2024. május 18. szombat
Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Két geci beszántja az országot

„Mert ahol Simicskával ezt meg lehet tenni, ott – senkinek ne legyen kétsége efelől – holnapután bárkivel megteszik.” H. Andrea (Kolozsvári Szalonna):

Úgy kezdődött a hétfő reggelem vasárnap este, hogy az országot – félreértés ne essék, egyáltalán nem csak a fővárost – dúló Orbán-Simicsika háborúban (a továbbiakban: geciháború) megszólalt bizonyos Bakondi György, miniszterelnöki és belbiztonsági főtanácsadó. Aki azt bírta közölni a száján keresztül maguknak utat törő mondatok formájában, hogy amennyiben a Fővárosi Önkormányzatnak szüksége lenne a karhatalom segítségére a Mahir hirdetőoszlopainak elszállításához, úgy a rendőrség megadja ezt a támogatást.

Mielőtt belemennék abba az életérzésbe, amelyet ez a gondolat a gyomromat az agytekervényeimmel összekötő pályán kiváltott, gyorsan tekintsük át az előzményeket.

Tavaly a Fővárosi Közgyűlés felmondta Simicska Lajos cégével, a Mahir Cityposter Kft.-vel 761 darab hirdetőoszlopra, 25 évre, még 2006-ban megkötött szerződést. Simicska cége közölte, hogy perel az ügyben. Láss csodát, decemberben egy fideszes előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés arról is döntött, hogy ha a Mahir december 31-ig nem bontja el hirdetőoszlopait, akkor azt a cég költségére el fogják végeztetni. Mivel a határozatot jogszerűtlennek tartotta, Simicska nyilván magasról tett a bontásra, így január 2-án elkezdődött hirdetőoszlopainak eltávolítása. Válaszul, még mindig ugyanaz a Simicska biztonsági őrökkel védette a tulajdonát. (Igaz, hogy távirányítással Dubajból, de ez most mindegy.) Sőt, január 3-án visszaállíttatta az egy nappal korábban, a főváros által eltávolított hengerfelületeket. Vasárnap este Kocsis Máté elóbégatta magát és a rendőrség segítségét kérte, arra hivatkozva, hogy Simicska cége akadályozza a bontási munkákat. Ekkor jött képbe Bakonyi.

Amit azóta még tudni lehet, hogy az 50%-ban német tulajdonú Mahir a strasbourgi bírósághoz fordul az uniós normák megsértése miatt. Miután novemberben már a hazai bírósághoz fordult az ügyben. A főváros úgy kezdte el lebontogatni tehát ezeket a fölöslegessé vált reklámfelületeket, hogy a jogvitával kapcsolatos első tárgyalásra csak január 11-én kerül sor.

Egy pillanatra felejtsük el (még ha nem is lehet elfelejteni), hogy Simicska legalább akkora geci, mint Orbán. Felejtsük el egy pillanatra, hogy két, minden hájjal megkent, egykor fiatal demokrata (akik közül az egyik – S – mindannyiuknál okosabb volt mindig is) saját tulajdonú homokozójának tekinti ezt az országot. Az, hogy most éppen a geci különböző oldalán állnak, az nem változtat semmit azon a tényen, hogy korábban közös oldalon állva húzták lefele a bőrt mindenről és mindenkiről úgy, hogy az ő pofájukról egyetlen réteg nem jött le közben.

Kanyarodjunk vissza egyrészt oda, hogy ki az a Bakondi György? Ki az az ember, aki – az összes többi mellett – a Mahir és a főváros közötti le nem zárult polgári (!) jogvita kapcsán belbiztonsági veszélyekről hadovázik, rendőrségi mozgósítást helyez kilátásba és egy biztonsági cég engedélyeinek bevonásával fenyegetőzik?

Lehet, hogy nem ugyanazt a filmet nézzük, én meg a Bakondi, de egy miniszterelnöki tanácsadó (egykori télügyi kormánybiztos és nyugalmazott árvízvédő) mióta egyszemélyben polgárvédelmis fővezér is?  Bakondi György legfelejebb az egy darab (vagy ki tudja hány van neki) titkárnőjét tudja kávéfőzésre és egyéb teendők ellátására mozgósítani, semmi esetre sem haderőket. Legjobb tudomásom szerint ezt semmiféle joga, hatásköre és beosztása nem teszi lehetővé. Egyáltalán hogy lehet belbiztonsági kérdésnek tekinteni 760 darab, hirtelen fölöslegessé vált hirdetőoszlopot? Karhatalmat emlegetni 2016-ban? Cégek magántulajdonával kapcsolatban? Egy polgárjogi egyenletbe hogyan kerül az ’50-es éveket idéző karhatalom? Vagyis konkrétan Bakondi (és kórusban béget vele Kocsis meg a többiek) arról beszél, hogy az állami erőszakszervezet bevetésével kívánnak érvényt szerezni egy magánjogi szerződés nem jogerős, (!) de legalább egyoldalú felmondásáról szóló döntésnek.

Értem. Vagyis egyáltalán nem értem. Mert ezek az emberek, Bakondival, Kocsis Mátéval és egyéb óbégató gazemberekkel az élen, mind okleveles jogászok. Mivel én nem vagyok jogász, kérdezni szeretném: melyik jogszabály az, amely felhatalmazza a rendőrséget, vagy bármely más rendvédelmi szervet, ha úgy tetszik karhatalmat, hogy két fél közötti magánjogi vita esetén (amelyben még egyszer mondom: nincs jogerős bírósági döntés) eljárjon? Ráadásul a jogvita tárgya – egy 25 évre kötött szerződés igencsak egyoldalú felbontásáról van szó – nem veszélyezteti semmilyen formában a közrendet, azaz nem valósít meg bűncselekményt.

Jogerős döntés nincs, geciháború van helyette. A szerződő vállalkozó ugyanis legecizte a kormányfőt, ezért a kormányfő meggyűlölte a korábbi harcostárs-vállalkozót, ezért Bakondi György tanácsadó-ügyvéd olyan feladat végrehajtására utasítja a karhatalmat, amely egyáltalán nem feladata neki. Sem a karhatalomnak a végrehajtás, sem Bakondinak az utasítgatás.

Nade. Nálam jóval bölcsebb kollégám azt mondta az imént: Kishantos is per alatt állt, mégis beszántották gond nélkül, nem? Hát de. Pontosan erről van szó. Akkor 760 Simicska-féle, terrorista búvóhelynek tekintett, belbiztonsági veszélyt jelentő hirdetőoszlop nehogy már gondot jelentsen. A geciháború szánalmas színhelyévé silányult országban, ahol ez az elcseszett akciófilmbe illő, lebontjuk-visszaállítjuk típusú oszloposdi zajlik (nem mellesleg ezúttal sem közpénzektől távol) a tömeg egy része mások tulajdonanának elvételéhez tapsol. Amelyhez már jogerős bírósági ítélet sem szükséges.

Nem vagyok Simicska rajongója sem fizetett pártfogója. Mint jeleztem, ugyanakkora gecinek tartom, mint azt, akit legecizett. De itt és most kénytelen vagyok elvonatkoztatni a személyétől. Mert ez a történet már régen nem róla szól. Hanem arról, hogy tegnap Kishantos vagy a portugál tulajdonban lévő Állami Balettintézet épülete, holnap Simicska hirdetőoszlopai, aztán a földed, a lakásod, a szentnek hitt magántulajdonod. Beszántanak ezek mindent. Mert ahol Simicskával ezt meg lehet tenni, ott – senkinek ne legyen kétsége efelől – holnapután bárkivel megteszik. Na, akkor majd lehet tapsikolni.

2016. január 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A 24. órában

A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >

Tovább

A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”

Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >

Tovább

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Tovább

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Tovább

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább