Ezrek tüntettek Budapesten a sajtószabadságért

Az ok:  Magyarországon a közmédia az jobboldali-nacionalista Orbán-kormány szócsövének számít. Az MTVA-székház előtt tartott demonstráción Magyar Péter azt vetette az állami rádió és tévé szemére, hogy az hazugságot és propagandát terjeszt. A feliratokon azt lehetett látni, hogy független közmédia kell, amely sem nem bal-, sem nem jobboldali, hanem csakis magyar.A tudósítás magyarázatként megjegyzi, hogy az állami televízió csupán elvétve bírálja a hatalmat, ellenben rendszeresen keményen támadja Orbán ellenfeleit. Az utóbbi években nagyon sok kereskedelmi, illetve független szerkesztőség beszüntette működését, vagy ráállt a hivataloshoz közeli irányvonalra. A Bizottság visszatérően azt vetette a Fidesz szemére, hogy az megsérti a jogállamiságot, és ez vonatkozik az igazságszolgáltatásra, a korrupció elleni intézkedésekre, a sajtószabadságra, valamint a hatalmi ágak szétválasztására is. Brüsszel legutóbb a „szuverenitásvédelmi törvény” miatt fordult az Európai Bírósághoz, mert úgy ítéli meg, hogy az sérti a szólásszabadságot, valamint más alapvető jogokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. október 6.

Ruszkik, ide

Miniszterelnökünk világszerte párját ritkító politikai karrierjét illetően persze mutogathatnánk erre is, arra is, de jobb, ha nem tesszük, ugyanis nincs hozzá jogunk. Orbánból a mi hathatós közreműködésünk révén vált a kontinens politikai szörnyetege, ezt immár Európa népei is látni kezdik, ezért van az, hogy Bécs, Párizs, Róma utcáin járva úgy néznek ránk, ahogy. Undorodva néznek, és ezt sérelmezni minekünk sajnos nincs jogunk, egyet kell értenünk velük, sőt az volna helyénvaló, ha le-leköpnénk a tükröt, amellyel szemben állunk, utána pedig gondosan letörölnénk, mert leköpködött tükröket szerte a világban mégse hagyhatunk magunk után. Helyesnek helyes volna ugyan, de valamiképp mégiscsak ildomtalan, jó hírünket pedig a legkevésbé se öregbítené, sőt. Váncsa István (Élet és Irodalom):

2024. október 4.

Ritkán volt ennyire kedvező a pillanat, hogy bevigyék a döntő ütést Iránnak

Erre mutat rá Jacques Schuster, a konzervatív Die Welt szerkesztő bizottsági tagja, főkommentátor. Úgy értékeli: Izraelnek válaszolnia kell a teheráni rakétatámadásra és célszerű volta odapörkölni, ahol a pénz folyik, vagyis az olajforrásokra. Ha Netanjahu nem csinál semmit, azt az Iszlám Köztársaság a gyengeség jelének venné. Azt meg nem engedheti meg magának a zsidó állam ebben a régióban. Nyugati megfigyelők most futótűztől félnek. A Közel-Kelet ismét közelebb kerül a szakadékhoz – hallani a berlini Külügyben. Ám Izrael valójában már a megalakulása óta a szakadék szélén áll. Hogy még nem zuhant bele, az kizárólag az elrettentő erejének és a lakosság bátorságának köszönhető. A stratégák tudják, mekkora veszélyt jelentene, ha háborút kezdeményeznének Iránnal. De ha mégis a csapásmérés mellett határoznának, akkor itt az alkalom. Teheránnak még nincs atombombája, viszont a gazdasága padlóra került. A Hamászból csupán egy maroknyi gerillacsapat maradt, a Hezbollah lényegesen meggyengült. Irán szegény, az olajkivitelből pénzeli a szélsőséges szervezeteket. Ezért érdemes volt a Perzsa-öbölben Charg szigetén rajtaütni. Onnan indul ugyanis az iráni nyersolaj 98 %-a a világba. Ha sikerülne eltorlaszolni a pénz útját, a Közel-Kelet valamivel biztonságosabb válna. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. október 3.

Az osztrák választás eredménye újabb ébresztő Európának

Ezt hangsúlyozza a Guardian szerkesztőségi véleménye. A szélsőjobb újabb diadalt aratott Európában. Vezetője kinyilvánította, hogy új korszak kezdődik a földrészen és boldogan fogadta a gratulációkat, Le Pentől, Orbántól, Wilders-től. Viszont a kisebbségi etnikai csoportok, főleg a muzulmánok kevésbé érzik magukat biztonságban, noha sokan közülük már Ausztriában születtek. A tekintélyuralmi jobboldal vagy kormányon van, vagy erős pozícióba jutott a franciáknál, a németeknél, olaszoknál, magyaroknál, szlovákoknál, horvátoknál, finneknél, hollandoknál, svédeknél és cseheknél. A klímaváltozás-tagadó, oroszbarát FPÖ még a rettenetes társaságból is kiemelkedik. Kickl Orbánt modellnek tartja. A magyar vezető példája nyomán kialakította a maga retorikáját. Hogy egy ilyen ember és egy ilyen párt tudja elvinni a szavazatok többségét egy liberális demokráciában, nos, az az idők döbbenetes jele. Még lyukasabb lett a tűzfal, a szélsőjobb mind elfogadottabbá válik Európában. Brüsszeli illetékesek mégis meglepően nyugodtnak látszanak. Csak éppen üresek a megnyugtató szavak. A megélhetési költségek drágulása és a gazdasági stagnálás ugródeszkát jelent olyan pártoknak, amelyeket inkább tabuként kellene kezelni. Merthogy bűnbaknak tekintik a migránsokat és a kisebbségeket, lenézik az európai értékeket. Immár nem lehet megtenni, hogy a fejlemények fölött minden további nélkül napirendre térnek mindazok, akiknek az lenne a feladatuk, hogy megvédjék ezeket az értékeket. 

2024. október 2.

Orbán harca a „szuverenitásért” nem egyéb üres máznál

Erre mutat rá Gerald Schubert a Der Standard külpolitikai szerkesztője, miután ezúttal a szuverenitásvédelmi törvény kerül az Európai Bíróság elé. Az aggályok nagyon is megalapozottak, bár az Orbán-kormány nyugodtnak mutatkozik. A Bizottság számára is megszokott a helyzet: A kormányfő időről időre kóstolgatja, hol annak a határok és úgy állítja be hogy küzd a vélt brüsszeli ellenséggel szemben. A szóban forgó jogszabály olyan civil szervezeteket sújt, mint a Transparency International, de érinti a nemzetközi támogatást élvező médiát is. Azaz helyénvaló az aggodalom a jogállamiság miatt. Viszont a szuverenitás védelméért zajló küzdelem, amelyből Orbán oldalán kiveszi részét az Osztrák Szabadságpárt vezére is, igazából a saját hatalmukról szól. Hiszen a magyar vezetés is támogat más országokban jobboldali-populista köröket. A magyar politikus provokált, amikor egyszer a Nagy-Magyarország térképét ábrázoló sállal jelent meg egy futballmeccsen. Az Országgyűlésben az Unió zászlaja helyett a székely lobogót vonták fel. Ez nem más, mint otromba völkisch nacionalizmus, amelynek teljesen közömbös mások szuverenitása. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje: 

2024. október 5.

Putyin könnyű célpontnak tartja Trumpot

Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója azt gondolja, hogy Putyin könnyű célpontnak tartja a volt elnököt. John Bolton, aki annak idején azért mondott le, mivel rájött, hogy főnökét kizárólag egy valami vezérli: mi az, ami jó neki. Ezért állítja be úgy, hogy ő sötét hatalmak célkeresztjében áll. Ennek megfelelően profitál a merényletkísérletekből is.

A szakértő azt ajánlja, hogy mindenki vegye komolyan a fenyegetést, mert ha győz, Trump valóban kiléptetheti az USA-t a NATO-ból. Az is rossz hír az európai szövetségesek számára, hogy ők is kénytelenek megkétszerezni a katonai kiadásokat.

Ugyanakkor Moszkva befolyását jelzi, hogy amit Vance előterjesztett, hogy ti. az oroszok megtarthatják az Ukrajnában elfoglalt területeket, tökéletesen megfelel a Kreml álláspontjának. Az orosz elnök azonban jelenleg kivárja, mit hoz alig egy hónap múlva az elnökválasztás. Ha a republikánus jelölt nyer, Putyin hátradőlhet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. október 4.

Hszi álmatlan éjszakái

Megriadt Hszi Csin-ping, mert pártja hiába van immár hosszabb ideje, 75 éve hatalmon, mint egykor a Szovjetunióban a kommunisták, a rendszer könnyen összeomolhat. Ezért azután álmatlan éjszakái vannak. Ennek megfelelően beszédeiben folyton éberségre int, merthogy az alábbhagyott a jólét éveiben, így viszont szovjet típusú enyészet fenyeget. A jelek szerint a politikus egyáltalán nem elégedett, és ami azt illeti, az utóbbi pár év valóban keménynek bizonyult. Először is mivel az elnök 2022-ben kaotikus módon felhagyott a Covid miatt elrendelt szigorú korlátozásokkal.

2024. október 3.

Hogy Irán kilőtte a rakétákat, az újabb stratégiai hiba volt a részéről

Ahelyett, hogy elrettentené Izraelt, elképzelhető, hogy lehetőséghez juttatja. De Teherán már a tavasszal alaposan melléfogott a hasonló akcióval, a drónok és rakéták zöme nem jutott célba, ami  gyengeségről árulkodott. Megmutatta, hogy az Iszlám Köztársaság nem képes, de nem is akar kemény megtorláshoz folyamodni. Annál hathatósabb volt az izraeli felelet. Azóta a zsidó állam megtizedelte a Hezbollahot, de hogy életét vesztette Naszrallah, valamint az Iszlám Forradalmi Gárda egy másik vezető tábornoka, nos, azt Teherán már nem nyelhette le. Máskülönben papírtigris lett volna belőle az „ellenállás tengelyének” ügyfeleinél, de ami még rosszabb: odahaza is. Egy népszerűtlen, elnyomó rezsim számára nincs annál rosszabb, ha kigúnyolják és vérszegénynek látszik. Csak éppen a mostani akció még nagyobb melléfogás. Ha az izraeliek nagy csapást mérnek Iránra, Hamenei vagy nem csinál semmit és akkor még inkább veszít a hiteléből és elrettentő erejéből, vagy megkockáztat egy végzetes háborút, amelybe az USA is beleavatkozhat. De hogy mi lesz, az mint oly gyakran mostanában, ezúttal is Netanjahutól függ. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. október 2.