2024. május 5. vasárnap
Ma Györgyi, Irén névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

A drón robbanóereje

A drón robbanóereje

A Süddeutsche Zeitung kommentárja úgy látja, hogy alaposan ki kell vizsgálni a Kreml elleni állítólagos támadás körülményeit, mert különben hatalmas veszélyekkel kell szembenézni. A háború jó egy éve -minden brutalitás mellett - egyetlen parancsot követ: nehogy az események kicsússzanak az ellenőrzés alól. Főleg Ukrajna nyugati támogatói, de Zelenszkijék is jelezték, hogy az elfoglalt területeket kívánják visszafoglalni, szó sem lehet arról, hogy az ukrán hadsereg orosz területre lépjen. Ezért nem voltak ukrán rakétatámadások oroszországi célpontok ellen, bár alighanem szabotázsakciók folytán megsemmisült több ottani üzemanyagraktár és robbanás volt nem egy orosz vasútvonalon is. Az ok az, nehogy Putyin beváltsa a fenyegetést és bevesse az atomfegyvert. A vélt dróntámadás két kérdést vet fel: miért pont most térne el a saját maga által vállalt korlátozástól Kijev? Lát-e okot az incidensben Putyin, hogy a legsúlyosabb eszközhöz folyamodjon? Ennélfogva villámgyorsan ki kell deríteni, hogy Ukrajnából fellőtt drónokat kapcsoltak-e le a Kreml fölött, netán színlelt támadásról van-e szó vagy esetleg valamilyen belorusz erő lépett működésbe.? De az már önmagában igen érdekes, ha egy ilyen szerkezet észrevétlenül eljuthat Moszkva szívébe. Szelestey Lajos nemetközi sajtószemléje:

FT

 

Nem lesz könnyű dolga a magyar kormánynak, hogy hozzájusson a jogállami aggályok miatt felfüggesztett alapokhoz, habár e célból az Országgyűlés tegnap már elfogadta az igazságszolgáltatás reformját. Több tízmillió euróról van szó, amire Magyarországnak nagyon nagy szüksége van, hiszen leállt a gazdasági növekedés, az infláció pedig meghaladja a 25 %-ot, azaz kétszer akkora, mint más tagállamokban.

Az EU kifogásolja, hogy Orbán illiberális rezsimje veszélyezteti a bíróságok függetlenségét, ám az új csomag csupán az aggályok egy részét képes orvosolni – mutatnak rá illetékesek. Foglalkozni kell a rendszerszintű korrupcióval, a demokrácia és a polgári jogok leépülésével is.

Az első részletet csak akkor utalja Brüsszel a járványalapból, ha a magyar fél teljesíti a több mint két tucat szuper mérföldet, a mostani szabályozás ezeknek csupán egy kis részét érinti. És addig a felzárkóztatási pénzek sem jönnek, amíg a Fidesz nem tesz eleget az alapjogi charta előírásainak. Hiszen jelenleg különbséget tesz ember és ember között azok nemi irányultsága, gender identitása alapján. Továbbá veszélyben van az oktatás és tudomány szabadsága, valamint a menedékjog is.

Lehet, hogy Orbán sosem kapja meg a teljes összeget, mivel bizonyos tételek megszerzéséhez olyan kikötéseket kellene a gyakorlatba átültetnie, amire sosem lenne hajlandó – mondja Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke. Azon kívül több követelés sorsa még teljesen nyitott és a hatalom részéről nem látni semmiféle szándékot, hogy cselekedjen. Márpedig pl. a korrupcióellenes stratégiát nem lehet megszülni egyik napról a másikra.

Varga Judit azonban sürgette, hogy az EU utalja a Magyarországnak járó támogatást, mivel szerinte a jogrendszer ügyében az már végrehajtotta, amit kértek tőle. 

 

FAZ

 

A Bizottság tervet dolgozott ki a korrupció ellen, mert ez a jelenség nem csupán Magyarországot sújtja, jóllehet idáig az Orbán-kormány az egyetlen, amelyet ilyen okok miatt pénzvisszatartással sújtottak. Mindenesetre a most nyilvánosságra hozott javaslat összhangba hozná a tagállamokban a jogi szabályozást, habár az eljárás lefolytatása továbbra is nemzeti kezekben maradna. Viszont harmonizálnák a büntetéseket is.

Annál is inkább, mivel az európaiak majdnem 70 %-a úgy ítéli meg, hogy náluk széles körben elterjedt a közpénzek lenyúlása. Az intézkedések kiterjednének 3. államokra is, pl. úgy, hogy megtagadnák a visszaélések érintettjeinek beutazását, vagyonukat zárolni lehetne. Az illetékes alelnök, Jourová kijelentette, hogy a korrupció megöli a polgárok bizalmát a demokrácia iránt.

Felhívta a figyelmet, hogy a kérdés nagyon is összefügg a jogállam állapotával. És itt már nem csupán a klasszikus vesztegetésről van szó. Az új szabályozás kiterjedne a hűtlen kezelésre, a befolyásolásra, a hivatali hatalommal való visszaélésre, az igazságszolgáltatás akadályozására, valamint a jogtalan meggazdagodásra is.

Súlyosbító tényezőnek számítana, ha az elkövető köztisztséget tölt be, vagy ha 3. ország javára élt vissza a joggal. Viszont enyhítő körülménynek tekintenék, ha valaki hajlandó koronatanúként fellépni. Brüsszel felügyelni kívánja a kockázatosnak minősülő területeket, így a nyilvános pályázatokat, valamint a külföldiek által pénzért vásárolható útlevelek gyakorlatát. A tagállamok, illetve az Európai Parlament azonban várhatóan csak a jövő évi választások után hagyja jóvá az elképzelést.

 

Die Zeit

 

A pápalátogatás megmutatta, mennyire konzervatív a magyar katolikus egyház. Hiszen elég volt csupán megnézni az ülésrendet: minél több a férfi az első sorokban, annál maradibb a helyi egyház. Mápedig a Bazilikában az apácák csak az oldalhajóban kaptak helyet. A magyar püspökök persze tudják, hogy Ferenc a Vatikánban már jó ideje nőket is magas pozícióba emel, ám meg akarták mutatni a vendégnek, hogy nekik ez bizony nem tetszik.

Így értékelte az újság munkatársa, aki már évtizedek óta elkíséri az egyházfőt a különböző látogatásokra, olyannyira, hogy Budapestről hazatérőben a pápa odament hozzá és a családjáról érdeklődött. A tudósító felidézi, hogy a Rózsák téri templomban egy magyar hölgy azt mondta: az egész csak cirkusz, mármint hogy migránsokat hívtak meg, hiszen közben semmi sem történik mindazokkal, akik rettenetes szenvedések árán próbálnak meg átjutni a Nyugat-Balkánon.

Egy hatgyermekes pakisztáni apa, aki magyar főpapok segítségével kapott vízumot, köszönetet mondott a nyilvánosság előtt, ám utána megsúgta a német vendégnek: ma már nem jutnának be, mert Magyarország immár senkit sem enged be. Az újságíró különben nem talált olyan egyházi tisztségviselőt, aki el tudta volna mondani, mi történik a határon. Tehát hogy kétségbeesett menedékkérőket utasítanak el. A pápa természetesen tudja, ezért szólította fel a magyarokat, hogy viselkedjenek keresztény módjára és tartsák nyitva az ajtókat.

 

Die Welt

 

A NATO illetékese azt közölte: egyértelmű, hogy Oroszország határozott stratégiát követ a víz alatti nemzetközi infrastrukturális vezetékekkel, gáz- és olajcsövekkel, adatkábelekkel, elektromos vezetékekkel kapcsolatban. A német Hans-Werner Wiermann vezeti azt a testületet, amelyet jó egy éve hoztak létre, és amelynek feladata, hogy összehangolja az intézkedéseket e hálózat védelmében.

Kormányokkal, cégekkel, katonai szereplőkkel áll kapcsolatban, hogy ki tudják védeni a fenyegetéseket. A háromcsillagos nyugalmazott tábornok szerint egyértelmű, hogy Moszkva igyekszik károkat okozni a szövetségnek, de úgy, hogy ez ne vezessen háborúhoz, illetve ne derüljön ki, ki áll az érintett akciók mögött. Ezt arra válaszolta, hogy ki robbanthatta fel az Északi-áramlat 2 vezetéket, bár óvakodott attól, hogy tettesként nevezze meg a Kremlt.

Ám mint mondta, ha kiderül, hogy egy adott szabotázst az oroszok követtek el, akkor az már a konfliktus küszöbét jelentené. A szervezetnek közösen kell reagálnia minden támadás ellen, amely a kritikus infrastruktúrát éri. De új lehetőségeket kínál a másik oldal számára a világháló, valamint a kíbertér is.

 

The Times

 

A kommentár arra figyelmeztet, hogy a török elnök nagy zűrzavart tud okozni, ha veszít a jövő vasárnap esedékes választáson. A Nyugatnak azonban bíznia kell abban, hogy a szavazópolgárok véget vetnek Erdogan 20 éves uralmának, bár egyáltalán nem biztos, hogy a politikus békésen távozik.

Lehet, hogy a török események is beleilleszkednek abba a geopolitikai fordulatba, ami búcsút intett Brazíliában és az USÁ-ban Bolsonaro, illetve Trump nemzeti populizmusának. Lehet, hogy a török államfő is csatlakozik hozzájuk a golfpályán, és ott majd a visszatérés tervét szövögetik. Ám az is lehet, hogy Putyintól veszi kölcsön a módszert, mert ragaszkodik a hatalomhoz, hiába kap ki.

Két politikus kormányzása között vannak jócskán hasonlóságok. A török vezető azért küzd, hogy országa ismét jelentős befolyáshoz jusson az egykori ottomán országokban, úgy lép fel, mint egy szultán - hatalmas palotában, és próbál tényező lenni mind a Fekete-tenger térségében, mind a Közel-Keleten.

Mindketten ellenőrzésük alá vonták az igazságszolgáltatást, tömik a kegyencek zsebeit, külföldi kalandokkal kísérlik meg elterelni a figyelmet a rosszul irányított gazdaságról. Igényt tartanak az egyház támogatására, és azt gondolják, hogy nélkülük pusztulásra van ítélve a nemzet.

Putyin legjobb esetben is csak gyengébb partnernek tartja Törökországot, amely azonban hasznos számára a szankciók kijátszásában. A török választók három nagy kifogást támasztanak Erdogannal szemben: csak megtévesztés, hogy újra naggyá akarja tenni az országot, elszabadult az infláció és az állam igencsak leszerepelt a földrengés után.

Bárki is jön a mostani elnök után, üdvözölni kell, ha megnyitja a cellákat, újból engedélyezi a szabad sajtót, szakít Erdogan és Putyin rendszerével, továbbá nem kétkulacsos politikát folytat a NATO-ban.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A kommentár úgy látja, hogy alaposan ki kell vizsgálni a Kreml elleni állítólagos támadás körülményeit, mert különben hatalmas veszélyekkel kell szembenézni. A háború jó egy éve -minden brutalitás mellett - egyetlen parancsot követ: nehogy az események kicsússzanak az ellenőrzés alól.

Főleg Ukrajna nyugati támogatói, de Zelenszkijék is jelezték, hogy az elfoglalt területeket kívánják visszafoglalni, szó sem lehet arról, hogy az ukrán hadsereg orosz területre lépjen. Ezért nem voltak ukrán rakétatámadások oroszországi célpontok ellen, bár alighanem szabotázsakciók folytán megsemmisült több ottani üzemanyagraktár és robbanás volt nem egy orosz vasútvonalon is.

Az ok az, nehogy Putyin beváltsa a fenyegetést és bevesse az atomfegyvert. A vélt dróntámadás két kérdést vet fel: miért pont most térne el a saját maga által vállalt korlátozástól Kijev? Lát-e okot az incidensben Putyin, hogy a legsúlyosabb eszközhöz folyamodjon?

Ennélfogva villámgyorsan ki kell deríteni, hogy Ukrajnából fellőtt drónokat kapcsoltak-e le a Kreml fölött, netán színlelt támadásról van-e szó vagy esetleg valamilyen belorusz erő lépett működésbe.? De az már önmagában igen érdekes, ha egy ilyen szerkezet észrevétlenül eljuthat Moszkva szívébe.

 

2023. május 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább

Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell

A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >

Tovább

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább