Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Kickl, Janša, Orbán – összejött a szélsőjobb Budapesten
Bármilyen hosszú is azonban a szónokok listája – 65 név szerepel rajta – nem lesz könnyű a nemzetközi közeledés a nemzeti erők között. Mindenesetre a résztvevők hazai pályán játszanak. A névsor olyan, mintha populisták és stramm konzervatívok Who is Who-ja lenne. Ám túl nagy ideológiai közösséget nem tudnak felmutatni. Az előző cseh miniszterelnök pl. demagógnak demagóg, aki szívesen mutatkozik Orbán oldalán és hadjáratot folytat a migráció ellen, ám gyűjtőpártja az EP-ben a liberális frakcióhoz tartozik. Az összefogás gigászi feladat, amit az is alátámaszt, hogy mindeddig sikertelennek bizonyult közös, szélsőjobbos csoport létrehozása az Európai Parlamentben. Túlságosan eltérnek ugyanis a nemzeti érdekek. Ezt azután csak tetézte a háború megindítása után, hogy milyen viszony fűzi őket Moszkvához. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euronews
Főként Magyarország akadékoskodása miatt betelt a pohár 9 európai országnál, a németekkel és a franciákkal az élen, ezért kezdeményezik, hogy a jövőben a fontos külpolitikai kérdésekben se egyhangúan, hanem minősített többséggel határozzanak. Merthogy jelenleg az előterjesztések gyakran elakadnak egyetlen állam vétóján.
A kiadott nyilatkozatban az aláírók, köztük a belgák, finnek, olaszok, luxemburgiak, hollandok, szlovének és spanyolok kifejtik: az orosz agresszió és az általa kiváltott tektonikus geopolitikai mozgások kellőképpen indokolják az eddig rendszer felülvizsgálatát és fokozatos átalakítását. Azt egyben elengedhetetlennek nevezik ahhoz, hogy az EU képes legyen megfelelni a jövő feladatainak.
Az érintett országok várják további kormányok csatlakozását, annál is inkább, mert jelenleg még együtt sem jelentenek minősített többséget. Ahhoz ugyanis minimum 15 olyan állam kell, amely az európai összlakosság 65 %-át képviseli. (Plusz a kezdeményezés sikeréhez szükség van az összes tag beleegyezésére – a szerk. megj.)
A jelentés megemlíti, hogy főként Magyarországot érték kemény bírálatok, mivel az utóbbi 15 hónapban igencsak élt a lehetőséggel, hogy kulcsfontosságú javaslatokat ejtsen túszul. Ilyen volt az orosz olajimport teljes tilalma, az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segélycsomag, valamint a 15 %-os egységes vállalati minimumadó terve. A vétótól csak akkor állt el, amikor a többiek teljes mértékben eleget tettek a kívánságának. Az Orbán-kormány külön is nagy felháborodást váltott ki, amikor csaknem egy éve az utolsó pillanatban levettette a tilalmi listáról Kirill pátriárkát, az Orosz Ortodox Egyház fejét.
FAZ
Uniós forrásból azt közölték: nagyon jó, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta az igazságügy reformját, de ettől még nem jönnek a pénzek, mert a 27 szuper mérföldkőből így is mindössze 4 teljesült. Azaz Magyarország tett egy lépést előre, de még bőven van feladata.
A Bizottság most elemzi az új törvényeket, azoknak persze hatályba is kell lépniük – mondta Jourová alelnök. Utóbbi megjegyzéssel Lengyelországra utalt, ahol a parlament szintén elfogadta a bírósági rendszer átalakítását, csak éppen az államfő az Alkotmánybíróság elé utalta a kérdést, így egyelőre elakadt a folyamat.
A cseh politikus utalt arra is, hogy az Orbán-kormánynak teljes egészében át kell ültetnie a gyakorlatba a változtatásokat. Brüsszel egyébként hivatalosan akkor értékeli az új szabályozást, ha beérkezik az első kérelem a járványalap magyar részének felhasználására.
Guardian
Orbán Viktor ugyan tett egy kósza kísérletet, hogy kiépítse a kapcsolatot a republikánusok elnökjelöltségének egyik legfőbb várományosával, amikor márciusban elküldte Novák Katalint DeSantishoz, ám a ma záruló kétnapos budapesti CPAC rendezvényen túlnyomórészt Trump hívei vannak jelen, ezért a magyar vezető teljes mellszélességgel kiállt a volt elnök mellett. A szélsőjobbos magyar vezér arra kérte Trumpot, hogy térjen vissza.
Egyben azt állította, hogy a mindkettejük által pártolt keményen jobbos populizmus feljövőben van az egész világon. A fórum célja éppen az, hogy megerősítse a radikális jobbos kötelékeket az Atlanti-óceán két partja között. Orbán úgy állította be, hogy az általa valóra váltott „illiberális kereszténydemokrácia” világszerte modellként szolgál, noha azt széles körben bírálják, amiért gátolja a sajtó, illetve a tudomány szabadságát, továbbá mivel törvényeket hoz a nemi kisebbségek ellen.
Az eseményre – akkreditáció híján - nem léphetett be a legtöbb független tudósító – egy olyan országban, ahol a Nemzetközi Sajtóintézet szerint továbbra is fojtogatják az önálló médiát. Ehhez képest a CPAC elnöke azt fejtegette, hogy Magyarországon megmutatják, miként kell viszonyulni az újságírókhoz, mert itt a szervezők mondják meg, ki tartozik a szakmához. Szemben Amerikával, ott ugyanis az újságírók maguk döntenek a státuszokról és ehhez az intézmények kénytelenek igazodni.
Der Standard
A kommentár szerint Budapesten úgy tesznek a jobboldal képviselői, mintha szívesen szövetségre lépnének, ám az ilyen próbálkozások a legtöbbször délibábnak bizonyulnak, és ezen a CPAC-tanácskozás sem változtat. A fórumon olyanok gyűltek egybe, akik nem igazán tartoznak össze, ám hogy ezt ne lássák, inkább becsukták a szemüket.
Sőt inkább a „liberálisok lidércnyomására” összpontosítanak, vagyis arra, hogy közelednek egymáshoz a nemzeti erők. A nemzetközi nacionalizmusról azonban már túl sokszor kiderült, hogy puszta illúzió. Éspedig jó okkal, mivel hazafias viseletet szívesebben hordják, mint az ideológiai fűzőt. Érdekes volna látni, milyen közös nevezőre képes jutni pl. az atomenergiáról a nukleáris erőműveket pártoló volt cseh miniszterelnök, Babis, illetve az azokat elutasító FPÖ-vezér, Kickl. Arról nem beszélve, hogy előbbi előbbi eleve ideológiamentes populista, akiről eleve nemigen tudni, miként illik bele a konferencia kereteibe.
Az orosz invázió rávilágított az áhított összefogás még egy Achilles-sarkára. Hiszen itt egyrészt Putyin rajongóiról, másrészt a bírálóiról van szó, utóbbiakat nemigen lehet megingatni nézetükben. Ami közös bennük, az kizárólag a migrációra mondott nem, továbbá az, hogy nemigen szorgalmazzák a nők és a kisebbségek jogait. A többi csupán zenebona.
Euronews
Magyarország abban a reményben látja vendégül immár a 2. egymást követő évben az amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferencia európai tanácskozását, hogy ily módon bebetonozhatja szerepét a világ szélsőjobbjának vezetőjeként. Habár Orbán úgy tüntette fel, hogy az esemény Magyarország növekvő nemzetközi befolyását igazolja, a legtöbb szónok nemrégiben kipenderült a hatalomból, illetve Tucker Carlson esetében ajtót mutattak neki a Fox Newsnál.
Krekó Péter úgy értékeli, hogy a lista alapján a vendégek többsége ugyan szívesen hivatkozik a magyar példára, csak éppen ők már kikerültek a politika fő áramlatából. Mindazonáltal a Political Capital igazgatója hozzáfűzte, ez igaz a Fideszre is, mert az ország egyre inkább a margóra szorul és elszigetelődik a szövetségi rendszerekben, lásd az EU-t és a NATO-t.
Orbán azonban kiváltotta az amerikai jobboldali bizonyos köreinek elismerését, mivel keményen elutasítja a bevándorlást, a nemi kisebbségek jogait, valamint a liberális sokszínűséget. Maga a rendezvény azt tükrözi, hogy egyre szorosabb a kapcsolat az amerikai konzervatívok, illetve az autoriter magyar vezetés között. Egyes tengerentúli kommentárok felhívják a figyelmet, hogy a republikánusoknál több demokráciaellenes húzás is az Orbánnal kialakult virágzó szövetségnek tulajdonítható.
Die Presse
A hatalomra pályázó szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt egyik legradikálisabb politikusa arról beszélt a CPAC fórumán, hogy Orbán Viktor kulcsfigura Európában a jobboldali szövetség számára. Vilimsky, aki EP-képviselő, az összefogás szükségességét hangsúlyozta, ám közben kifejtette, hogy Ausztriában a nemzeti érdek minden másnál fontosabb. Ideértve, hogy meg kell mutatni: van vezető vallás, de az nem az iszlám. Ezért érdemes volna betiltani a minareteket, tette hozzá.
Szerinte létezik felsőbb jó, de az nem az amit, Soros, Bill Gates, vagy Klaus Schwab, a davosi Világgazdasági Fórum főnöke hirdet. Azzal érvelt, hogy az említett urak pl. rossz oltást akarnak rásózni egy sor országra, mert a profit vezérli őket, Ezen felül szándékukban áll mindent megfigyelni. Ezzel szemben a konzervatívok demokráciát, szabadságot és sokszínűséget szeretnének.
Der Standard
Kickl, Janša, Orbán – összejött a szélsőjobb Budapesten, de bármilyen hosszú is a szónokok listája – 65 név szerepel rajta – nem lesz könnyű a nemzetközi közeledés a nemzeti erők között. Mindenesetre a résztvevők hazai pályán játszanak. A névsor olyan, mintha populisták és stramm konzervatívok Who is Who-ja lenne.
Ám túl nagy ideológiai közösséget nem tudnak felmutatni. Az előző cseh miniszterelnök pl. demagógnak demagóg, aki szívesen mutatkozik Orbán oldalán és hadjáratot folytat a migráció ellen, ám gyűjtőpártja az EP-ben a liberális frakcióhoz tartozik.
Az összefogás gigászi feladat, amit az is alátámaszt, hogy mindeddig sikertelennek bizonyult közös, szélsőjobbos csoport létrehozása az Európai Parlamentben. Túlságosan eltérnek ugyanis a nemzeti érdekek. Ezt azután csak tetézte a háború megindítása után, hogy milyen viszony fűzi őket Moszkvához.
Die Presse
Az egyik legtekintélyesebb izraeli közéleti személyiség azt gondolja, hogy a Netanjahu-kabinet puccsot hajt végre az ország ellen. A kezdetet az igazságszolgáltatás átalakítása jelentené, de a vége az egész politikai rendszer megváltoztatása lenne. Ez pedig nagyon emlékeztet arra, ami Magyarországon és Lengyelországban történt.
A 80 éves Itamar Rabinovich történész, volt a tel avivi egyetem elnöke, dolgozott Washingtonban nagykövetként, majd 1995-ig ő vezette a béketárgyalásokat Szíriával. Nem gondolja, hogy a miniszterelnök számára Orbán Viktor lenne a példakép, bár bizonyosan létezik a jobboldal Internacionáléja.
Az izraeli vezető azonban kényes helyzetben van, ezért nem tud kiemelkedő szerepet betölteni a mozgalomban. Neki ugyanis saját nyakát kell mentenie az ellene folyó perek miatt. Ily módon azonban roppant mód függ szélsőséges szövetségeseitől. Szeretne hatalmon maradni, de az ellenzék könnyen rá tudja kompromisszumra kényszeríteni. Azaz, ha lemond, megússza a börtönt. Ám ő egyelőre mindkettőt akarja, csakhogy ez nem megy.
A demokrácia azonban túl fogja élni a támadást. Meglepő, mekkora a civil társadalom ellenálló ereje. A hatalom már érti, hogy nem mehet el a végsőkig. A koalíció szélsőséges része azonban még tovább radikalizálódott és nyomást gyakorol Netanjahura. Neki vannak eredményei, de már túl régen van uralmon.
Egyhamar nem lesznek ugyan új választások, mert az az ellenzék győzelmét hozná, de a mostani kormány bizonyosan nem tölti ki az idejét. Ugyanakkor olyan vezetés kellene, amely képes összefogni a rendkívül megosztott társadalmat. Mert ha az ország nem vigyáz, akkor lábon lövi saját magát.
Politico
A cseh külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy befellegzett annak a formációnak, amelyet Kína hozott létre a Közép- és Kelet-Európához fűződő kapcsolatok erősítésére. Már kilépett a három balti köztársaság és Lipavsky szerint a maradék, 14+1-es formációnak sincs jövője, mert egyre romlik a diplomáciai viszony.
A politikus azután állt a nyilvánosság elé, hogy tárgyalt amerikai kollégájával. Véleménye végzetes csapást mérhet a kezdeményezésre, ami egyébiránt nagyon is tetszene az USA-nak. A sokoldalú regionális együttműködésnek betett, hogy Kína az agresszió után is fenntartotta szövetségét Moszkvával és ezt jó néhány érintett kormány rossz néven vette.
A jelentés hozzáteszi, hogy nem segíti elő a cseh-kínai kapcsolatok fejlesztését az új cseh államfő személye sem, miután Pavel azt ígérte, hogy szorosabb viszonyra törekszik Tajvannal.
Guardian
Nouriel Roubini úgy gondolja, hogy lassan ugyan, de továbbra is az ütközés feltartanak az amerikai-kínai kapcsolatok. A világhírű közgazdás abból vonja le azt a következtetést, amit Pekingben, a hosszú szünet után összehívott Fejlesztési Fórumon hallott. Merthogy az USA ugyan próbálkozik a bizalom helyreállításával, csak éppen hiába: Kína nem hisz neki.
Az új kínai kormányfő ugyan azt ismételgette a rendezvényen, hogy ők készek a reformokra és a nyitásra, ám a vezetés számára előbbre való a biztonság és az ellenőrzés. A külügyminiszter pl. kijelentette, hogy nem marad megtorlatlanul, ha bárki új hidegháború próbálná meg belerángatni az országot.
A pekingi aggályokat nehéz eloszlatni, amikor Washington a hírek szerint korlátozni kívánja a két fél befektetéseit egymás országában. Úgyhogy hiába bizonygatja amerikai részéről az együttműködési szándékot a pénzügyi, illetve külügyi tárca vezetője.
Kína igyekszik éket verni Európa és az Egyesült Államok közé és nem is sikertelenül, ha azt vesszük, hogy Marcon szerint az öreg földrész nem lehet Amerika vazallusa Tajvan ügyében. De a G7-ek állásfoglalása, valamint az orosz agresszióhoz nyújtott hallgatólagos kínai támogatás vélhetőleg kijózanítóan hat és az EU nem dől be a mosolyoffenzívának.
Washington Post
A fokozódó despotizmus árnyéka lebeg a jövő vasárnap tartandó török választások fölött – emeli ki a vezércikk. Erdogan hanyatló népszerűsége azt jelzi, hogy sok polgárnak elege van a személyre szabott tekintélyuralomból, ami elnyomásra, a kritikus nézetek és az egykor független intézmények elfojtására, valamint az emberi jogok és a demokratikus normák egyre mélyebb megvetésére épül.
Az elnök drámaian téves gazdaságpolitikája tönkretette az életszínvonalat, lejtmenetbe kapcsolta a lírát és turbóra kapcsolta az inflációt. A választás vizsga lesz, mármint hogy meg lehet-e buktatni ily módon egy egy emberen alapuló rendszert. A tét aligha lehet nagyobb, elsősorban a törökök számára, akik joggal aggódnak, hogy ebből még diktatúra is kifejlődhet, ha az államfő marad.
Hogy Törökország a NATO-szövetségese volna, azt érdemes fenntartással kezelni, hiszen feltehetőleg kulcsszerepe van Moszkva számára az embargó kijátszásában. Azon kívül Washington minden ellenkezése dacára orosz légvédelmi rendszert vett és gátolja Svédország felvételét.
Megkontrázta a Nyugat stratégiáját és ezzel nagyobb mozgástérhez juttatta Putyint. Országát erősen megosztotta, ideértve a vallási ellentétek felszítását. Börtönbe zár ellenzékieket, újságírókat, és másokat, akik bírálni merészelték. A bíróságok a megtorlás eszközei lettek. Nemrégiben törvénybe foglalták, hogy tilos hamis híreket terjeszteni, ami a fokozódó zsarnokság újabb eszköze.
Következő cikk: Nagyon úgy néz ki, hogy az oroszok támadóereje kifulladt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >