Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnökségét

Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a döntő tényező, hogy Irán és szövetségesei meggyengültek, ezért korlátozottnak és sikeresnek tudja feltüntetni a beavatkozást. Egyben abban bízik, hogy a megfélemlített perzsa állam gyors megbékélést akar, nem pedig bosszút állni. Ha bejön a számítása, akkor véget vet a nukleáris fenyegetésnek, viszonylag csekély áron. Ám hatalmas a kockázat, hogy még inkább lángba borul a Közel-Kelet, és veszélybe kerül Amerika, illetve Izrael biztonsága. Brian Katulis, a washingtoni Közel-Kelet Intézet vezető elemzője úgy véli: minden az iráni reakciótól függ. Ám még nem világos, mennyire képes visszavágni a rendszer. Regionális hálózatán keresztül azonban komoly bajokat tud okozni, a terrort is ideértve. Dana Stroul, a korábbi helyettes védelmi államtitkár szerint az elnök úgy vágott bele a kalandba, hogy nem magyarázta meg a helyzetet a népnek és nem kérte ki a Kongresszus felhatalmazását.  Aaron David Miller, aki a külügy tárgyalója volt a régióban, azt mondja, hogy a Fehér Ház tud mivel érvelni, főleg ha Teherán visszaüt. Ám az már más, ha amerikaiak halnak meg és felmegy 100 dollárra az olajár. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. június 22.

A minél erősebb kétharmadért

Viszont a Momentum után Józsefváros független és népszerű parlamenti képviselője, az ízig-vérig baloldali Jámbor András is belátta, hogy az ország kritikus helyzetében neki is a Tisza minél nagyobb győzelmét kell segítenie, ezért ő sem indul 2026-ban. És Dobrev Klára is beláthatná végre, hogy nem munkáltató vagy fejvadász, hogy néhány dékás megélhetéséről gondoskodjon a következő négy évre is. Magyar Péter felfoghatatlan mennyiségű munkával a teljes kilátástalanságból győzelemre esélyes helyzetbe hozta az ellenzéket. De kísért a gyászos történetekkel zsúfolt ellenzéki múlt, a mindig vereséghez vezetett beidegződések, az önteltséggel párosuló politikai tehetségtelenség. Ideje végre nekik is lezárniuk saját felejtésre ítélhető másfél évtizedüket, hogy valami gyökeresen új kezdődhessen, velük együtt. Bruck András:

2025. június 20.

Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?

Ami egy ajatollahok utáni Iránra vár, az a belső káosz és alighanem egyfajta polgárháború. Az ellenzék rendkívül megosztott és egymást legalább annyira gyűlölik, mint a mai vezetést. Amit eddigi „belső ellenzéki reakciók” címen láttuk, az mind csak a felszín; a csadort letépő fiatal lányok megbüntetése szörnyű, de az is csak a felszín. És – ha már a Pride hónapját éljük – a melegek nyílszíni felakasztása építkezési darukra – az sem különben; az efféle tettek elutasítása a nagy többség körében minimális támogatást élvez, ha élvez egyáltalán.

Figyelmeztetőként emlékeztetnék az „arab tavasz” kudarcára. A nem arabok lakta Iránban sem történne ez másként. Ara-Kovács Attila:

2025. június 19.

Minden 2023. október 7-én kezdődött

Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán számára is hozhatnak nemvárt komplikációkat a közel-keleti fejlemények. Az elmúlt két év során Ahmadinezsád volt iráni elnök kétszer is itt járt, s előadásokat tartott a Közszolgálati Egyetemen. Márpedig aki az iráni nukleáris program projektját kitalálta és elindította, az maga Ahmadinezsád. Éjszakai hír, hogy őt és családját Teherán utcáin likvidálták – majd cáfolták a hírt. Ám tény, Ahmadinezsád előkelő helyen szerepel sokak bűnözői listáján. Mindezek fényében adja magát a kérdés: vajon ki találta ki és milyen megfontolásból a 2023-as október 7-i Hamász-támadást Izrael ellen? Mert a fenti folyamatok eredője ez az esemény. Ara-Kovács Attila:

2025. június 18.

Trump annak az áldozata, hogy nincs semmiféle terve a külpolitikában

Ezt írja Washingtonból keltezett vezércikkében a Spiegelben, René Pfister. Megállapítja, hogy az elnök szívesen adja az erős embert, ám igazából ő az, akit a világpolitika iskolaudvarán ide-oda lökdösnek a gonosz, erőszakos fickók. A MAGA-mozgalom mottója az lehetne, hogy az amerikai kormányzat nem avatkozhat be olyan katonai kalandokba, amelyeknek bizonytalan a kimenetele, illetve hogy véget kell vetni a véget nem érő háborúknak. Ám Oroszország változatlan brutalitással bombázza Ukrajnát, Gázában továbbra is emberek halnak meg és az USA éppen most keveredik bele az iráni fegyveres viszályba. Pedig a Fehér Ház ura tegnap osztotta ki a titkosszolgálat főnökét, aki szerint nincs bizonyíték arra, hogy Teherán közelebb került az atombomba előállításához. Lélegzetelállító, hogy Washingtonnak gőze sincs, mitévő legyen. Ha fellép Izrael mellett, akkor azt csinálja, amit Netanjahu kitalált számára. Putyin, aki hamar rájött, milyen kétségbeesetten vágyik a békére amerikai kollégája Ukrajnában, jelenleg minden eddiginél több rakétát és drónt zúdít a megtámadott államra. Hszi megkontrázta a vámokat és most az Egyesült Államok kuncsorog megállapodásért. Merthogy Trump nem mérte fel: Kínának jobbak az ütőkártyái. Olyan operettdiktátornak hat, akinek fogalma sincs, miként éljen értelmesen a hatalmával. Szóval nagyon úgy néz ki, hogy az elnök saját magát cselezi ki. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. június 21.

Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott

Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek.  Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk kell, hogy leteszik-e a vizsgákat, vagy mindent egy lapra tesznek fel az elnök megbuktatása érdekében. A kormánypárt kliensrendszert működtet, állást ad voksért cserében. Kézben tartja a sajtó színe-javát, de az elhúzódó megmozdulások megingatják a hatalmat. Utóbbi azzal vádolja az egyetemistákat, hogy azokat külföldről pénzelik, még egy titokzatos puccskísérlet is szóba került. De választást nem hajlandó kiírni, mivel nem egészen két hete kikapott két kisvárosban, ahol pedig korábban tarolt. Így most azzal próbálkozhat, hogy megossza a hallgatókat, akik hónapok óta zárva tartják az egyetemeket. Válaszul a kormány beszüntette a tanintézmények anyagi támogatását. Đokić, a Belgrádi Egyetem népszerű rektora arról tárgyal az illetékes tárcával, hogy nyáron főleg online formában pótolnák az elmaradt előadásokat. Ám mint mondta, ha folytatódik a diákblokád, a hatalom megszabadulhat a neki nem tetsző tanároktól, így tőle is. De ha az utcára kerül, szabadon segíthetne, hogy eljöjjön a Vučić utáni Szerbia. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. június 20.

Vučić már nem képes megnyerni a választást

A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, de nem lehet tudni, hogy ki bírja tovább a küzdelmet: az elnök vagy a tiltakozó diákok. Dušan Pavlović emlékeztet arra, hogy már a lakosság legkülönfélébb rétegei álltak be a fiatalok mögé, hatalmas eufóriát érzékelni. Sokan már nem riadnak vissza, hogy szóvá tegyék a visszásságokat. Az egyetemisták mellett polgári gyűlések is szerveződtek. Ha a hatalom netán belemegy a választások megtartásába, nem lehet kizárni, hogy veszít. Jócskán leapadt a népszerűsége, viszont az ifjúság hatalmas tömegeket mozgósított, amelyek ismét a politika felé fordultak. Ám a kormány arra alapoz, hogy az emberek belefáradnak a zajongásba. Csakhogy ez ellen szól, hogy két év múlva Expo lesz a szerb fővárosban, a rendezvénybe hatalmas pénzeket, 18 milliárd eurót fektetnek be, ennélfogva a hatalom egyszerűen nem teheti meg, hogy addig ne álljon helyre a nyugalom. A beruházók idegesek lennének, ha azt látják, hogy tovább tart az elégedetlenség. Szóval a diákok nem véletlenül sürgetik a választásokat, hozzátéve, hogy az elnök fél a vereségtől, ezért nem írja ki. Ugyanakkor a rendszer abban bízik továbbra is, hogy meg tudja hamisítani a végeredményt. Az ellenzék részéről viszont félre kell tenni a belső ellentéteket és közös célokat kell megfogalmazni. A szakértő úgy véli: ha erősödik a nyomás, megrendezik a választásokat, viszont nem tartja valószínűnek az erőszakot, illetve a polgárháború közeli állapotokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. június 19.

Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján

A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett döntöttek: helyi kezdeményezések és közösségek a költségvetésükből például drónokat vásárolnak, vagy pénzzel támogatják a besorozottakat.

A kárpátaljai magyar közösség sokszínű, amint az volt a háború előtt is. Egyes esetekben az orosz támadás és Orbán retorikája félelmet keltett, és megosztottsághoz vezetett. Másokat arra ösztönzött, hogy fegyvert ragadjanak, és csatlakozzanak a közös harchoz.

A kárpátaljai magyaroknak mindenesetre meg kell találniuk a helyüket egy olyan térségben, amelyet mélyen átformál a háború, a migráció és a nagypolitika hatása.

2025. június 18.