Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. A látogatásból a francia megálló kapott jelentős sajtóvisszhangot, pedig a magyarországi tárgyalások sokkal érdekesebbek voltak. A házigazda erősen támogatja az Új selyemút-kezdeményezést. Őt viszont egyes amerikai konzervatív kommentátorok imádják, lásd Tucker Carlsont és Rod Drehert. Amúgy ők azok, aki egyfolytában a Kína és a kommunista diktatúra jelentette veszélyeket harsogják. Na, erre varrjál gombot, mert ha az ellenségem ellensége a barátom, akkor az ellenségem barátja az ellenségem. Dreher és Carlson kitérne a hitéből, ha kínai rendőrök járőrözhetnének Amerikában, ahogy az nem sokára valóság lesz magyar földön. Jó ok van ugyanis azt feltételezni, hogy a megállapodás jóvoltából a KKP még inkább ellenőrizni tudja a kínai diaszpórát. Arról nem beszélve, hogy az ázsiai ország messze a legnagyobb befektető a magyar gazdaságban. Vagyis itt az idő, hogy a két vezető jobboldali kommentátor rendezze álláspontját, mert az nem megy, hogy egyfelől pártolják Amerikát, Putyint és Orbán, ugyanakkor elutasítják Kínát. Orbán Viktor nem barátja sem a demokráciának, sem az Egyesült Államoknak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Magyarország arra készül, hogy megvétózza az orosz gázszállítások ellen tervezett uniós szankciókat, noha a korlátozások negatív hatással lennének az orosz szállításokra, ám a magyar közbelépés folytán, lehet hogy nem sikerül lenyomni Moszkva gázbevételeit. Az EU mindeddig kivételt tett az orosz földgázzal, ám most meggondolta magát, de megint az akadékoskodik, aki szokott: az Orbán-kormány.
A múlt héten a szokásos nagyköveti egyeztetésen a magyar képviselő ugyan nem utasította el egy az egyben az elképzelést, de nyilvánvalóvá tette, hogy országának vannak fenntartásai. Egészen pontosan azt mondta, hogy blokkol minden büntetést, amely megdrágítaná az energiát a kontinensen – közölte két szemtanú, aki ott volt a vitán.
Pedig igazából csupán arról van szó, hogy nem lehetne továbbadni az Oroszországból származó cseppfolyósított gázt, ami azért jelentős jövedelemtől fosztaná meg a Kremlt. Ez semmiképpen sem érinti Magyarország üzleti érdekeit. Ám a magyar gazdaság erősen függ az orosz energiahordozóktól és Orbán már jó ideje ellenzi, hogy a megtorló lépések erre a területre is kiterjedjenek. Márpedig a döntéshez minden tagállam beleegyezése szükséges.
Egy európai diplomata úgy fogalmazott, hogy energia-ügyben a magyarok folyamatosan aggódnak, mert attól félnek, hogy bármilyen retorzió megingatná a piacot. Nem voltak ugyanakkor hajlandóak leválni az orosz földgázról, sőt újabb szállítási szerződést írtak alá.
Politico
Az Unió közös választ kíván adni, miután a grúz parlament a széles körű hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére is megszavazta az „ügynöktörvényt”, csak éppen Magyarország eddig megakadályozta, hogy közös nyilatkozatot adjanak ki. Jól értesült körök azt közölték, hogy ezek után a diplomaták próbálják felvizezni az állásfoglalás szövegét, hátha az úgy elfogadható lesz az Orbán-kormány számára.
Ám egyre valószínűbb, hogy a végén a külügyi főmegbízott neve alatt jelenik meg a közlemény, mert ahhoz nincs szükség a 27-ek egységes támogatására. A portál közben megszerezte azt a levelet, amelyben éppen egy tucat külügyminiszter sürgeti Borrellt, hogy közölje egyértelműen Tbiliszivel: a döntés összeegyeztethetetlen az ország tervezett EU-belépésével. Az EP négy legnagyobb frakciója pedig arra szólította fel a spanyol politikust, hogy készítsen elő szankciókat a grúz kormánypárt mindazon politikusai ellen, akiknek közük volt a jogszabály megszületéséhez.
AP
Hszi belgrádi és budapesti látogatása új beruházásokat hozott a két országnak, amely egyben kaput jelent Kína számára Európa felé. Pekinget Budapesten kívül a földrész nem sok országában tekintik elengedhetetlen szövetségesnek, sokkal inkább vetélytársnak. Ugyanakkor a most tető alá hozott egyezmények ugródeszkát jelentenek a kínai gazdasági terjeszkedéshez.
A legtöbb kormány ugyanis szeretné szabadulni a Kína jelentette fenyegetésektől, ám Magyarország pont az ellenkező irányba tart. Új befektetésekért kuncsorog, mert úgy gondolja, hogy a Középső Birodalom alapvető a földrész jövője szempontjából.
Végh Zsuzsanna, a Német Marshall Alapítvány munkatársa, az Európai Külkapcsolati Tanács vendégkutatója úgy véli: a szerződések egyértelműen arra utalnak, hogy Peking kulcsfontosságú és megbízható partnernek tekinti a magyar felet, miközben próbálja megfordítani az EU által elhatározott kockázatmentesítést.
Végh arra is kitért: a visszatartott brüsszeli pénzek egyhamar nem futnak be, és a kínai kapcsolat forszírozása arra utal, hogy a magyar vezetés már letett arról, hogy európai forrásokból finanszírozzon ilyen stratégiai infrastrukturális fejlesztéseket.
Egyben azt is tükrözi, hogy az Orbán-kabinetet nem érdekli a többi uniós tag aggálya, vagyis erősíti a kétoldalú együttműködést, mert azt reméli, hogy jobb helyzethez jut a multipoláris világban. Több nyugati ország ezzel szemben úgy véli, hogy a kínaiak európai nyomulása gazdasági és biztonsági kockázatot hordoz. Az USA nyugat-balkáni nagykövete úgy fogalmazott, hogy Hszi azért választotta úti célként Magyarországot, illetve Szerbiát, mivel azok nyíltan megkérdőjelezik az euro-atlanti szövetség egységét.
Daily Telegraph
A Hong Kong Watch nevű emberi jogi szervezet vezetője úgy értékeli, hogy Kína immár exportálja nyugatra a totalitárius rendszert. Benedict Rogers szerint erre a világ válasza nem lehet ejnye-bejnye, meg kell akadályoznia, hogy Peking behatoljon a fejlett társadalmakba.
Egymást követik a leleplezések, kémkedésről, a világhálón elkövetett támadásokról és a KKP bírálói elleni fenyegetésekről. Ám mindez csupán a jéghegy csúcsa. A kínai vezetés egyfolytában ostromolja a szabadságjogokat – a nemzetközi méretekben gyakorolt elnyomás részeként.
Az első számú célpontot az emigráció képezi, az ujgurok, tibetiek, hongkongiak és kínai ellenzékiek. Kína hosszú keze a nyugati egyetemek kínai diákjaiig is elér. Az Amnesty International a héten állapította meg, hogy egy sor tanintézményben öncenzúrát eredményez a kínai hallgatók megfigyelése, illetve megfélemlítése.
A Nyugat most kezd ráébredni a veszélyre. Fel kell ismernie, hogy Hong Kong csupán a kezdet. Következik Tajvan, de a fejlett demokráciák is mind inkább a célkeresztbe kerülnek. A másik oldal ezek után vagy beadja a derekát, vagy megvédi a szabadságát, minden lehetséges eszközzel.
Newsweek
A kommentár úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor nem Amerika barátja. Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. A látogatásból a francia megálló kapott jelentős sajtóvisszhangot, pedig a magyarországi tárgyalások sokkal érdekesebbek voltak.
A házigazda erősen támogatja az Új selyemút-kezdeményezést. Őt viszont egyes amerikai konzervatív kommentátorok imádják, lásd Tucker Carlsont és Rod Drehert. Amúgy ők azok, aki egyfolytában a Kína és a kommunista diktatúra jelentette veszélyeket harsogják. Na, erre varrjál gombot, mert ha az ellenségem ellensége a barátom, akkor az ellenségem barátja az ellenségem.
A Fudan Egyetem budapesti részlegének létesítése a magyar adófizetők vállát nyomja, miközben a lakosság jelentős része hallani sem akar a kínai kapcsolatról. Németh Bence, a londoni King’s College tanára a Fudan felbukkanásában annak bizonyítékát látja, hogy a kínaiak már az oktatásban is globális versenytársnak számítanak. És Orbán nap mint nap jobban magához öleli Hszit, miközben sok európai állam hátat fordít Kínának.
Dreher és Carlson kitérne a hitéből, ha kínai rendőrök járőrözhetnének Amerikában, ahogy az nem sokára valóság lesz magyar földön. Jó ok van ugyanis azt feltételezni, hogy a megállapodás jóvoltából a KKP még inkább ellenőrizni tudja a kínai diaszpórát. Arról nem beszélve, hogy az ázsaiai ország messze a legnagyobb befektető a magyar gazdaságban.
Vagyis itt az idő, hogy a két vezető jobboldali kommentátor rendezze álláspontját, mert az nem megy, hogy egyfelől pártolják Amerikát, Putyint és Orbán, ugyanakkor elutasítják Kínát. Orbán Viktor nem barátja sem a demokráciának, sem az Egyesült Államoknak.
Euractiv
A magyar egészségügyi ellátórendszer egyre jobban elöregszik, ráadásul krónikus munkaerőhiány sújtja. Vagyis nem csupán a betegek mind korosabbak, hanem az orvosok is. Utóbbiak közül minden ötödik erősen közelít a nyugdíjas korhoz. Az idősebb betegek közül mind többen súlyos bajokkal küszködnek, miközben az ágazat nem tudja pótolni a visszavonuló szakembereket, inkább kórházi osztályokat zár be.
Ráadásul mind több fiatal doktor inkább külföldre megy dolgozni. Tavaly csaknem 800-an jelezték, hogy másutt képzelik el pályafutásuk folytatását. Mivel a fizetéseket rendezték, nem ez lehet az ok, hanem a sok rossz munkafeltétel. Hogy túl sokat kell dolgozni, olyannyira, hogy gyakori a kiégés jelensége.
Közben 700 házi orvosi hely üres, de mind inkább az éltesebb korosztályt képviselik a nővérek is. Magyarország a GDP-nek mindössze 5 %-át fordítja gyógyításra, jobb helyeken ez az mutató 8 %-os.
FT
A világ megváltozott, az európai vezetőknek fel kell ébredniük, különösen Scholz kancellárnak, aki csak igen lassan igazodik a jelentős geopolitikai és gazdasági eltolódásokhoz – mutat rá vendégkommentárjában Sylvie Kauffmann, a Le Monde korábbi főszerkesztője.
Mert pl. az EU bekeményít Kínával szemben, ehhez képest a német kormányfő külön úton jár. Még arról sem tájékoztatta európai kollégáit, hogy mire jutott pekingi tárgyalásain. No, meg az is árulkodott, hogy a német küldöttségben nem kapott helyett a zöld gazdasági, illetve külügyminiszter, mivel mindkettő szigorú fellépést sürget az ázsiai nagyhatalommal szemben. Továbbá Ukrajna ügyében is határozott az álláspontja.
A szociáldemokraták a jelek szerint leragadtak a Brandt-féle Ostpolitiknál, holott – mutat rá a berlini Merics kutató intézet egyik elemzője, a kétoldalú kapcsolat fő jellemzője a nagy fokú német gazdasági függés. Az Allianz Biztosító egyik tanulmánya a minap ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kínai cégek lassan kiszorítják a német, illetve európai vetélytársakat az ázsiai ország piacáról. Ezért jelentette ki nemrégiben Marcon azt, hogy az EU halálos veszélyben van.
Európának meg kell védenie magát, stratégiai módon kell gondolkodnia. Ez azonban maga a kárhozat Scholz és más uniós politikusok szemében. Ám hogy ragaszkodnak egy idejét múlt felfogáshoz, az aligha hatja meg Putyint, Hszit, vagy Trumpot, ha megszabadulnak az eddigi nemzetközi rend kötelékeitől.
Neue Zürcher Zeitung
Meloni meg akarja változtatni Európát, de nem úgy csinálja, mint Orbán. Egyáltalán nem rohan neki sem az EU-nak, sem a NATO-nak. Éppen ellenkezőleg: kezdettől fogva semmi kétséget nem hagyott afelől, hogy szilárd tagja az euro-atlanti közösségnek. Igaz, a gazdaság állapota miatt erősen rá van utalva Brüsszel támogatására és nem lenne jó számára, ha az Unió kemény lenne, már ha élesre fordul a vita a horribilis olasz államadósság ügyében.
Ám messze nem csak a gazdaságról van szó. Ő is a nemzetek Európájában gondolkodik, vagyis a szemei előtt az lebeg, hogy a tagok csupán ott működnek együtt, ahol az szükséges, egyébként a szubszidiaritás elve érvényesülne. A védelem és a biztonság területén viszont a több Európa mellett foglal állást.
Várhatóan jócskán nő a befolyása a kontinensen a választás után. Nem is titkolja, hogy összefogná a jobboldalt és végre ellenzékbe küldeni a baloldalt. Nagyjából úgy, ahogy az a politikai labornak számító Olaszországban zajlik. Ehhez várhatóan több laufot kap Strasbourgban, mert odahaza könnyen előfordulhat, hogy a választók útilaput kötnek a talpa alá, ha beüt valamilyen válság.
Libération
Mivel az új szlovák kormány mind jobban támadja a jogállamot, Brüsszelben erősödnek a hangok, hogy Pozsonytól is vonjanak meg jelentős európai támogatásokat, és lehet, hogy ez esetben az EU malmai sokkal gyorsabban őrölnek, mint ahogy az Magyarország és Lengyelország esetében történt. A jelek szerint Szlovákia a legújabb bajkeverő az Unióban, főként annak kapcsán, amiket Fico Ukrajnáról mondogat.
Ezt Tomás Vasilko írja, aki a szlovák vezetés szemében vörös posztónak számító Dennik N munkatársa. Felidézi, hogy a politikai vita egyáltalán nem az európai választásról szól, annak kapcsán jóformán semmiféle kampány nem folyik.
Ellenben nagyon is kiélezte az ellentéteket, hogy az új hatalom gyorsan ráállt a Fidesz, illetve a PiS nyomvonalára. Már erősen radikális és igencsak hasonló nézeteket hangoztat, mint a rendszerellenes és euroszkeptikus AfD, vagy éppen a magyar kormánypárt.
Guardian
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy az új orosz offenzíva miatt a nyugati szövetségeseknek át kell állítaniuk a fókuszt, mert a Harkiv elleni támadás folytán kritikus a pillanat. Lehet persze, hogy az elnök csupán ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megvédje saját területeit a határ másik oldalán.
De mivel sok ezren válnak földönfutóvá és bőven elképzelhető, hogy az orosz tüzérség lőni fogja a várost, az ukránok kénytelenek jelentős erőket átcsoportosítani a frontról. Ez pedig megkönnyíti az ellenség áttörését a Donyec-medencében. Az arcvonal jelentős hosszában állóháború alakult ki, és mert ezen felül Kijev még toborzási nehézségekkel is küszködik, az oroszok minden tekintetben fölényben vannak. A Nyugat sokkal többet tehetett volna a védelem megszilárdítására.
De Gáza elvonta a figyelmet, amihez társult, hogy patthelyzet alakult ki az amerikai belpolitikában, és ezt csak súlyosbította az EU nehézkes döntéshozatala, valamint az, hogy csak lassan teljesíti ígéreteit. Így félő, hogy Ukrajna húzza a rövidebbet, noha lehet, hogy a háború kulcsfontosságú, brutális szakasza indul be. A munícióhiány folytán az ukrán parancsnokoknak dönteniük kell, hogy a nagyvárosokat, vagy az alapvető infrastruktúrát védik-e meg.
Blinken jól tette, hogy elment Kijevbe, annál is inkább, mert Harkivtól több ezer kilométerre délre, Tbilisziben vészesen gennyed a Moszkvával flörtölő kormánypárt politikája. Nagyon afelé tartanak a dolgok, hogy orosz behatásra ugyanúgy destabilizálódnak a viszonyok, mint korábban Moldovában. Vagyis hatalmas a geopolitikai tét, miközben Putyin próbál nyerő helyzetbe kerülni ukrán földön, és helyreállítani az orosz befolyást másutt. Ukrajnának ennélfogva továbbra is meg kell kapnia a kellő támogatást.
Bloomberg
Putyin tudja, hogy hosszú lesz a háború, de jobban készül rá, mint a Nyugat. Ezt fejti ki elemzésében Marc Champion, miután az elnök egy közgazdászt nevezett ki a védelmi tárca éléséről. Az elemző szerint a lépés nagyvonalú tervekről árulkodik, mivel a Kreml tudja a történelemből, elődjeit általában két tényező buktatta meg, II. Miklóstól kezdve egészen Gorbacsovig.
Az egyik az, hogy ha háborút indít, ám elveszíti, a másik pedig az, ha nem tudja felpörgetni a gazdaságot. Így azért esett a választása a katonai téren teljesen járatlan Bjelouszovra, mivel az jó közgazdász. Ennélfogva biztosítékot jelent mindkét veszéllyel szemben, de csakis Putyin és belső köre számára. Senki másnak.
Az új miniszter fő feladata az lesz, hogy tartósabb alapokra helyezze az orosz hadigazdaságot, miközben az ország első emberének nagyívű elképzelése van a világról. Ezért Ukrajnának, de az egész Nyugatnak újra kell gombolnia a kabátot. Először is, mert túl sok orosz osztja az államfő nézeteit. Másodszor, mert Trump és sokan mások szövetségesnek tekintik az orosz vezetőt a liberalizmus elleni harcban. Ennélfogva hajlamosak szajkózni, amit mond. Végül pedig mert nagyon is valós az orosz veszedelem.
Der Standard
Paul Lendvai úgy látja, hogy Netanjahu csak rombol és jó eséllyel úgy vonulhat be a történelembe, mint aki veszélybe sodorta a világ zsidóságát. Izrael állam éppen 76 éve alakult meg és azóta technológiai nagyhatalom lett, illetve a 67-es háború óta elviselhetetlenül arrogáns megszálló hatalomnak minősül. Ciszjordániában a 400 ezer gátlástalan telepes, valamint a palesztin elnyomatása rákos kinövés az izraeli politikában.
Minél több idő telik el a Hamász-támadás óta, illetve minél drámaibb képek érkeznek a gázai lakosság szenvedéseiről, annál nagyobb a veszély, hogy Izrael pária lesz a világ közvéleménye szemében. Vagyis beválik a terroristák aljas számítása. A rengeteg civil áldozatot követelő izraeli visszacsapás elhomályosítja az októberi halottakat, illetve a túszokat.
A nyugaton végigsöprő tiltakozások megerősítik, hogy a világ szép csendben elfogadja a szélsőséget, miközben a megmozdulások egyre nyíltabban átlépik a határvonalat a zsidó állam bírálata, illetve az antiszemitizmus között.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >