FAZ: Szerbia elnökének háborús útja Boszniában

Aleksandar Vučić maga is büszkén beszélt boszniai háborús szerepéről. A német lap nyitva hagyja a kérdést, hogy személyesen is felelős-e háborús bűncselekményekért – de tény, hogy ott volt azokon a helyeken, ahol ilyen bűncselekményeket követtek el.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) hétvégi kiadása „Mesterlövészek a zsidó temetőben” címmel közölt cikket, amely szerint Aleksandar Vučić fiatal önkéntesként „a bűnös politikát szolgálta Szarajevóban”.

2026. július 20.

Trump, nem Irán, a világ legnagyobb veszélye. Ő egy egyszemélyes tömegpusztító fegyver

Ki állíthatja meg Trumpot? A Kongresszus felszólította, hogy fejezze be a háborút, vagy kérjen hivatalos felhatalmazást. Nem vesz róla tudomást. A közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége ellenzi ezt a 100 milliárd dolláros, inflációt gerjesztő háborús kalandot, Trump azonban erre sem hallgat. A megrendült szövetségesek, akik a NATO ankarai csúcstalálkozóján újabb nyilvános megaláztatást szenvedtek el, nem mernek szembeszállni vele, mert tartanak a végleges szakítástól. XIV. Leó pápa minden tőle telhetőt megtesz. Lehet, hogy végül már csak az ima marad. Simon Tisdall (The Guardian):

2026. július 18.

Napjaink fő kérdése, hogy tekintélyuralmi irányba fordul-e Európa

„Nem megoldás, ha abban reménykedünk, hogy az amerikai elnök jókedvű” – mondja a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban az autokráciákat tanulmányozó Pulitzer-díjas Anne Applebaum újságíró-történész, aki Putyin téveszméiről és az európaiak erejéről is beszélt.

Anne Applebaum a magyar választás tapasztalatai alapján úgy látja, hogy ha tisztességesen számolják össze a szavazatokat, akkor le lehet váltani még egy olyan autokratát is, aki kézben tartotta az igazságszolgáltatást és a sajtó 90 százalékát.

2026. július 18.

Repedések az SNS-ben

Mindez nem meglepő. A korlátlan hatalom időszaka véget ért, számos személyes ambíció beteljesületlen maradt, és a hatalomváltás már nem tűnik elképzelhetetlennek. Ilyen körülmények között nehéz nem a politikai átrendeződésre vagy a visszavonulás lehetőségére gondolni. Ezért a választások előtti utolsó erőfeszítések során a pártszervezetből még kicsikarható teljesítmény rendkívül kemény módszerekkel is párosulhat. A tét ugyanis óriási, és továbbra is reális az esélye annak, hogy a Szerb Haladó Párt a következő választások után is megőrizze hatalmát. Vera Didanović (Radar):

2026. július 17.

Albán testvérek

A keserű irónia pedig a következő: azt a népet, amelyet a szerb közbeszéd évtizedeken át láthatatlanná, veszélyessé, sőt gyakran emberen alulinak mutatott be, ma Tiranában éppen ugyanazt teszi, mint Belgrád, Újvidék, Niš, Novi Pazar vagy Savino Selo lakói 2024 novembere óta. Az utcán állnak, azt követelik, hogy a hatalom feleljen a polgároknak, és gumibotokat, letartóztatásokat szenvednek el, miközben a rezsim a nép és az állam ellenségének bélyegzi őket. Fiatalok, kimerültek, de nem szándékoznak feladni. Minden jel szerint azonban a szerb társadalom minderről alig fog valamit megtudni. Ugyanaz az állami-médiabeli ökoszisztéma, amely az albánokat fenyegetéssé és „šiptár terroristákká” változtatta ahelyett, hogy valódi emberekből álló társadalomként mutatta volna be őket, most a „Flamingó-forradalom” tiltakozó mozgalmát is elhallgatja. De miért hallgatnak róla a blokádot fenntartó diákok is? Ha komolyan bemutatnák ezt a mozgalmat a nyilvánosságnak, hatékonyabban bontanák le a „mi” és az „ők” közötti határokat, mint bármely diplomáciai, politikai vagy hágai kezdeményezés. Sokkal kényelmesebb ugyanis fenntartani egy olyan ellenség képét, akit soha nem ismertünk meg. Sokkal nehezebb akkor, amikor a haragjában szinte tökéletesen felismerjük a sajátunk tükörképét. Aleksej Kišjuhasz (Danas):

2026. július 19.

Szerbia megbukna

„Szerbiában jelentősen nőtt a politikai nyomás az igazságszolgáltatásra és az ügyészségre, miközben az állami szervek erre csak korlátozott mértékben reagáltak.” A Bizottság szerint „továbbra is aggályok merülnek fel az ügyészség függetlenségével kapcsolatban”. A büntetőeljárások hatékonyságát rontják például „az illetéktelen befolyásolásra irányuló kísérletek” a szervezett bűnözés elleni fellépés területén. A korrupcióellenes intézkedéseket gyakran kijátsszák, az ellenőrzés pedig továbbra is gyenge. A Bizottság a sajtószabadság helyzete miatt is „komoly aggodalmát” fejezi ki. A jelentés szerint: „Szerbiában tovább romlott az újságírók biztonsága, miközben nőtt a fizikai támadások, fenyegetések, megfélemlítések és gyűlöletbeszéd eseteinek száma.” A civil szervezetek is „egyre nagyobb nyomásnak, támadásoknak és megfélemlítésnek vannak kitéve”. Ha ez egy iskolai bizonyítvány lenne, a tanuló megbukna. Képletes értelemben ugyanez igaz Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásaira is, amelyek gyakorlatilag évek óta egy helyben topognak.

2026. július 18.

Szerbia Európa szemében

Végül is honnan ered ez az ellenszenvünk Európával szemben? Ez a kissé rosszindulatú hajlam, hogy állandóan értékeljük, bíráljuk és vádoljuk? A válasz egyszerű, de népszerűtlen. Nem hízelgő. A szerb fül számára sem kellemes. A kisebbrendűségi érzésünkből. Abból az érzésből, hogy az európaiakhoz képest gyengébbek, fejletlenebbek és szegényebbek vagyunk. Feltesszük-e valaha a kérdést, hogy Szlovénia és Horvátország miért régóta az Európai Unió tagja, Szerbia pedig miért nem? Miért előzött meg bennünket Magyarország, Románia és Bulgária? Miért jár Görögország mérföldekkel előttünk? Mit csináltunk az elmúlt negyven évben, hogy minden tekintetben a sor végére kerültünk? Mert nem az a lényeg, hogy ki tagja az Európai Uniónak és ki nem. Hanem az, hogy hol hogyan élnek az emberek. Hol nagyobb a jólét, rendezettebb az állam, erősebb a fejlődés. Hol van több szabadság és több demokrácia. Kevesebb visszaélés és kevesebb durvaság. Milan St. Protić (Danas):

2026. július 18.

Sajnos ez a helyzet

Tehát tiszta a kép. A VMSZ megy tovább a "lenini úton", húzva magával a legtöbb vajdasági magyart, akik nem is hajlandóak váltani. Fel sem fogták mi történt és sajnos, ami szörnyű, nem is érdekli őket. Biztos vagyok benne, hogy a külhoni magyarok közül a vajdaságiak tartanak ki legtovább a (már nemlétező) FIDESZ mellett. Az őszi nemzeti tanácsi választások, amennyiben demokratikus és egyenlő feltételek mellett zajlanak majd, meghozhatják a pluralizmust a MNT-n belül. Igen nagy szükség van rá, mert teljesen egyértelmű, hogy legitimitás ide, legitimitás oda, a VMSZ többé nem fog korlátlanul rendelkezni a magyar kormány pénzével.  

2026. július 17.