Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Tűzszünet vagy véres patthelyzet? Minden a tavaszi ukrán hadjárattól függ
Nem túl derűlátó a kommentár az ukrán katonai sikert illetően, mert úgy véli, hogy a jelek szerint a Nyugat egyre inkább belefárad a háborúba és a végén rossz tűzszünetet kényszerít rá Kijevre. Így minden attól függ, milyen eredménnyel jár a tavaszi hadjárat. A szerző, Simon Tisdall úgy gondolja, hogy Oroszország bele fog menni a fegyvernyugvásba, miközben fenntartja igényét a törvényellenesen megszállt négy körzetre. Az ukránok azt kapják cserében, hogy nem kell több rettenetes emberi és gazdasági áldozatot hozniuk, viszont megtarthatják területük durván 85 %-át. Olyasmi jöhet létre, mint a Koreai-félszigeten a fegyvermentes övezet, a frontvonalak befagynak. Leáll a külföldi fegyverutánpótlás, megkezdődhet az újjáépítés. Hazatérnek a menekültek. Az USA és a többi szövetséges kinyilvánítja, hogy sikerült fenntartani az ukrán állam függetlenségét, valamint a szabályokra épülő nemzetközi rendet. Ebben Lengyelország és több más keleti kormány azért annyira nem biztos. Kijev uniós belépése továbbra is lóg a levegőben. A NATO-tagság még bizonytalanabb. A „békefolyamat” évekig eltarthat, állandósul a félelem, hogy az oroszok esetleg újra megindulnak. Ha mindez valóban bekövetkezik, sok ukrán úgy érzi majd, hogy elárulták. A rengeteg bűn ellenére Putyin hivatalában maradhat. De befejeződik a vérontás, nem fog kiéleződni a nukleáris viszály Moszkvával, enyhül a világméretű gazdasági, energia- és élelmiszerválság. Európa és a 3. világ jelentős része már most megszavazná. El lehet kerülni persze a gyatra kompromisszumot, de akkor éveken át fennmarad a véres és költséges patthelyzet. Ez talán csak Kínának és a fegyvergyáraknak felel meg. Ám a közelgő amerikai választás miatt a dolgok az első változat irányába mutatnak, de ezt erősíti meg a német és a francia politika is. Úgyhogy Ukrajnának néhány hónap alatt kész helyzetet kell teremtenie a fronton, és ezt feltehetőleg tudja Putyin is. Így viszont még kevésbé hajlandó engedni. Ennélfogva az offenzívától függ Ukrajna hosszú távú jövője mind a kelettel, mind a nyugattal. Ám lehet, hogy hamarosan megkérik Zelenszkijéket: nyeljék le a keserű pirulát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A jelentés úgy gondolja, hogy valójában csak füstköd az egész magyar panasztörvény, bár az kétségtelenül az LMBT-közösség ellen irányul. Ám mivel a fideszes kétharmad csupán félszívvel támogatta, így nem valószínű, hogy a párt egy ügyben megütközik az államfővel, aki nem írta alá a jogszabályt. Inkább arra lehet számítani, hogy hivatalos helyről majd kijelentik: néhány túl lelkes képviselő túllőtt a célon és módosítják a szabályozást.
De ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában erősíti meg a törvényt, az felülírja Novák Katalin vétóját. Az ellenzék és a kormánykritikus sajtó azt fejtegeti, hogy a hatalom besúgásra ösztökél, noha a jogszabályban kifogásolt magatartás nem ütközik a büntetőtörvénykönyv egyetlen paragrafusába sem.
Die Welt
Az EU példát statuált Magyarországgal, amikor a jogállami mechanizmus alapján fejlesztési pénzeket fagyasztott be, ám az Európai Parlament felkérésére született új tanulmány azt szorgalmazza, hogy más kormányok ellen is vessék be a „nukleáris opciót”, mivel anélkül nem lehet leküzdeni a korrupciót. A bizalmas jelentést a párizsi Delors Intézet, a Brüsszeli CEPS agytröszt és a berlini Hertie School munkatársai készítették.
Ha minden igaz, hamarosan nyilvánosságra hozzák, de a lap már hozzájutott. A dokumentum, amely a „belső felhasználásra” jelzést viseli, azt hangsúlyozza, hogy nem szabad visszariadni a kemény eszköz bevetésétől, mert a másik oldalon az áll, hogy veszélybe kerül a bíróságok és a sajtó függetlensége, elharapózik az urambátyám-rendszer. Márpedig ahol jelen van a megvesztegetés, ott veszélybe kerülhet az európai adófizetők pénze.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő hatalmas sikernek tartja, hogy a magyar kormányt ilyen módon próbálják jobb belátásra bírni. Szerinte ez azért fontos, mert a közösség szavahihetősége forog kockán és meg kell mutatni a polgároknak, hogy Brüsszel odafigyel a befizetések felhasználására. Ám a törvényhozó szerint hasonló gondok másutt is vannak, pl. a lengyeleknél, bolgároknál, románoknál, görögöknél és Máltán.
Viszont el kell érni, hogy a jogállami mechanizmus ne számítson a legvégső eszköznek, és általános legyen a nézet: nincs abban semmi rendkívüli, ha ilyen úton-módon kívánnak reformokra ösztönözni bizonyos országokban. A magyarok esetében 6,3 milliárd eurót tartanak vissza a kegyencrendszer és érdekütközések miatt.
Viszont – hangsúlyozza szakértői vélemény – lényeges, hogy a jövőben Brüsszel ne csupán konkrét gyanú esetén avatkozhasson be, hanem már akkor is, ha a jelek általában korrupcióra utalnak. Jelenleg ugyanis nagyon nehézkes bizonyítani, hogy veszély fenyegeti az uniós pénzek tisztességes felhasználását, ez pedig jelentősen rontja a módszer hatékonyságát.
Politico
Ma hozzák nyilvánosságra annak a közvélemény kutatásnak az eredményét, amelyet a sajtószabadságról folytattak a négy visegrádi országban, és amely arról tanúskodik, hogy a lakosság többsége igencsak aggasztónak találja a jelenlegi állapotokat. Ráadásul a magyarok és a lengyelek szerint a fő veszélyt a kormány jelenti.
A Bizottság illetékes alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az eredmény azt tükrözi: a négy országban az emberek túlnyomó része azt szeretné, ha a hatalom és az üzleti világ nem gyakorolna nyomást a médiára. Merthogy ez jelenleg nem így van, így sokan az EU-tól várnak segítséget. Jourová egyébként ma részt vesz Varsóban a Gazeta Wyborcza pódiumvitájában, amelynek témája a készülő Sajtószabadság törvény lesz. Az új szabályozás felhatalmazást adna Brüsszelnek, hogy nagyobb beleszólása legyen ennek az alapvető szabadságjognak az érvényesülésébe.
Guardian
Nem túl derűlátó a kommentár az ukrán katonai sikert illetően, mert úgy véli, hogy a jelek szerint a Nyugat egyre inkább belefárad a háborúba és a végén rossz tűzszünetet kényszerít rá Kijevre. Így minden attól függ, milyen eredménnyel jár a tavaszi hadjárat. A szerző, Simon Tisdall úgy gondolja, hogy Oroszország bele fog menni a fegyvernyugvásba, miközben fenntartja igényét a törvényellenesen megszállt négy körzetre.
Az ukránok azt kapják cserében, hogy nem kell több rettenetes emberi és gazdasági áldozatot hozniuk, viszont megtarthatják területük durván 85 %-át. Olyasmi jöhet létre, mint a Koreai-félszigeten a fegyvermentes övezet, a frontvonalak befagynak. Leáll a külföldi fegyverutánpótlás, megkezdődhet az újjáépítés. Hazatérnek a menekültek.
Az USA és a többi szövetséges kinyilvánítja, hogy sikerült fenntartani az ukrán állam függetlenségét, valamint a szabályokra épülő nemzetközi rendet. Ebben Lengyelország és több más keleti kormány azért annyira nem biztos. Kijev uniós belépése továbbra is lóg a levegőben. A NATO-tagság még bizonytalanabb. A „békefolyamat” évekig eltarthat, állandósul a félelem, hogy az oroszok esetleg újra megindulnak.
Ha mindez valóban bekövetkezik, sok ukrán úgy érzi majd, hogy elárulták. A rengeteg bűn ellenére Putyin hivatalában maradhat. De befejeződik a vérontás, nem fog kiéleződni a nukleáris viszály Moszkvával, enyhül a világméretű gazdasági, energia- és élelmiszerválság. Európa és a 3. világ jelentős része már most megszavazná.
El lehet kerülni persze a gyatra kompromisszumot, de akkor éveken át fennmarad a véres és költséges patthelyzet. Ez talán csak Kínának és a fegyvergyáraknak felel meg. Ám a közelgő amerikai választás miatt a dolgok az első változat irányába mutatnak, de ezt erősíti meg a német és a francia politika is.
Úgyhogy Ukrajnának néhány hónap alatt kész helyzetet kell teremtenie a fronton, és ezt feltehetőleg tudja Putyin is. Így viszont még kevésbé hajlandó engedni. Ennélfogva az offenzívától függ Ukrajna hosszú távú jövője mind a kelettel, mind a nyugattal. Ám lehet, hogy hamarosan megkérik Zelenszkijéket: nyeljék le a keserű pirulát.
FT
Lengyelország az orosz invázió miatt az idén a GDP 4 %-át akarja katonai célokra költeni, ami a NATO által megkövetelt szint kétszerese, csak kérdés, ki állja a hatalmas cechet. Szakértők éppen arra figyelmeztetnek, hogy gond lesz az ellenérték előteremtésével. Mindenesetre a bruttó hazai termékhez viszonyítva Varsó minden más tagállamnál többet áldoz védelmi képessége fejlesztésére.
Az őszi választások előtt a kormány azt bizonygatja a szavazópolgároknak, hogy csakis ily módon lehet megőrizni a biztonságukat. Az ellenzék nem száll szembe a nacionalista érveléssel, ám azt már nagyon is szóvá teszi, hogy a költségekről valahogy nem esik szó. Pedig olyanok vannak a beszerzési listán, mint a Himars légvédelmi rendszerek, F-35-ös vadászgépek, Apache helikopterek, Abrans tankok és még több Patriot rakéta.
Egy volt lengyel tábornok szerint a vezetés minden dicséretet megérdemel, amiért támogatja Ukrajnát, de az eszeveszett katonai költekezés kizárólag a választásról szól. Van 8 millió nyugdíjas, aki veszélyben érzi magát Moszkva miatt. Ők eldönthetik a szavazás kimenetelét, ám az elsikkad, hogy vásárlások a jövő nemzedékének a számlájára mennek.
A szerződések részleteit Lengyelország sem hozza nyilvánosságra, a tételek nem az állami költségvetésben szerepelnek, külön alapokból finanszírozzák őket. A Nemzetbiztonsági Iroda vezetője szerint azonban nem kell aggódni, mert ilyen célra bőven tudnak felvenni hitelt a piacokon. Annál is inkább, mert az államadósság csupán 49 %-nál jár. A külügy államtitkár ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy ha ennyire nagy mozgások tapasztalhatóak a pénzvilágban, akkor a nyugati szövetségeseknek kell segíteniük a keleti szárny megerősítésében.
Wall Street Journal
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Kína keresztezi Macron európai terveit, hiszen a párizsi kínai nagykövet éppen most vonta kétségbe Ukrajna és általában a szovjet utódköztársaságok szuverenitását. A diplomata kijelentése jelzi, mi Kína felfogása az államok függetlenségéről.
Arra válaszolt, hogy a nemzetközi jog értelmében része-e Ukrajnának a Krím. Kijelentette: a Szovjetunió felbomlása után kialakult országok helyzete bizonytalan, mert az nem erősítették meg sokhatalmi szerződések. Amúgy Peking csak azt ismeri el nemzetközi jognak, ami megfelel mind inkább birodalmi törekvéseinek.
Ily módon viszont Ukrajnán kívül megkérdőjeleződne a 3 balti köztársaság, Moldova és a közép-ázsiai térség államainak helyzete is. Egyben azt jelzi, hogy Peking szerint jogos az orosz invázió, de lehet, hogy folyt. köv.
Macron hajbókolt Hszi előtt, amikor nemrégiben kifejtette, hogy az európaiaknak nem kell Tajvan mellé állniuk. Továbbá azért esdekelt, hogy a kínai államfő közvetítsen a háborúban. Ám ezt Peking a gyengeség jelének vette, és most jó nagy ívben tett Párizs kérésére. Kína jogot formál arra, hogy megszerezzen bármilyen területet, ami kell neki, ideértve Tajvant. A francia vezető talán rájön, hogy szórakoznak vele.
Következő cikk: Orbán legújabb homofób törvénye a pimaszság csimborasszója
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >