Ma Amália, Bekény névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, hogy Agárdi Gábor gyönyörűen bemutatta a Schindler listája c. Spielberg filmet, amit én már többször végignéztem, megrágtam, megnéztem moziban, TV-ben, végigzokogtam szinte mindig, és valahol karácsony táján, a könyvet is megvettem, és nekiveselkedtem az olvasásnak.
Annak ellenére, hogy mindent tudtam az egész történetről, amit a kitűnő rendező és színészgárda oly pazarul dolgoz fel, a könyv olvasását nem tudtam abbahagyni. Egyébként is szenvedélyes olvasó vagyok, ezért külön vigyáznom kell arra, mikor milyen könyvre vetek szemet. Amikor az olvasást befejeztem, megrémültem. Tudom, hogy ez mind megtörtént, itt Európában, és nem is oly rég, de vajon tanultunk-e belőle? Vajon megtörténhet-e újra mindaz, amit témaként ez a könyv is feldolgoz? Ez a kérdés azóta nem hagy nyugodni.
De én nem erről a könyvről szeretnék most mesélni, azt mindenkinek el kellene olvasni, hisz világhír övezi; hanem egy másikról, amit közvetlenül utána olvastam még szilveszter éjszakáján is.
A könyv címe: Kirándulás a pokolba. Megjárta a Poklot és írta: Julesz Miklós, orvos, belgyógyász, egy rendkívüli ember, természetesen zsidó!
1971-ben és 2007-ben jelent meg a könyv a Panoráma gondozásában. Nekem csak véletlenül került a kezembe, ha léteznek véletlenek, és pont akkor, amikor a Schindler listájával végeztem.
Nem fogom elmesélni itt a könyvet, csak szeretném, ha sokan elolvasnák. Még mindig nem késő tanulni. Egy ember élete lehet arra példa, kitűnő példa, hogyan lehet embernek maradni még a pokolban is.
Nagyon sokáig vívódtam magamban, amíg elővettem a szegedi telefonkönyvet, és lapozni kezdtem.
Éreztem, hogy megtalálom azt az egy éves gyereket, akitől apját elszaggatták, és az apa megfogadta, visszatér, hogy tisztességgel felnevelje.
Egyetlen nevet találtam, torkom elszorult és tárcsáztam. Igen, ő az a gyerek, aki mostanság hatvanöt éves, és – mint kiderült –, csak egy utcával odébb lakik tőlem.
Mindketten meglepődtünk, amikor említettem, milyen okból kifolyólag keresem. Én még dadogtam is kissé, zavaromban, holott ez nem szokásom. Csak a hangját szerettem volna hallani. Bizonyossá téve ezzel is, hogy legalább még ő él. Tehát személyesen is találkozhatunk.
Most erre a találkozóra készülök. Lelkileg. Hosszú ideig tartott. Mert most egy palesztín és egy zsidó fog találkozni, akik mindketten magyar anyanyelvet beszélnek, de ami ennél sokkal fontosabb, Emberek! Csak ennyi, és azok is akarnak maradi, mindenáron, bármi áron.
Következő cikk: Kiskorú zenerajongók randalírozása Antwerpenben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A magyar nemzetiségű polgárok egy része nem a VMSZ-re, hanem a Diáklistára fog szavazni
Az lesz a nagy kérdés, hogy a VMSZ úgy dönt-e, hogy Vučićtyal együtt süllyed el, vagy >
Legyen merszünk
Október 25-éig tehát két lehetőségünk van. Az egyik: filmeket, sorozatokat nézünk, könyveket olvasunk, megöleljük és megcsókoljuk >
Elindult a Sólyom a Belgrád–Budapest útvonalon, de utasok nincsenek
Vitézy szerint biztos, hogy a rendszert nem lehet üzembe helyezni, és a beruházást sem lehet teljes >
Szerbiai választások és az amerikai nézőpont: Az Atlanti-óceán felől fúj a szél?
Bárkivel beszél is az ember Washingtonban, egyértelmű, hogy Oroszország és Kína a két legnagyobb „mumusa” az >
Két október, két különböző csata: Felvirrad-e október 26.?
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint október 6-a annak idején nem virradt fel igazán, és vajon >
Az SNS belső kampánya
Sokan közülük nem járnak be dolgozni, sőt azt sem tudják pontosan, hol vannak alkalmazásban: mindössze egy >
Hol van a fókusz?
Ezek a választások nem programok párbeszédéről szólnak, és a tét még csak nem is a politikai >
Nehéz függetlennek lenni Vučićtyal szemben. Nehezebb, mint Koszovóval szemben
Ők talán tudják, hogy ez nincs így. Talán van tervük arra, hogyan védjék meg a koszovói >
OLVASÁS MAGUNKBA ÉS MAGUNKNAK: Az a rettenetes és idegen part
Ragyogó stílusban, amely kompromisszumot nem ismerve kérdez rá mind a személyes helyzetre, mind a hovatartozás sokkal >
Vučić utolsó napja a hatalomban
Ha az összecsapások az a választás utáni forgatókönyv, amelyet a volt elnök elképzelt, tudnia kellene, hogy >
Ne dőljünk be a hamis optimizmusnak
Nem szabad naivnak lenni és egyszerűen csak reménykedni. Kapcsolatba kell lépni azokkal az emberekkel, akik szükség >
Miért döntött úgy Vučić éppen most, hogy „átlagember” lesz?
Vučić lemondásának fontos célja lehet az is, hogy csökkentse a részvételt nemcsak a parlamenti, hanem a >

