2024. május 18. szombat
Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény kéz politikájához Amerika fő ellenségével szemben, mert Kína messze nem olyan, mint egykor Oroszország volt. A világhírű újságíró szerint ha összetűzésbe keveredne Ázsiában Amerika és Peking, ahhoz képest kismiska volna mind az ukrajnai háború, mind a közel-keleti válság. Pedig amit Trump két legfőbb Kína-szakértője akar, az pont a konfrontáció irányába mutat. Céljuk az, hogy a szakadék szélére taszítsák az ázsiai nagyhatalmat. Ám az a világ 2. legnagyobb gazdasága, exportja 92 %-át a magánszektor adja. A növekedés üteme még most is eléri az évi 5 %-ot.

Mélyen beleágyazódott a nemzetközi rendszerbe. Ipara sokrétű és erős, az információ technológiában egyre jobb. Ám ha Amerika egy ilyen ország ellen a feltartóztatásra játszanak, akkor egyedül találná magát, mert még legfőbb szövetségese, Európa sem csatlakozna hozzá. És a történelem azt bizonyította: nem jó az, amikor az Egyesült Államok valahol rendszerváltást próbál elérni. Elég Kubára, Venezuelára, Észak-Koreára, Irakra és Afganisztánra gondolni. Kína pedig széles tömegtámogatásra számíthat odahaza, hiszen nagyot lendített az életszínvonalon. Ennélfogva ha Washington a megbuktatására törekedne, az azt eredményezné, hogy összeomlik a világgazdaság, elszigetelődik az USA és megnő a háború eshetősége Tajvanon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Bloomberg

 

Egyre hűvösebb Budapest és Berlin viszonya, új vonás a kétoldalú kapcsolatokban, hogy elégedetlenkednek a német befektetők. Elegük van abból, hogy Orbán Viktor próbálja kipaterolni őket a magyar gazdaság mind nagyobb részéből, és ez már ott tart, hogy az általában diszkrét vállalkozók nyilvánosan hangot adnak elégedetlenségüknek.

A büntető adók, a gyorsan változó jogszabályok és a hatalom nyomásgyakorlási kísérletei politikai kampányokkal keverednek, utóbbiak az élelmiszer kereskedelem, az építőipar, valamint a bank és biztosítás szektor jelentős külföldi szereplőit érintik, no meg, a Budapest Airport tulajdonosait. A kiszemelt célpontok nehezményezik az urambátyám-rendszert is, ami abban jelentkezik, hogy Orbánhoz, illetve a Fideszhez közeli emberkék kitűnő érdekeltségekhez jutnak.

De lehet, hogy nem ez a legjobb idő elidegeníteni a külföldi tőkéseket. A német befektetések értéke egyharmaddal esett vissza három év alatt. A magyar gazdaság nehézkesen araszol kifelé a bajból, ráadásul megjelent egy új ellenzéki csillag a választások előtt.

 

Die Presse

 

A magyar Alfa többségi tulajdona, a Vienna Insurance Group igazgatósági elnöke nem kívánta kommentálni az Orbán-kormány piacszerző törekvéseit, mondván, hogy a politika bármikor változhat. Viszont azt természetesnek nevezte, hogy amikor egy befektető kinéz magának egy piacot, akkor ott számot kell vetni a politikai feltételekkel is. Azt viszont jónak tartja, hogy az EU megköveteli a demokratikus alapértékek betartását.

Hartwig Löger elmondta, hogy igen beható tárgyalásokat folytattak a magyar állammal, így az felismerte, hogy igen stabil partnerre talált. Ennélfogva a Corvinus Befektetési Alap a végén megelégedett 10 %-nyi tulajdonrésszel.

A különadóról kifejtette, hogy elmagyarázták a magyar félnek: ha 40 millió eurós többletkiadásra kényszerítik őket, akkor ez összeg a magyarországi beruházásokhoz fog hiányozni. (Hogy lett-e eredménye az érvnek, arra a riportalany már nem tért ki – a szerk. megj.)

 

Süddeutsche Zeitung

 

Orbán Viktor kétkulacsos politikát folytat: ütőkártyához igyekszik jutni Brüsszellel szemben azáltal, hogy építi ki az együttműködést Kínával. Ám az EU-ban Peking trójai falovának számít. A legtöbb tagállamtól eltérően nem fordult el Hszitől, amikor Putyin kiadta a parancsot, hogy be kell vonulni Ukrajnába. Ezt fejti ki a kínai elnök közelgő budapesti látogatása előtt Alicja Bachulska, az Európai Külkapcsolati Tanács elemzője.

Emlékeztet arra, hogy Magyarország abban a tekintetben is más, hogy viszonylag sok kínai tőkét tudott magához vonzani a Selyemút-kezdeményezés keretében. Cserében a kínai vezetés elvárhatja, hogy Orbán bírálja az Unió álláspontját, pl. a Pekinggel fennálló kereskedelmi viták ügyében.

Ám hiába próbálja a Fidesz nyomásgyakorlásra felhasználni Brüsszel ellen Hszi útját, nem kétséges, hogy Európa fontosabb számára, mint Kína. Ezért nem állt a kínai vállalatok ellen elrendelt szankciók útjába. Ugyanakkor csupán korlátozott lehetőségei vannak, amikor fellép a kínai termékekre kivetendő büntetővámokkal szemben. Itt ugyanis elegendő a többségi döntés.      

 

Washington Post

 

Fareed Zakaria óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény kéz politikájához Amerika fő ellenségével szemben, mert Kína messze nem olyan, mint egykor Oroszország volt. A világhírű újságíró szerint ha összetűzésbe keveredne Ázsiában Amerika és Peking, ahhoz képest kismiska volna mind az ukrajnai háború, mind a közel-keleti válság.

Pedig amit Trump két legfőbb Kína-szakértője akar, az pont a konfrontáció irányába mutat. Céljuk az, hogy a szakadék szélére taszítsák az ázsiai nagyhatalmat. Ám az a világ 2. legnagyobb gazdasága, exportja 92 %-át a magánszektor adja. A növekedés üteme még most is eléri az évi 5 %-ot.

Mélyen beleágyazódott a nemzetközi rendszerbe. Ipara sokrétű és erős, az információ technológiában egyre jobb. Ám ha Amerika egy ilyen ország ellen a feltartóztatásra játszanak, akkor egyedül találná magát, mert még legfőbb szövetségese, Európa sem csatlakozna hozzá.

És a történelem azt bizonyította: nem jó az, amikor az Egyesült Államok valahol rendszerváltást próbál elérni. Elég Kubára, Venezuelára, Észak-Koreára, Irakra és Afganisztánra gondolni. Kína pedig széles tömegtámogatásra számíthat odahaza, hiszen nagyot lendített az életszínvonalon.

Ennélfogva ha Washington a megbuktatására törekedne, az azt eredményezné, hogy összeomlik a világgazdaság, elszigetelődik az USA és megnő a háború eshetősége Tajvanon.

 

Economist

 

Nem sok jót vár a közeljövőben a fronton az ukrán katonai hírszerzés helyettes parancsnoka. Vagyim Skibickij elmondta, hogy országát súlyos próbatétel elé állítja, ha megindul a készülő orosz offenzíva. Szerinte Moszkva először az egész Donyecki, illetve Luhanszki körzetet  akarja „felszabadítani”. Az ütem és a siker szabja meg a továbbiakat. Ukrán részről a gond, hogy nincs fegyverük.  

Így csak idő kérdése, mikor esik el Csaszív Jar, amely a kaput jelenti a donyecki körzet nagy városai felé. De minden a tartalékoktól, az utánpótlástól függ. Az orosz hadsereg már megemberelte magát az invázió kezdetéhez képest. Most éppen Harkiv és Szumi ellen készül északkeleten, várhatóan e hónap végén, június elején.

Az összlétszám azonban nem elegendő egy nagyobb település bevételére. Viszont az ukrán fél az amerikai segélycsomag révén sem tudja jelentősen megerősíteni védelmét. Emellett Moszkva dezinformációs kampányt folytat, hogy megnehezítse az ukrán mozgósítást és kétségbe vonja Zelenszkij legitimitását. Továbbá egyfolytában próbálja az országot elszigetelni a nemzetközi színtéren.

Ugyanakkor egy sor belvita és Kijev határozatlansága is gátolja az katonák besorozását. Félő, hogy az új erőnek nem lesz sok kedve harcolni. Az oroszok is hasonló gonddal küszködnek, csak nekik jóval nagyobb a merítésük.

A tábornok nem gondolja, hogy országa egymaga képes volna kiverni az oroszokat. A békét pedig csakis tárgyalások hozhatják meg, de azok legkorábban csak a jövő év 2. felében kezdődhetnek meg. Így most mindkét fél arra törekszik, hogy addig előnyös pozíciókat harcoljon ki a csatamezőn. Ám mindenképpen az ukrán fegyverkészletek fogynak ki előbb.

Sürgeti Európát, hogy az futtassa fel a hadiipart, mert különben Moszkva célkeresztjébe kerül. A NATO kölcsönös segítségnyújtási klauzulása szerinte nem sokat ér, mert az oroszok hét nap alatt képesek elfoglalni a Baltikumot, a katonai szövetség viszont 10 napot szán a válaszadásra. De hogy mi lesz a háború kimenetele, az nagyban függ az európai partnerektől.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A főszerkesztő arra hívja fel a figyelmet, hogy Putyin mostanra már tanult a hibáiból, ugyanakkor nem lehet megállítani, ha a Nyugat önelégültséget tanúsít. Eric Gujer szerint a harci helyzet igazolja, hogy az orosz elnök okult saját melléfogásaiból és a légi fölényét kihasználva, már tönkretette az ukrán energiatermelő kapacitás kétharmadát. Ezzel szemben az ukrán katonák kimerültek és demoralizálódtak, kénytelenek visszavonulni.

A Kreml emellett azt is jól mérte fel, hogy hol vannak a másik ellenség, a Nyugat gyenge pontjai. Tehát, hogy Európa elszántsága törékeny, továbbá hogy Amerikában polarizál a belpolitika. Nem véletlen, hogy Putyin ekkora hatást gyakorol az antiliberális körökre, főleg ha sikert arat. Számára a győzelmet jelentené, ha meg tudná hódítani Ukrajna keleti felét. És a történelem a nyertesek oldalán áll.

Ez esetben Moszkva 1815 és 1945 után harmadszor is képes lenne meghatározni Európa sorsát. Kiterjedne az orosz befolyási övezet, azon kívül bebizonyítaná az egész világnak, mennyire sebezhető a Nyugat. Ám ott még nem tartunk. Alighanem reménytelen marad számára a nagy áttörés. Az eredményeket hatalmas veszteségek árán éri el.

Kijev barátai viszont szakmányban követik el a balfogásokat. Még mindig nem adnak annyi fegyvert, amennyivel az ukránok felülkerekedhetnének. Ám ha ez így marad, akkor tovább gyengül a demokráciák tekintélye és változnának az erőviszonyok Ázsiában is. Peking felbátorodna Tajvan ügyében.

A júniusi EP-választáson jó eredményre számíthatnak a jobboldali populisták. Soraikban hemzsegnek a Kreml csodálói, illetve a kínai kémek. A Nyugatnak azonban be kell bizonyítania, hogy különb minden illiberális, illetve tekintélyelvű modellnél. Putyin, a démoni varázsló csak akkor törik meg, ha egyértelmű vereséget szenved.

 

Economist

 

A lap azt jósolja, hogy az orosz gázipar soha nem fog magához térni az európai piac elvesztéséből. Amikor Putyin 2022-ben leállította a szállításokat, azt hitte, mennyire okos. Ám a földrészen jelenleg csúcsszinten van a gáztárolók töltöttsége, a Gazprom pedig nem képes profitot hozni. Így Moszkva vagy új vezetékeket épít máshová, vagy felfuttatja az cseppfolyósító ágazatot.

A nagy dobás az lenne orosz szempontból, ha új, nagy vezeték kapcsolná össze Kínával, ám Pekingnek – energiabiztonsági megfontolásokból – nincs kedve ahhoz, hogy egyetlen szállítótól függjön. Ugyanakkor ha megvalósulna a beruházás, annak eredményeként a Gazprom ki lenne szolgáltatva a kínai vevőnek. Arról nem beszélve, hogy a megtérüléshez az összeköttetést legalább 20 éven át csúcsra kellene járatni.

Így jobb opciónak tűnik az LNG, de az átfejtőkhöz  hiányzik az embargólistán szereplő nyugati technológia. No meg vevőt sem könnyű találni. Summa summárum, a Kreml aligha tudja kiváltani a kiesett európai bevételeket. És a zöld átmenet miatt a gáz aranykora már amúgy is csak egy-két évtizedig tart. A szankciók és az orosz balfogások aligha vetnek véget a háborúnak, ám csapást mérnek Oroszországra az energiahordozók első számú exportőreként.

 

Guardian

 

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy az Orosz Ortodox Egyház feje a hitét árulja el, amikor kiáll Putyin háborúja mellett, saját intézményét járatja le. Pl. akkor amikor 3 évre eltiltotta a papi hivatástól az pópát, aki vezette a gyászszertartást Navalnij temetésekor.

De hát Kirill pátriárka teológiai oldalról támogatja meg a véres hadjáratot, hogy Oroszország ismét a Szent Ruszba olvassza Ukrajnát. Úgy tekinti, hogy a háború egyházi ügy, ő az egyik legnagyobb propagandistája. Imádságaiban, amelyeket vastagon közvetít a tömegtájékoztatás, illetve heti tévés szózatában a metafizika, az üdvtan és a messianisztikus küldetés oldaláról keni fel Putyin „orosz világának” irredentizmusát.

Így egyháza lett a Kreml háborújának vallási szárnya. A pátriárka tehát beáll egy igazságtalan háború mögé, amivel az általa vezetett egyházat hagyja cserben. Egy büszke keresztény intézményre hozott szégyent, hiszen továbbra is megtestesíti a vallási nacionalizmust, ami igazolja a mészárlást.

 

New York Times

 

Izrael és Szaúd-Arábia helyet cserélt: a királyságban – a trónörökösnek köszönhetően forradalmi társadalmi változások indultak be, ezzel szemben Netanjahu alatt a zsidó állam a térség egyik legretrográdabb képződménye lett – fejti ki Thomas Friedman, a Közel-Kelet tekintélyes szakértője.

Mohammand bin Salman börtönbe csukta a legrosszabb vallási szélsőségeseket, az izraeli miniszterelnök ezzel szemben bevette őket a kormányba. A kedvező változások folytán Amerika és Rijád már ott tart, hogy biztonsági megállapodást köt, amely elszigetelné Iránt és csökkentené a kínai befolyást a régióban. Hogy a herceg milyen messzire jutott, azt bizonyítja, hogy kész rendezni a viszonyt Izraellel.

Ezzel szemben az izraeli vezetőt egy dolog érdekli: nehogy a korrupciós vádak miatt börtönbe kelljen vonulnia. Így összeállt az ultraortodox rabbikkal, ám éppen emiatt nem tud élni a tektonikus szaúdi politikai mozgásokkal. Ahhoz ugyanis az kellene, hogy elfogadja a palesztin állam gondolatát.

Ám ameddig ez így van, addig az arab államok nem védhetik korlátlan ideig Izrael Teheránnal szemben. Viszont hogy Biden Netanjahut segíti, az a Fehér Házba kerülhet neki. A kiutat csak az jelentheti a zsákutcából, ha Jeruzsálem kivonul Gázából, befagyasztja a települések építését Ciszjordániában és elfogadja, hogy 3-5 éven belül két állam jöjjön létre az ország területén.

Ehhez az kellene, hogy véget érjenek a harcok, kiszabaduljanak a túszok és választásokat tartsanak. Mert az izraelieknek kell meghatározniuk, hogy mit akarnak: Netanjahut vagy inkább békét Szaúd-Arábiával és a palesztinokkal.

2024. május 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”

Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >

Tovább

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Tovább

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Tovább

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Tovább