Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp olyan nagy volt a liberális ellenzék részéről, mint az értetlenség a nyugati partnerek oldalán. Hiszen az ország egy csapásra megbízhatatlan szövetséges lett, Putyin és Orbán cimborája, akiről a borzalmas híre miatt nem gondolták volna, hogy ismét nyerhet. Jelenleg még élesebbre váltottak a vádaskodások. De a merénylők általában pont az ilyen eszkalációt igyekeznek elérni. Céljuk, hogy megkeményedjenek a frontok, hogy az erőszak újabb erőszakot szüljön. Megjósolhatatlan, miként reagál ezek után a hatalom a demokrácia leépítése ellen tiltakozó tömegmegmozdulásokra. Jól nem fog elsülni, az biztos. És alighanem már a fiókban van az antidemokraták illiberális kézikönyve, az olyanok tollából, mint Orbán és Vučić. Velük az EU a mai napig nem szállt határozottan szembe. Most az a veszély, hogy az ellenzék érthető ellenállását a merénylet miatt illegálisnak állítják be. Az ország a Kuciak-gyilkosság óta nem tud megnyugodni, mert megmozdult a civil társadalom, Fico viszont megkontrázta a nyomozást, miközben az igazi felbujtók nem kerültek bíróság elé. Tavalyi győzelmével a kormányfő kiharcolta azt, amiről Trump csak álmodik: leállította a nyomozókat a pénzügyi visszaélések ügyében, akik pedig már a sarkában voltak. Viszont bosszút állt azokon, akiket felelősnek tartott a bukásáért. Ellenben nem bizonyosodott be, hogy a populisták nélkül megtisztul a politika. Az emberek ugyanis azt érezték, hogy a politikusok keze vagy enyves, vagy nem értenek a feladatukhoz. Most arra lehet számítani, hogy tovább radikalizálódik a közélet. A helyzet olyan, mintha egy Orwell-regény olvasnánk – írja Bécsből Catherine Kahlweit a Süddeutsche Zeitungban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Szlovákiában a demokráciát érte támadást. Sokkolta az országot, ugyanakkor feltárta a mély megosztottságot, de nem csupán az országban, hanem egész Európában. Fico erősen ellentmondásos figura, aki segített szétszakítani a közvéleményt. A merénylet azonban joggal egyesítette az egész politikai spektrumot.
A háttér még nem teljesen világos, de általános a vélemény, hogy a gaztettben a társadalom alapvető széttagoltsága nyilvánult meg. Egyben felszítja az aggályokat a szélsőségesség miatt, annál is inkább, mert a földrészen mostanság másutt is alkalmaztak erőszakot politikusokkal szemben.
Fico balközépről araszolt át a nacionalista jobboldalra, lett EU-pártiból nyugatellenes és Putyin-hívő. Politikájáról sokan mondják, hogy az ugyanaz, amit az illiberális Orbán csinál: aláássa a jogállamot és civil társadalmat. Egyesek attól félnek, hogy a mostani aljas cselekedet azt bizonyítja: az ország nem tanult a Kuciak-gyilkosságból.
Ám ajánlatos figyelni a kontinens többi részén is, hiszen az EP-választáson várhatóan feljön a szélsőjobb. Megszaporodtak a politikusok elleni támadások és erősödött az agresszív retorika is. Márpedig az erőszakos nyilatkozatok fizikai erőszakot eredményeznek.
Jó ok van attól tartani, hogy Fico pártja a bírálók és a vetélytársak ellen igyekszik fordítani az orgyilkossági kísérletet. Pedig a békés tiltakozást nem szabad összekeverni a bűnös, illetve szélsőséges viselkedéssel. Egész Európában el kell utasítani az erőszakos hangot és az erőszakcselekményeket.
Guardian
Függetlenül attól, hogy felgyógyul-e Fico és visszatér-e hivatalába, Szlovákia a szakadék szélére került – állapítja meg John Kampfner. A kommentátor szerint a merényletkísérlet keltette sokk segíthet begyógyítani a mély megosztottságot, amit a politikus idáig kihasznált, ám az előjelek nem kedvezőek.
Fico, a populista prototípus, már korán rátalált az identitás politikára. Szembefordította a vidék „jó embereit” és nagyvárosi elittel. Kirohant a nyugat ellen, hogy a hazai közönség kedvére tegyen. A pénzügyi válság után meglovagolta sokak bizonytalanságát. Orbán barátjának nevezi magát, róla vesz példát. Hozzá hasonlóan radikalizálódott az ellenzékben töltött idő során.
Így most további társadalmi nyugtalanságra kell felkészülni. A szerző elmeséli, mennyire megdöbbentette, amikor az ősszel riport összeállítást készített a szlovák politikáról, és Lubos Blaha, a Smer egyik vezetője azt ecsetelte neki, hogy az ukrán háború az egymással versengő kulturális értékekről szól. Továbbá hogy országa nem szeretné, ha a meleg-barát, liberális fasiszták irányítanák. Ő egyébiránt most a pozsonyi parlament alelnöke.
Orbán és Fico személyében Putyinnak lett két szövetségese is Európa szívében. Egyik sem szándékozik otthagyni sem az EU-t, sem a NATO-t, az a tervük, hogy belül lesznek tüske a köröm alatt. Az külön tragédia, hogy a fiatalok közül sokan külföldre költöznek. Jó néhány közülük Csehországot választották, mert a nagyobb testvér – legalábbis egyelőre – más utat választott magának.
Der Standard
Szlovákiában eljött az ideje, hogy minden politikai erő visszafogja magát. A merényletet követő vádaskodások csak arra jók, hogy fokozzák a megosztottságot és elnyomást – fejti ki az elemző, Eric Frey. Ha egy ilyen végletekig kettészakadt államban meg akarják ölni az egyik vezető politikust, akkor felvetődik, hogy részben felelősség terheli mindazokat, akik előidézték a mérgezett légkört.
Az okok keresése felszínre hozza azt a veszélyt, hogy munícióhoz jut a két ellenséges tábor, amely kölcsönösen a másikat okolja a merényletért. Főleg populista koalícióban állítják máris, hogy a liberális ellenzék tehet mindenről, mivel az tiltakozott a kormányfő (autoriter) irányvonala ellen.
Igazából az országnak kevés szerencséje van a politikusaival, kezdve Meciarral, akinek Fico tanulékony diákja lett. Maffia létezik más országokban is, ám hogy ezért az oknyomozó újságíró Kuciaknak és a menyasszonyának az életét kellett áldoznia, az rávilágít a szlovák hatalom és a szervezett alvilág összefonódására.
Lehet, hogy a mostani emberölési kísérlet hasonló sokkot vált ki, mint a 6 évvel ezelőtti kettős gyilkosság. Az jó, hogy Caputová és leendő utódja, Pellegrini közösen szólított fel mérsékletre. Ám ha Fico felgyógyul és visszatér, inkább az ellenkezőjétől kell tartani. Lásd Erdogant a 8 évvel ezelőtti puccs kudarca után. Így a miniszterelnöknek a mielőbbi gyógyuláson kívül csak azt lehet kívánni, hogy szenvedéséből a megfelelő következtetéseket vonja le az ország jövője számára.
Deutsche Welle
A gyilkossági kísérlet után Keno Verseck olyan, mérgezett országnak nevezi Szlovákiát, amelyben sosem ért véget a politikai és a szervezett bűnözés összefonódása. A merénylet a csúcspontot jelenti e pillanatban – egyre több európai országban alkalmaznak erőszakot a politikusok ellen.
Ami most történt Ficoval, az bizonyos értelemben része annak a politikai kultúrának, ami telis de tele van mély törésekkel. A kettős gyilkosság után az rajzolódott ki, hogy Szlovákia valóságos maffiaállam. Utána azonban nem teljesültek a társadalom álmai a megtisztulásról. A reformkoalíció belebukott a belső vitákba és jött ismét Fico, aki idáig azzal volt elfoglalva, hogy befolyása alá vonja az igazságszolgáltatást, leállítsa a korrupcióellenes vizsgálatokat és elhallgattassa a független sajtót.
A miniszterelnök már évekkel ezelőtt szociáldemokratából jobboldali nacionalista lett. Előszeretettel szidja az EU-t, a liberalizmust, az LMBT-ideológiát és a „hagyományos értékek” állítólag ellenségeit. Az ellenfelek egytől egyik árulók a szemében, a kritikus újságírókat hiénáknak, idiótáknak és prostiknak szokta nevezni. Azaz nagyban elősegítette, hogy olyan klíma alakuljon ki, amit most Caputová úgy jellemzett, hogy tele van gyűlölettel, és mint látjuk, gyűlölet vezérelte tetteket eredményez.
Sajnos, nem valószínű, hogy figyelmeztetése meghallgatásra talál, főleg a SMER részéről lehet arra számítani, hogy még keményebben lép fel mindazok ellen, akik bírálják.
Bloomberg
A Nyugat további stratégiája és ereje egy pár választástól függ, így elsősorban attól, hogy ki nyer az USA-ban, a NATO azonban képtelen legyőzni a belső ellenségeket – mutat rá Marc Champion. Mert ugyan a szövetség összefogja a katonai tevékenységét, ám Fico megsebesítése rávilágít, hogy milyen politikai nehézségek várhatóak.
Sokáig nem kell keresni, hogy valaki rábukkanjon a törésvonalakra a szervezeten belül. A szlovák politikus tavaly oroszbarát és Amerika-ellenes jelszavakkal nyert. Győzelmével már kéttagú a Moszkva-párti tábor: Orbán szövetségest kapott.
A jobboldali populisták előreláthatólag jól szerepelnek az EP-választáson. A magyar miniszterelnök, aki „el akarja foglalni Brüsszelt”, már vétóval lassította, hogy az Unió megsegítse Ukrajnát, a héten pedig azt tartóztatta fel, hogy az EU elítélje a grúz ügynöktörvényt.
Ugyanakkor látnivaló, hogy milyen kártékony, megosztó hatása van egy olyan gyilkossági kísérletnek, mint amely Szlovákiában történt. Főleg akkor, amikor a Nyugat nagy része bizonytalan a demokratikus intézmények hasznosságát illetően. A fejlett demokráciáknak lenne erejük, hogy és véget vessenek Putyin revansizmusának, ám itt egy nagy „ha” áll. Ahhoz ugyanis, hogy megerősítse a saját alapjait, a közösségnek el kell döntenie, miért éri meg harcolnia.
Mert Putyin pontosan tudja, hogy a birodalmak általában belülről omlanak össze. Igyekszik meggátolni, hogy országa elveszítse szuperhatalmi státuszát. Szeretné visszaállítani a korábbi befolyási övezeteket – az érintett területek rovására és instabilitást gerjeszt azok körében, aki az útjába állnak.
A hidegháború tanulsága az, hogy a kelet-nyugati szembenállásban a tét a minden vagy semmi volt. Ennélfogva maximálisan fel kell készülni a háborúra, hogy az ne következhessen be. De az olyan események, mint a szlovák merénylet, felrúghatják a NATO katonai stratégiáját meghatározó feltételezéseket. És az oroszok gyorsan lecsaphatnak a történtekre, hogy megosszák a szövetséget.
New York Times
A Carnegie Békekutató berlini Oroszország-Eurázsia Központjának vezetője arra figyelmeztet, hogy a Nyugat nem érti, milyen mértékben változott meg Oroszország. Gabujev szerint az orosz állam a Szovjetunió bukása óta még soha nem került ilyen messzire Európától, ellenben még egyszer sem fonódott össze ennyire szorosan Kínával. A két országnak kölcsönösen szüksége van a másikra.
Peking immár Moszkva legfontosabb partnere, mentőövet jelent nem csupán Putyin hadigépezete, hanem az egész akadozó gazdaság számára. A függés szép fokozatosan minden területen megjelenik, az eltolódások tektonikusak. A kínaiak mindenütt felbukkannak: az okostelefonok piacán, az oktatásban. Ez elitből sokan tanárt keresnek, mert azt szeretnék, ha gyerekük mandarin nyelven tanulna. De vonzónak számítanak immár a kínai egyetemek is.
Mostanában Dubai, Baku és Isztambul a legmenőbb turisztikai célpont, az üzleti utak pedig mind inkább Kínára, Közép-Ázsiára és az Öböl térségére összpontosulnak. Az értelmiségiek is egyre jobban Peking felé fordulnak. Korábban a Vasfüggöny túlsó oldala volt csábító, az emberi jogok, a jólét és a technológiai fejlődés egyfajta világító tornya.
A képzett oroszok közül azonban mind többen keserűséget éreznek a szankciók miatt, ugyanakkor technológiailag magas szintű, gazdaságilag pedig kiemelkedő hatalmat látnak Kínában.
Economist
Hsz Csin-ping ravaszabb, mint Putyin, viszont pont annyira rombol – állapítja meg a vezércikk. Kettejük mostani pekingi találkozója jó betekintést nyújt, miként is viszonyul Kína a háborúhoz és a kép minden, csak nem szép. Hiszen Oroszország a kínai cégek segítségével állít elő fegyvereket, az ázsiai ország parti őrsége pedig idegen hajókat fenyeget a Dél-Kínai-tengeren. Kémei sokfelé működnek.
Az elnök körmönfontabban megy szembe a világgal, mint ahogy a háborús uszító orosz kollégája. De gond, mert olyan rend lebeg a szeme előtt, amelyben az erő határozza meg a jogot. Azért áll pária államok mellé, hogy megossza a Nyugatot, de ő ne keveredjen nyílt összetűzésbe. A kérdés, hogy meddig szabad engedni elmenni. Ami azt illeti, ő már a Kreml urával együtt meglehetősen messzire jutott.
Amerika és szövetségesei már a legrosszabbra: Tajvan megszállására készülnek. Egyelőre azonban súlyosabb veszély, hogy Peking Európában és másutt is az eszkalálódásra játszik. Így először is fel kell tárni, hogy olyan világban gondolkodik, amelyben senki sem vonja kétségbe a hatalmát. Mert vagy nem tudja, vagy nem érdekli.
A következő feladat, hogy Amerikának ki kell tartania szövetségesei mellett, mert azok olyan értéket jelentenek, ami Kínának nincsen. Végül pedig ki kell használni, hogy az oroszoktól eltérően a kínaiak semmit nem nyernek a káoszból, nekik érdekük a stabilitás. Eddig már rávették Moszkvát, hogy ne alkalmazzon nukleáris fegyvert, és nem adtak át halálos támadó eszközöket. Azaz vannak korlátok a kétoldalú kapcsolatokban. És a kínai gazdaság állapota is az ellen szól, hogy teljesen felrúgják az együttműködést a másik oldallal.
Economist
Amerika sajnálatos módon messze nem annyira immunis a diktatúrával szemben, mint ahogy azt sokan gondolják. Sőt, egy despota könnyen átveheti a hatalmat. Ismerve Trump ösztöneit, a múltját, és hogy uralja pártját, nagyon is valószínű, hogy ha megválasztják, tovább rombolja a demokráciát. Elvileg ugyan gátat szab neki, hogy már csak egy időszakban lehet a Fehér Ház lakója, és a Kongresszus felmentheti, ha úgy ítéli meg, hogy nem képes ellátni hivatalát.
Ellene szól a hatalom erős megosztottsága is. A puccsot jóformán kizártnak tekinthetjük. A rendőrség zöme helyi irányítás alatt áll, aligha lehet felülről rendőrállamot szervezni. A bíróságok függetlenek, a sajtó sokszínű, ezért a tengerentúlon nem lehet megtenni azt, amit Orbán és a Fidesz csinált Magyarországon.
Viszont látnivaló, hogy az alkotmányos vádemelési eljárás nem működik, pedig az a legfőbb eszköz az elnök féken tartására. A törvényhozás ostroma miatt indult per húzódik, mint a rétestészta, ez mutatja, hogy a jogrendszer szintén akadályokba ütközik, ha korlátozni igyekszik az elnöki hatalmat. Még az is felvetődik, hogy a legfőbb közjogi méltóság nem áll-e a törvény fölött.
Emellett szükségállapotot hirdethet és akkor 135 kérdésben élvezhet különleges felhatalmazást. Akkor is, ha igazából nem fenyegeti veszély a nemzetet. És egy zsarnoki figura kivezényelheti a hadsereget, megtalálhatja hozzá a jogalapot. Ha akad egy olyan despota, aki fegyelmezettebb, mint Trump, annak számtalan lehetősége lehet, hogy felforgassa az amerikai demokráciát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >