzást. A háború utolsó hónapjaiban még 437 000 zsidót deportáltattak, és gyerekek, nők és öregek ezreit hajtották a Dunába, fojtották vízbe, lőtték le őket. A honalapító Árpádok piros-fehér sávos zászlaja alatt gyilkoltak, amely ma a jobboldali tüntetéseken leng.

Vásárhelyi Mária már kiskorától megtanulta, hogy félve tekintsen a történelemre. Az apja sokáig ült a halálsoron. Ő volt az 1956-os magyarországi fölkelés után kivégzett Nagy Imre kormányfő információs minisztere. „A szélsőséges jelmondatok mára teljesen szalonképessé váltak”, mondja a szociológusnő. „Nem csoda, hogy az emberek lassan elhiszik, hogy az állampolgári jogaikhoz tartozik, hogy gátlástalanul idegengyűlölők lehessenek.”

A parlamenti demokrácia mára már szinte kilehelte a lelkét. A szocialista párt ügyeskedő szerencselovagok túszául esett. Nem tudom, hogyan akarják megakadályozni, hogy Orbán Viktor a következő választásokon kétharmados jobbkonzervatív többséget érjen el.

Akkor aztán kedve szerint változtathatja meg az alkotmányt egy autoriter elnöki demokrácia érdekében, amelyre törekszik – Sarkozy és Berlusconi, Kaczyński és Horthy keverékeként.

Hogy a populista Orbán nem válogat az eszközökben, hogy hatalomra kerülhessen, azt a 2006-os önkormányzati választásokon bizonyította, amikor a Fidesz polgári szövetsége közös jelölteket indított a szélsőjobbos Jobbikkal. Az egykori szabadgondolkodásnak, amely 1989 után Davos és más neoliberális kultikus helyek ifjú sztárjává tették, 2007 júliusában végleg hátat fordított. „A rend Istennek tetsző dolog”, jelentette ki, „így tehát előbbre való a szabadságnál.”

Az EU-választási kampány nyitányaként Magyarország erős embere azzal fenyegetett, hogy azokat a szocialista politikusokat, akik romba döntötték az országot, a legszigorúbban felelősségre vonják. Ezzel Orbán, aki egykor miniszterelnökként maga sem riadt vissza kétes ügyletektől, szinte minden magyar tetszését kivívta. Hiszen az új szocialista miniszterelnök, Bajnai Gordon azelőtt olyan oligarcha hírében állt, aki a saját üzleti érdekeinek megfelelően sok kispénzű ember megélhetését tönkretette. Azonban Bajnai mostani takarékossági programja elől, ami jóval fájdalmasabb a németországi Hartz IV-nél, Orbánnak sem lenne menekvése – mindegy, mekkora arányú is lesz a választási győzelme.

Hogyan fog utána a szélsőjobb növekvő fölvonulásaira reagálni? Semmi gond: ahogyan Horthy, ő is egy beszédben tudatta, hogy ad majd nekik két pofont és hazazavarja őket.

Bárcsak ilyen egyszerűen lehetne kezelni Magyarország gyakran tragikus múltját és jelenét!

 

1 Mivel elég sok helyen hivatkoztak erre a bizonyos cikkre és minden oldal a saját véleményét alátámasztó információkat csipegette ki belőle, kedves tolmácskolléganőmmel úgy döntöttünk, lefordítjuk a teljes cikket. A cikkben található tárgyi tévedéseket nem javítottuk ki. Tehát a szerzőnek szóló megjegyzéseket ne nekünk címezzék.

Talán érdemes elgondolkodni, hogy (m)ilyennek látnak bennünket. – A fordító megjegyzése.

2 Liselotte Pulver volt a címszereplője a sok német turistát Magyarországra vonzó „Ich denke oft an Piroschka” (Gyakran gondolok Piroskára) címő filmnek (1955). – A szerkesztő megjegyzése.

 

Fordította: Szani Edit

Eredeti cikk. Die Zeit

Blog: Fordítások

 

2009. május 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az európai csata

Angela Merkel német kancellár és Macron természetes szövetségese távozóban van. A többi európai kormány és párt >

Tovább

Még nem tudni biztosan, csatlakozik-e Orbán a nacionalista Internacionáléhoz

Az olasz Liga azt reméli, hogy a Fidesz igenis belép a jobboldali-populista pártok vadonatúj szövetségébe, amikor >

Tovább

Bűntény és felmentés nélkül, titkokkal

A Mueller-féle vizsgálat során Trump közvetlen munkatársainak soraiból eddig öten vallották magukat bűnösnek és kaptak jogerős >

Tovább

Izrael választ

„Ahogy Orbánnak sikerült érdekszövetséget kovácsolnia a mélyen antiszemita, lecsúszott és kulturálisan többszörösen hátrányos helyzetű jobboldaliak és >

Tovább

Egy oligarcha tündöklése…

„A 90-es években megkaparintotta a Gyermekvédelmi és Prevenciós Központ vezetését, hogy kisvártatva innen exportáljon szemrevaló fiatalokat >

Tovább

Új szövetséget! - valóság vagy ijesztgetés

Megdöbbenéssel olvastam a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent „Új szövetséget!” című vezércikket. Feltűnő, hogy nem jegyzik a >

Tovább

Az elnök egy rasszista, hazug, csaló gazember (trumpizmusok)

Ha Cohen állításai igaznak bizonyulnak, akkor Trump, fiai, lánya és veje az eddig feltételezetteknél is súlyosabb >

Tovább

Moldvai főpróba az ukrán választások előtt

„Ha az oroszbarát moldvai szocialisták győztesen kerülnek ki a mostani választások nyomán, akkor azt Moszkva saját >

Tovább

Mi múlik az európai választáson?

„Ha a nemzetállamok visszatérnek, s ha a meghatározó pártok nem tudják hatalmi ambícióikat az integráció érdekében >

Tovább

Macedónia a NATO kapujában

„Minden attól függ, mint »tanácsolnak« Orbánnak Moszkvában, vagyis, hogy melyik ügy lesz fontosabb Putyinnak: a macedón >

Tovább

A titkosszolgálatok hosszú árnyéka

„Bár mind a román baloldal, mind a jobboldal prominens politikusai között ott találjuk a volt titkosszolgálat, >

Tovább

A német Zöldek haszontalan idiotizmusa

„Ahol romlik a demokrácia állapota, ott erősödik a korrupció, ahol csökken a korrupció, ott egészen biztosak >

Tovább