Ma Timót, Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Nemzetközi sajtószemle
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg a legfejlettebb közé tartozik a világban, ám Gázában a humanitárius katasztrófa ijesztő méreteket ölt. Kifogy a kenyér, a túlzsúfolt menedékhelyeken arat a rüh és a hasmenés. A koszos víztől szintén sokan betegednek meg. A polgári áldozatok számára valószínűleg jóval meghaladja a 10 ezret. Ám a harcoknak csakis a tárgyalások vethetnek véget. Csak éppen nincs érdemi béketerv és ez megosztja a zsidó államot, illetve a szövetségeseit. Az ország továbbra is a mély sokk állapotában van a Hamász támadása nyomán. Sokan érzik úgy, hogy személy szerint is veszély leselkedik rájuk. Netanjahu hibát követett el, amikor nem fogadta el, hogy túszokat engedjenek el a tűzszünetért cserében. Az ártatlan civilek kiszabadítása ugyanis nem állt volna a bűnösök levadászásának útjában. Minél tovább tartanak a harcok, annál valószínűbb, hogy a háború átterjed környező országokra, illetve annál magasabb lesz a palesztin civil halottak száma. Ez utóbbi adatnál jobb eszköz nem is kell a Hamásznak a toborzáshoz. Ám sajnos a miniszterelnök alighanem ragaszkodik ahhoz, hogy csakis a megfélemlítéssel lehet pacifikálni a palesztinokat. Pedig éppen ez az a megközelítésmód, amin változtatni kell, hiszen nem vált be. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Kurier
Az unió költségvetési biztosa megismételte, hogy a Bizottság nem hagyja magát megzsarolni az Orbán-kormány részéről. Az újságnak adott nyilatkozatban Hahn rámutatott, hogy Brüsszel nem először kerül ilyen helyzetbe, de mindannyiszor meg tudta csinálni, amit akart, mert volt B terve Magyarországgal szemben. Így jóval több erőfeszítés árán ugyan, de most is meg lehet találni a megoldást.
A magyarok tudják, hogy ez így van, és hogy csak korlátozottan tudják feltartóztatni a folyamatot. Hiszen pl. amikor a határvédelem megerősítéséről van szó, ők az elsők, akik több pénzt követelnek. Vagyis igazából nem tudnak beleköpni a levesbe, sőt bizonyos uniós tervek sikere nekik is az érdekük. Vagyis az EU-t alapvetően nem lehet revolverezni.
A politikus beszélt arról is, hogy Magyarországon aggályosnak tartják a közbeszerzések egy részét, mert a jogállami hiányosságok miatt kockázat fenyegeti a nyugati adófizetők pénzét. Éppen ezért függesztették fel a támogatások folyósítását. A magyar vezetés válaszul már tett egy s mást a helyzet javítására, ám a korrupció veszélye továbbra is fennáll.
Reuters
Bennfentes uniós források megerősítették, hogy az EU-nak van B terve arra az esetre, ha Magyarország megvétózná az Ukrajna javára tervezett 50 milliárdos segélyt. Egy illetékes szerint egyszerűen megkerülnék az Orbán-kormányt, vagyis a többiek kétoldalú alapon állítanák össze a csomagot, de a vége ugyanaz lenne, mint ahogy azt eredetileg gondolták.
A nyilatkozó szerint a magyar fél azt kockáztatja, hogy túlfeszíti a húrt. Mert Brüsszel azt szeretné, ha a Fidesz is kivenné részét a programból, ám a dolgok eljuthatnak egy olyan pontra, amikor az embereknek tele lesz a hócipőjük, miután a magyar vezetés mindenkit túszul akar ejteni. A megkerülő módszer fárasztó, de szükség esetén végigcsinálják – közölte.
Egy másik magas rangú forrás szintén kijelentette, hogy így vagy úgy, de megoldják Ukrajna támogatását. Bíznak azonban abban, hogy Orbán a tavalyi esethez hasonlóan a végén beadja a derekát. Mindazonáltal Magyarországot nem lehet kicselezni a jövő hónapban, az uniós csúcson, ahol arról lesz szó, megkezdjék-e a csatlakozási párbeszédet Kijevvel. Ahhoz ugyanis egyhangú döntés kell.
A kormányfő tegnap is kijelentette, hogy ellenzik az ukránok tagságát. A Bizottság hírek szerint a befagyasztott milliárdok egy részének feloldásával igyekszik megpuhítani Orbánt. Ám az egyik most nyilatkozó illetékes ragaszkodott ahhoz, hogy a szubvenció folyósításához eleget kell tenni az előírt feltételeknek.
Ukrainska Pravda
Az unió kijevi nagykövete úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem tudja feltartóztatni Ukrajna belépési folyamatát, amikor a jövő év 2. felében az EU soros elnöke lesz. Katarína Mathernová arra hivatkozik, hogy az Orbán-kabinetnek a tisztségben konszenzusra kell törekednie az olyan kérdésekben, mint a bővítés.
De ettől még komolyan kell venni a már több tagállam által is szóba hozott aggályokat, mármint hogy a magyar fél visszaélhet a szerepével. Épp ezért úgy látja, hogy folyamatosan tárgyalni kell Budapesttel, mivel a kérdésben csakis egyhangú döntést lehet hozni. Orbán Viktor éppen tegnap úgy foglalt állást, hogy nem szabad beindítani a felvételi folyamatot, mert Kijev fényévnyire van az Uniótól.
Bloomberg
A vezércikk úgy látja, hogy Ukrajnának el kellene halasztania a jövő márciusra tervezett elnökválasztást, mert az túl sok kockázattal járna, miután dúl a háború. A kormány azonban közben is sokat tehetne a demokrácia erősítéséért. Az első bizonytalansági tényező az, hogy az oroszok eddig sem sokat haboztak, amikor a civil infrastruktúrát vették célba, azon felül nem lehet szavatolni a választási megfigyelők biztonságát. A szavazócédulák kiszállítása pedig a hadseregre róna nagy feladatot, miközben már így is agyon van terhelve.
Nem tudni, hogy a választás mennyire lenne reprezentatív, hiszen a jogosultak kb. egynegyede már külföldön él, ami olyan 8 millió embert jelent. 7 millióan vannak az oroszok által megszállt területeken, nagyjából két millióan pedig effektíve Oroszországban laknak. Ilyen körülmények között nem okvetlenül segíti elő a demokráciát, ha az urnákhoz kell járulni.
De Zelenszkijnek gondoskodnia kell arról, hogy a halasztás csupán időleges legyen. Mert ha nem, azzal a saját legitimitásának árt és felbátorítaná a nyugaton mindazokat, akik Ukrajna megsegítése ellen ágálnak. De a demokrácia szempontjából nem az a legfőbb veszély, hogy lesz-e választás vagy sem, hanem a mindent elárasztó korrupció. Meg kell erősíteni az igazságszolgáltatást, és véget kell vetni a kulcságazatokban az oligarchák befolyásának.
Washington Post
Donald Tusknak az lesz a feladata, hogy feltörje Lengyelországban a tekintélyuralmi vaskazettát – fejti ki Lee Hockstaeder, az újság európai elemzője, aki azt tapasztalta Varsóban, hogy a városi, tanult lengyelek még mindig nem tudtak betelni a csodával. Vagyis hogy sikerült víz alá nyomni a populista PiS-t, amely felforgatta a jogállamot, a sértett nacionalizmussal házalt és az antiszemitizmussal kokettált.
Egyetlen más nagy országnak sem sikerült manapság leráznia az autokrácia igáját. A Jog és Igazság megkaparintotta a nagy állami vállatokat, a közmédiát, a bíróságokat és ügyészségeket, a biztonsági szolgálatokat, de még a jegybankot is. Ám a lengyelek most búcsút inthetnek pária státuszuknak az EU-ban.
A jelenlegi útelágazás azonban veszedelmes, mert óvatosan kalibrálni kell, miként állítják helyre a jogállamot, illetve torolják meg az előző 8 évben elkövetett jogsértéseket, nehogy a megtorlás látszata keletkezzen. Van miért benyújtani a számlát, hiszen ellenzéki vezetők és családjaik gyakran masszív kampányok célpontjai voltak, független üzletembereket csuktak börtönbe, hogy engedelmességre kényszerítsék őket. Nem beszélve a lehallgatási botrányról.
Sikorski volt külügyminiszter kijelentette, hogy az emberek igazságot akarnak, ez az első számú kérdés a belpolitikában. Ám úgy kell csinálni – jegyzi meg az amerikai újságíró -, hogy az ne bosszúként hasson. A koalíciónak fel van adva a lecke, mert a bírák 20 %-át az előző rezsim nevezte ki.
Új törvényeket kell alkotni, illetve meg kell találni a kiskapukat a meglévő szabályozásban. Ám jóformán minden döntést megvétózhat Duda elnök. Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője abban látja a gondot, hogy Tuskék hatalomra kerülhetnek, de nem lesz hatalmuk. Ám mindenképpen vissza kell állítaniuk a demokráciát, viszont úgy, hogy nem mélyítsék tovább az ellentéteket. Ha sikerül, az lesz az igazi csoda.
Guardian
Lengyelországban a hatalom és a katolicizmus mindig is elválaszthatatlan volt, ezért a PiS kudarca a papság csődjét is jelenti – írja vendégkommentárjában Wojciech Orlinski, lengyel újságíró. Egyre gyengül az egyházak befolyása az államra. A híres zarándokhely Czestoshowában az önkormányzat megtörte a jeget, amikor tavaly jó 30 év után közölte, hogy a továbbiakban nem kívánja állni az iskolákban a vallásoktatás költségeit, a kormány szíveskedjék átvenni a terheket.
Azóta már sok település követte a példát, ami jól jelképezi az átalakulást. De a kiinduló pont azért fontos, mert az ottani kolostor a trón és az oltár örök szövetségének szimbóluma. Csak éppen a helyi önkormányzat 28 képviselőjéből 20 a választáson győztes ellenzéki szövetséghez tartozik.
A katolikus egyház 3 éve keresztülvitte akaratát az abortusz megszigorítására, de a válasz több százezres tüntetés lett. Onnantól számíthatjuk, hogy beindultak a folyamatok, amelyek végül a PiS fiaskóját eredményezték.
A párt és az egyház közelsége egyik oldalnak sem jó, hiszen megrázta a közvéleményt, amikor kiderült, hogy hány, de hány pap követett le szexuális visszaéléseket. Viszont az sem igaz, hogy a lengyelek 99 %-a katolikus lenne. A tavalyi népszámláson 71 % mondta azt, hogy kötődik a katolicizmushoz, de a szám azóta alighanem kisebb lett. Csak éppen az egyház már nem közli az adatokat.
A vallás és a kormány szövetségének immár vége Lengyelországban és nem mentheti meg semmi sem. És ez a csodával határos.
Guardian
A szerkesztőség úgy véli, hogy Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre. A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg a legfejlettebb közé tartozik a világban, ám Gázában a humanitárius katasztrófa ijesztő méreteket ölt. Kifogy a kenyér, a túlzsúfolt menedékhelyeken arat a rüh és a hasmenés. A koszos víztől szintén sokan betegednek meg. A polgári áldozatok számára valószínűleg jóval meghaladja a 10 ezret.
Ám a harcoknak csakis a tárgyalások vethetnek véget. Csak éppen nincs érdemi béketerv és ez megosztja a zsidó államot, illetve a szövetségeseit. Az ország továbbra is a mély sokk állapotában van a Hamász támadása nyomán. Sokan érzik úgy, hogy személy szerint is veszély leselkedik rájuk. Netanjahu hibát követett el, amikor nem fogadta el, hogy túszokat engedjenek el a tűzszünetért cserében. Az ártatlan civilek kiszabadítása ugyanis nem állt volna a bűnösök levadászásának útjában.
Minél tovább tartanak a harcok, annál valószínűbb, hogy a háború átterjed környező országokra, illetve annál magasabb lesz a palesztin civil halottak száma. Ez utóbbi adatnál jobb eszköz nem is kell a Hamásznak a toborzáshoz. Ám sajnos a miniszterelnök alighanem ragaszkodik ahhoz, hogy csakis a megfélemlítéssel lehet pacifikálni a palesztinokat. Pedig éppen ez az a megközelítésmód, amin változtatni kell, hiszen nem vált be.
Economist
Az újság szerint Kína ereje korántsem olyan ijesztő, mint ahogy azt sokan gondolják és Amerikának érdemes összevetnie Peking gyengeségeit, illetve erősségeit. A tét azonban igen magas, amikor a két ország vezetője a jövő szerdán San Franciscoban találkozik. Hiszen a Közel-Kelet a nagyhatalmi versengés színtere lehet és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, miket művel a kínai vezetés a Dél-Kínai-tengeren.
Az USA Kína-ellenes buzgalma részben a korábbi engedékenység korrekcióját jelenti, figyelembe véve a tekintélyuralmi óriás jelentette fenyegetést. De a választ pontosan be kell kalibrálni, nehogy nagyhatalmi összecsapás legyen a vége. Nem kell okvetlen háborúra gondolni, ám a gazdasági versengés is óriási költségekkel jár, megosztja Washingtont és szövetségeseit, és aláássa a közös értékeket.
Kína egyszerre lenyűgöző és riasztó. De hadserege több sebből is vérzik. Hiszen szinte emberemlékezet óta nem vett részt harci tevékenységben, gond van az utánpótlással. A hadiipara lemaradt a repülőgépmotorok és a hajók gyártásában, sokszor még napjainkban sem tud meglenni nyugati részegységek nélkül.
A korrupció mindent áthat. És akkor még ott vannak a gazdasági akadályok: beomlott az ingatlanpiac, a párt viszont egyre jobban elutasítja a magánszektort, illetve a külföldi tőkét, ez pedig visszafogja a növekedést. De a legalapvetőbb probléma az az, hogy Hszi nem fogad el tanácsot senkitől, nincsenek komoly belpolitikai viták. Hogy ki lehet tanácsadó, azt a lojalitás és nem a hozzáértés szabja meg.
Az egyszemélyi hatalom veszélyes a világ számára is. Hiszen az elnök könnyen tévedhet, amint azt Putyin bizonyította Ukrajnában. De minderre Bidennek okosan és hosszú távon kell reagálnia. Nem jó a kínai gazdaság elszigetelése, mert az globális visszaesést idéz elő. Katonai téren az elrettentésre, nem pedig az uralmi pozícióra kell törekedni. A jó hír az, hogy Kína gyenge pontjai és Hszi tévedései időt adnak a nyugatnak a veszély ellensúlyozására.
Wall Street Journal
A szerkesztőségi állásfoglalás elmarasztalja az amerikai elnököt, amiért az lehetővé teszi, hogy Irán továbbra is hatalmas olajbevételekből duzzassza a hadikasszáját, márpedig abból Teherán a terrorizmust finanszírozza. A Biden-kormányzat még mindig nem jött rá, hogy veszélyes hibát követ el. Nem térítette jobb belátásra a Hamasz támadása, de az sem, hogy az Irán meghosszabbított kezének számító milíciák azóta több mint 40-szer vettek célba amerikai katonákat.
Az iráni olajkivitel felfutása az utóbbi három évben pótlólagosan 30-35 milliárd dollárt tejelt a mullahoknak. De hát a közvetítők és a vevők látják a gyengekezű amerikai hozzáállást, ezért úgy vélik, hogy nincs különösebben mitől tartaniuk. Az üzlet viszont meglehetősen zsíros. Ám a befolyó gigászi összegek nem mérséklik Irán politikáját, elég csak a Hamászra, a Heszbollahra, a jemeni huszikra, valamint az iraki és szír milíciákra gondolni.
További veszélyforrás, hogy Irán olcsó olajat ad Kínának, Oroszországnak pedig katonai drónokat szállít. Cserében pénzt és diplomáciai támogatást kap, hogy folytathassa a háborút az USA és Izrael ellen. Ha Washington apasztani akarná Teherán pénztárcáját, akkor meg kellene büntetnie a bűnrészes bankokat, vevőket, fuvarozókat, kikötőket és a többi szereplőt, mindenkit, aki megkönnyíti az olajkereskedelmet. Csak az a kérdés, szakítani szeretne-e az elnök a megbékítés politikájával?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >