Ma Stefánia, Jakab névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László (1918-2009)
Dr. Szórád György
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia első magyar-ajkú nagykövete elhunyt a napokban. Eseményekben gazdag életéből gyakran, ízesen tudott mesélni s emlékezve rá, közreadunk egyet anekdotáiból – sajnos Laci bácsi eredeti „fűszerei” nélkül.
Perzsia 1971-ben ünnepelte a Perzsa-császárság 2500 éves fennállását. Ennek kapcsán nagy ünnepségeket rendeztek és létrehoztak Perszepolisban, a valamikori, de ma már nem létező perzsa székvárosban, egy sátorvárost, ahova meghívták 102 országból az államfőket – császárokat, királyokat, államelnököket. Ezek közé tartozott persze Jugoszlávia elnöke, Tito marsall is.
Ebben az időben Perzsiában (a mostani Iránban) a jugoszláv nagykövet Balla László, Laci bácsink volt. Hogy logisztikai problémái lesznek – mert függetlenül a házigazdák kérelmétől, hogy a delegációk nagy számára való tekintettel csak kisebb taglétszámúakra tartanak igényt, a jugoszláv delegáció igencsak népes volt – arra számított. De hogy lingvisztikai természetűek nehézségei is adódhatnak, arra már nem.
Jugoszlávia abban az időben még erős lábakon állt, de elnökünk már lábproblémákkal küszködött. Ebből kifolyólag igencsak nagy probléma lett volna, ha csak 102-ikként – addig várakozva – tudott volna Pahlavi sah elé járulni a díszsátorban. Ugyanis Jugoszlávia a francia ábécé szerint Yougoslavie, s mivel ez az utolsó betű, hát elnökünk fontos szerepe ellenére, amit a III. világban betöltött, valamint lábfájdalma ellenére, hosszú várakozás után, csak utolsóként tudott volna a központi sátorba bemenni. Ezért Laci bácsinak a perzsa külügyminisztériumi protokollban egy másik nyelv ábécéje után kellett néznie: először a perzsával kibérletezett, majd más világnyelvekkel, de sikertelenül. Mindegyiknél sokat kellett volna várakozni.
Ekkor jött elő Laci bácsi egy közbeeső megoldással: legyen a sah elé járulás sorrendjének alapja, ki mióta van hatalmon. Igaz itt sem Tito volt az első, hanem Haile Selassie, Etiópia uralkodója, de legalább harmadik. Ez már siker, gondolta Laci bácsi, s abbahagyta a további nyelvi, vagy más kísérleteket. Boldogan várta az ünnepi estét, amikor Tito tényleg harmadikként ment be, de: a vendéglátók úgy gondolták, hogy az első, azaz Selassie, az utolsóként besorolt államfő feleségével menjen be, a második az utolsó előtti feleségével, s így tovább. A mi elnökünk ily módon egy, egyenlítő alatti ország uralkodójának kb. 140 kilós feleségével „libegett” be Pahlavi és a nagyon csinos Farah Diba elé. De nem csak a kilók jelentettek problémát, hanem az is, hogy a hölgy egyetlen érintő feletti nyelvet sem beszélt, alkoholt nem fogyasztott, s a kommunikáció nullára süllyedt az éjszaka folyamán. Ez nem nagyon volt elnökünk ínyére, főleg amikor látta, hogy Losonczi Pál, Magyarország elnöke, a monacói hercegnővel, Grace Kellyvel a karján „suhant” be.
Az elutazás napján Laci bácsi kissé megszeppenve járult a „főnök” elé a nem várt, Tito szempontjából félresikerült bemeneteli protokoll miatt, s megkérdezte (nagy bátorság volt), hogy elégedett-e a szervezésével. Mire elnökünk csak ennyit jegyzett meg: „Lacika, kinek a merénylete volt, aki rám tukmálta ezt a nagydarab hájpacnit, elrontva egész ünnepi estémet?”
-
* Balla László mérnök 1918-ban született Nagybecskereken (Zrenjanin), ahol a híres Messinger Gimnáziumba járt. Egyetemi tanulmányait Belgrádban kezdte, és Budapesten fejezte be, ahol 1943-ban építészmérnöki diplomát szerzett.
Szabadkára 1947-ben került, ahol először tanárkodott, majd a műszaki középiskola igazgatója lett. Párhuzamosan ezzel aktív társadalmi-politikai munkát végzett (képviselőházi küldött, járási alelnök, hogy csak a fontosabbakat említsük).
Nem csak kitűnő nyelvérzékének köszönhetően lett (a magyaron és szerben kívül francia és angol felsőfokú nyelvtudással rendelkezett, sőt nyugdíjas korában szépirodalmat fordított) Jugoszlávia első magyar nemzetiségű nagykövete (1969-1973 között Perzsiában – a mai Iránban –, és később Ghánában).
Ismert sportoló is: úszóbajnok (1940-ben 1500 méteren Európa ötödik legjobbja), aki élete végéig a sport szerelmese, és aktív művelője volt.
Szerette szülővárosát, de igazából szabadkainak tekintette magát. Sokat tett ezért a városért s ennek elismeréseként 2004-ben Szabadka díszpolgára lett.
Nagyszámú kitüntetése közül kiemelkedik a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti-keresztje, amelyet 2007-ben a magyar identitás és anyanyelv megőrzése érdekében tett tevékenységének elismeréseként adományoztak neki.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin visszahozza a szovjet típusú ideológiát, hogy eladja a népnek a háborút
Megtiltotta a nem heteroszexuális kapcsolatok nyilvános bemutatását, célja ezzel is az, hogy elfedje a valóságot. Miközben >
Meloni védekező hadállásban
A főnökasszony nem tudja leplezni ellenszenvét a nemszeretem médiával szemben, amely nem éri be az első >
Bajban van a nagyobbik osztrák kormánypárt
Ezért próbálja magyar-szerb segédlettel Brüsszelre tolni a felelősséget a migrációért. Karl Nehammer kancellár szerint az Orbán >
Trumpot nem a második elnökség vagy Amerika érdekli, hanem az, hogy magára vonja a figyelmet
A Guardian kommentátora, Simon Tisdall ítéli ezt így meg. Azt állítja ugyan, hogy képes nyerni 2024-ben, >
A kert és az őserdő
Teljesen jogos a foci VB kapcsán a bírálat Katarral szemben, ám gyakran önteltség van mögötte – >
Mire szavazott félidőben Amerika?
A várakozásokkal ellentétben november 8-án az amerikai választókat nem csak a pénztárcájuk érdekelte. Fontos volt számukra >
Joe Biden Ukrajna-politikája mesteri és megérdemli a támogatást
Most meg kell őriznie ezt a kiegyensúlyozott megközelítést. El kell hárítania az ukrán államfő heveskedését, mert >
A republikánusoknak lőttek
A Süddeutsche Zeitung a legnépszerűbb német lap elemzése úgy ítéli meg, hogy a végét járja Amerikában >
A választás után erősebbnek látszik Amerika és a demokrácia
Közben Trump azzal tetézi korábbi melléfogásait, hogy sorozatban veszít. A legfontosabb fejlemény éppen az, hogy a >
Herszon – Putyin legmegalázóbb veresége
Kijev és Harkiv után Moszkva már harmadszor szerepel le, csak ez most minden eddiginél fájóbb Putyin >
A holnapi választás nemcsak Bidenről, hanem a demokráciáról is szól
A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint az amerikai időközi választások nem csupán arról határoznak, mit tehet az >
Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk
Ezt állapítja meg Thomas Friedland, a New York Times külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a >