Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai olasz fasizmusról. Szerinte a miniszterelnök asszony modellt és ihletet jelent a földrészen a szélsőség számra, hiszen támadásokat intéz az LMBT-csoportok és a migránsmentő szervezetek ellen, átvette a közmédia irányítását és alkotmánymódosításokkal igyekszik növelni saját hatalmát. Brüsszelben viszont elkötelezi magát a NATO és Ukrajna mellett, egyben azonban elutasítja a bevándorlást, a klímapolitikát, mégis vezető tényező lett belőle. Az EU-ban tekintélyt vívott ki ügyes diplomáciai képességeivel. Úgy emlegetik, mint aki súgni szokott Orbánnak. Pl, amikor rávette, hogy ne vétózza meg a Kijevnek szánt támogatást. Igaz, ebbe belejátszott, hogy a Bizottság átutalt csaknem 11 milliárd eurónyi befagyasztott pénzt, de Meloninak akkor is kulcsszerepe volt Orbán pálfordulásában.
Fareed Zakaria ezek után azt állítja, hogy a politikus immár diktál az Unióban, átvette Merkel szerepkörét. Gazdasági értelemben ez persze túlzás, de több vonatkozásban megfelel a tényeknek. Lásd pl. a migránsegyezményeket, amelyeket több környező autokrata állammal kötött. A szélsőjobb aligha tör át a júniusi európai választáson, de ettől még az olasz politikus bőven számításba jön szövetségesként a középjobb számára. És példája nyomán radikálisabb körök is újraterveznek. Orbán, aki régóta fekete báránynak számít a kontinensen, próbál kitörni az elszigeteltségből. Azt közölte, hogy csatlakozni kíván Strasbourgban a Meloni-féle Konzervatívokhoz és Reformerekhez. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
Cenzúrát kiáltott egy neves olasz író, a fasizmus szakértője, mert az állami tévé nem adta le kommentárját. Szerinte azért, miivel a kormány immár ideológiai ellenőrzést gyakorol az intézmény fölött. Antonio Scurati az ominózus anyagban azzal vádolta meg Melonit, hogy az sosem határolódott el igazából Mussolini rendszerétől. A szóban forgó értékelés apropója egyébként az volt, hogy Olaszország holnapután ünnepli a fasiszta uralom alóli felszabadulás 79. évfordulóját.
Ellenzéki pártok szintén bírálták, hogy nem hangozhatott el az elemzés. Pár napja a RAI vezető munkatársai élő adásban tiltakoztak, mivel úgy látják, hogy a kormányfő a hatalom szócsövének tekinti őket.
Scurati úgy ítéli meg, hogy az Olaszország Fivérei kitart az újfasiszta vonal mellett, amire Meloni azzal válaszolt, hogy pártját hosszú éveken át mellőzte és cenzúrázta a közmédia, ezért soha nem kérne olyasmit, hogy valakibe fojtsák bele a véleményét.
Viszont az tény, hogy ugyan a RAI évtizedek óta tele van politikai kinevezettekkel, ám az újságírók úgy vélik: a miniszterelnök túl messzire ment és azt csinálja, amit Orbán Magyarországon: fojtogatja az állami rádiót és televíziót.
EUobserver
Európa egyaránt lehet borúlátó és optimista a szélsőjobb miatt – állapítja meg Kai Arzheimer, a Mainzi Egyetem szélsőségekkel foglalkozó politológia professzora. Úgy véli, hogy pont annyi tényező miatt lehet aggódni, mint amennyi reménykedésre ad okot. Vegyük először, hogy miért kell nyugtalankodni a következő öt évben:
1. Az egész földrészen jönnek fel az ilyen erők, mivel támadják a bevándorlást, a sokszínűséget, a gender egyenlőséget, a klímaváltozás elleni küzdelmet, a járvány elleni oltást, viszont különvéleményen vannak Oroszország kapcsán.
2. Három különböző irányzatot fognak egybe – a közös bennük a nacionalizmus paranoid formája. Szerintük az idegen emberek és eszmék fenyegetik a nemzetet. Ehhez társul a populista világnézet, ami szembe állítja az etnikailag tiszta népet az állítólag korrupt elittel.
Nyíltan elutasítják a demokráciát. Sokszor előfordul korábban középjobb pártok radikális irányvonalra térnek át, lásd Orbánt és a Fideszt.
3. Meg akarják hódítani a nagy tagállamokat, példa rá Franciaország és Olaszország, valamint az AfD.
4. A közösségi média csak ront a helyzeten.
5. Szét fog porladni az Európa-párti mag.
Ezzel szemben jó hír, hogy
1. Várhatóan csak viszonylag szerény mértékben tör előre a szélsőjobb júniusban. 24-25 %-ot jósolnak nekik, ez minden, csak nem hatalomátvétel.
2. Tartja magát a közép, de a baloldal gyengül, így kereszténydemokraták és liberálisok a jövőben többször összeállhatnak a szélsőségesekkel.
3. A radikálisok megosztottak maradnak, mert eredendően idegengyűlölők. Orbán pl. be kíván lépni az ECR-be, de oroszbarát álláspontja miatt lehet, hogy lesznek pártok, amelyek kiválnak a frakcióból.
4. Hogy szélsőjobbos képviselők is vannak Strasbourgban, az azt bizonyítja, hogy a demokrácia működik.
5. Nem megállíthatatlan a szélsőségesek nyomulása.
FT
Amerika ugyan afelé tart, hogy felújítsa Ukrajna megsegítését, de hiba volna, ha ennek láttán Európa hátra dőlne, mert nagyon oda kell figyelni az ideológiára is, amit Trump hívei képviselnek a republikánus oldalon. A szombati törvényhozási vereség után ugyanis bizonyosan rákapcsolnak, hogy megszerezzék a vezetést a párton belül. És az ún. Új Jobboldal számára az eszme fontosabb a hatalomnál.
Ezt fejti ki vendégkommentárjában Constanze Stelzenmüller, a Brookings Intézet vezető munkatársa. Mint rámutat, ezen körök kizárólagos célja, hogy Amerika alkotmányos rendjéből illiberális demokráciát csináljanak, á la Orbán.
Van elképzelésük Európáról is, ám ott a feljövő jobboldal jelenti az egyetlen szövetségest számukra. Utóbbi immár belülről akarja megváltoztatni az EU-t, letett a kilépésről. És június után fontos posztokhoz juthat a Bizottságban, fokozottan beleszólhat a közösségi politikába. A NatCon-konferenciák (mint amely körül a minap botrány tört ki Brüsszelben – a szerk. megj.) arra szolgálnak, hogy hidat építsenek az kemény amerikai, illetve európai jobboldal között.
Ily módon Európa bölcsen teszi, ha tanulmányozza, mit akar az amerikai jobboldal ideológiai előőrse. Hogy soraiban nemzedéki váltás zajlik, és hogy kik a barátai az öreg földrészen. De akkor is fontos szereplő marad, ha jelölje kikap novemberben.
New York Times
Liz Cheney sürgeti a Legfelsőbb Bíróságot, hogy az sürgősen döntse ki: megáll-e, amit Trump hangoztat, hogy ti. őt nem lehet törvény elé állítani semmiért, amit elnökként csinált, ideértve a január 6-i eseményeket. A legmagasabb bírói testület két nap múlva hallgatja meg a politikust, de a volt republikánus törvényhozó arra számít, hogy a bírák, de legalábbis a túlnyomó többségük nem osztja a korábbi elnök véleményét. Tehát nagyon is felelősségre lehet vonni azért, hogy megpróbálta meghamisítani a 4 évvel ezelőtti választás eredményét.
A korábbi republikánus szenátor, aki kénytelen volt távozni pártjából, miután szerepet vállalt a Kongresszus ostromának kivizsgálásában, arra figyelmeztet, hogy ha az idén nem kerül pont a per végére, akkor az amerikaiak sosem fogják megtudni, mi történt azon a végzetes napon. Trump pedig megússza.
Ráadásul az eset felderítésével megbízott különleges tanácsos előtt olyanok is vallomást tettek az előző fehér házi stábból, akik a kétpárti bizottság előtt nem voltak hajlandóak megjelenni. Trump tudja, hogy ez mekkora veszélyt jelent rá nézve, ezért mindent elkövet, hogy elhúzódjon az ügy. Ha pedig elnök lesz, akkor ad acta teszi az egész eljárást.
Ezért a bizonyítékokat a nyilvánosság elé kell tárni, mert akkor mindenki látja, hogy mi mindenre képes ez az ember a hatalom birtokában. Az nem lehet, hogy négy évig semmire se jusson a vizsgálat ellene. Ő maga azt hiszi, hogy fenyegethet és megfélemlíthet bírákat, ideértve azok családtagjait is. Viszont ha beválik a taktikája, akkor nem derül fény arra, hogy megveti a jogállamot, milyen jellemhibái vannak, és hogy mindez alkalmatlanná teszi a tisztségre.
Guardian
Végzetes hibát követ el a Nyugat, amikor megvédi az izraeli légteret, de Ukrajna esetében már nem hajlandó ugyanerre – hívja fel a figyelmet Nathalie Tocci, az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője. Rámutat, hogy ha Európa nem ad át légvédelmi egységeket az ukránoknak, akkor csak fokozódik a Putyin jelentette fenyegetés.
A szakértő, aki küldöttség tagjaként a napokban Kijevben járt, emlékeztet arra, hogy az oroszok naponta lövik a városokat és a kulcsfontosságú infrastruktúrát. Ily módon valószínűleg több százezren, ha nem millióan kényszerülnek elhagyni lakóhelyüket a következő télen, miután északon találat ért egy hőerőművet. Mivel Moszkva nem képes előretörni, úgy határozott, hogy élhetetlenné teszi a szomszédos országot.
Az ukrán lakosság létszáma 40-ről 20 millióra csökkent a szabad területeken. De eleshetnek olyan települések, mint Harkiv vagy Zaporizzsja. Európának nincs mentsége, amikor arról van szó, hogy miért nem ad át legalább 7 Patriot légvédelmi üteget, amikor van vagy 100 ilyen rendszere. Hogy miért nem? Egyrészt mert fél, hogy eszkalálódik a konfliktus. Másrészt pedig, és ez még tragikusabb: mert nem tekinti részének Ukrajnát.
Handelsblatt
Oroszország és Kína új keleti tömböt alkot, kiegészülve Iránnal és Észak-Koreával – állapítja meg Bernd Ziesemer, a német üzleti körök újságjának volt főszerkesztője, aki 40 éve foglalkozik Kínával. Nem tartja kizártnak, hogy a Moszkva-Peking-tengelyhez más államok is csatlakoznak, ideértve az EU-tag Magyarországot is.
Az új összefogás annyiban emlékeztet a 89 előtti időkre, hogy a vezető hatalom, ezúttal Kína mellett a többiek csupán vazallusok. Ennek megfelelően egyenlőtlenek a gazdasági erőviszonyok. Az oroszok gázt és más nyersanyagokat szállítanak Pekingnek – erősen nyomott áron. A kínaiak viszont jócskán túlárazzák gépeiket és elektronikus alkatrészeiket. Ugyanakkor nem rohannak, hogy beruházzanak orosz földön. Inkább Moszkvával fizettetik ki az olyan közös programokat, mint a tervezett gázvezeték.
Amerikai szakértők joggal emlegetik, hogy itt „revizionista hatalmak” veszélyes szövetségéről van szó, amely a saját érdekeinek megfelelően igyekszik megváltoztatni a határokat, illetve uralni próbálja a befolyási övezetét. De a Kreml is függőségi viszonyba kerül Pekingtől, hiszen csak annak segítségével képes kijátszani a szankciókat.
Mindezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor valaki el akarja szigetelni Moszkvát, közben pedig a kínai gazdaságban kíván befektetni, mert ezzel közvetve Oroszországot is segíti. Addig hiábavaló a háború végét várni, amíg Hszi teljes mellszélességgel kiáll Putyin mellett.
És minden orosz siker erősíti Pekingben azt a hitet, hogy ugyanezt meg lehet csinálni Tajvan ellen, illetve a Dél-Kínai-tengeren. Sürgősen ki kell dolgozni tehát azt a stratégiát, amivel keresztül lehet húzni ezt a számítást.
FT
Hogy Izrael és Irán is visszafogottságot tanúsít a regionális válságban, azt a vezércikk úgy értékeli, hogy mindkettő visszalépett a szakadék széléről. Netanjahu hallgatott az ország barátaira, nem úgy, mint a gázai hadművelet ügyében. De a térség új és veszélyes szakaszba érkezett, mind Jeruzsálem, mind Teherán felrúgta az eddigi játékszabályokat.
A két ellenség próbálja helyreállítani korábbi elrettentő erejét, ám fennáll a kockázat, hogy továbbra is napirenden lesznek a provokációk és becsúszhatnak téves számítások. Vagyis, hogy a két fél tévesen értékeli a másik reakcióját valamelyik ellenséges lépésre, és máris súlyosbodik a viszály.
A legsúlyosabb a helyzet Libanonban, ahol van lehetőség a diplomáciai megoldásra, sőt meg is kellene találni, ezért az USA-nak és partnereinek fenn kell tartaniuk a nyomást, hogy tanúsítsanak mérsékletet a szemben álló tényezők. De addig minden elképzelhető, amíg nem ér véget a gázai offenzíva.
A háborút csak úgy lehet befejezni, hogy tárgyalnak a tűzszünetről és ennek keretében szabadon engedik az izraeli túszokat, csak éppen megfeneklettek az ez irányú erőfeszítések. Sem a Hamász, sem Netanjahu nem hajlandó engedményekre.
A szövetségeseknek meg kell akadályozniuk, hogy Izrael megtámadja Rafahot, továbbá el kell érniük,hogy engedjen be több humanitárius szállítmányt az övezetbe. Katarnak, Egyiptomnak és Törökországnak pedig a terrorszervezetet kell jobb belátásra bírnia. Ha nem lesz béke Gázában, akkor szörnyű dolgok történhetnek az egész régióban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >