Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az értetlenség emlékműve
„A másik út, hogy az ellenzék egyénileg és testületileg is világossá teszi: ebben a rendszerben nem hajlandó létezni.” Léderer András (hvg.hu):
(...) A mai magyar állam szerintem nem írható le sem a diktatúra, sem a state capture/maffiállam jelzőkkel. Amit ezeknek látunk, azok legfeljebb következményei valami másnak. A Nemzeti Együttműködés Rendszere ugyanis a Carl Schmitt-i “kivételes állapot” (state of exception) ijesztően hű gyakorlati megvalósulása. Ebben a kivételes állapotban a szuverenitás, melyet jelen esetben a kétharmados Fidesz gyakorol, felfüggeszti az addigi törvényes rendet valamilyen vélt vagy valós veszélyre hivatkozva. Aki felüti a NENYI-t, elolvassa a 2010-es kormányprogramot, látni fogja, hogy ez történik: fülkeforradalom, végre visszanyert önállóság, lezáruló átmenet zavaros évtizedei, nemzeti együttműködés rendszere. A kivételes állapotot azonban fenn is kell tartani, különben valóban megszilárdulnak a keretek. Ehhez tehát folyamatosan hivatkozási alapot kell kreálni: Brüsszel, nemleszünkgyarmat, IMF, kommunisták/hazaárulók, vagy újabban a külföldről pénzelt civil szféra. Jelentem, a történet sikeres: a gránitszilárdságú alaptörvény számomra már követhetetlen mennyiségű módosítása tökéletesen mutatja, hogy a szuverenitást birtokló kétharmados többség nem tekinti véglegesnek a kereteket. A választási rendszer ilyetén való kialakítása szintén erről szól: mivel a szuverenitás és a Fidesz Orbán Viktor számára egy és ugyanaz (v.ö. “a haza nem lehet ellenzékben”), nyilvánvalóan az utolsó pillanatig lehet módosítgatni az arról szóló szabályokat, hiszen semmi sem veszélyeztetheti a szuverenitást.
Ennek a diskurzusnak a fenntartása, különösen hosszú távon, nagyon nehéz feladat. Enélkül viszont megszűnik a kivételes állapot, a permanens forradalmi helyzet véget ér, és vele az azon nyugvó Nemzeti Együttműködés Rendszere is. A diskurzus fenntartásához egyszerre kellenek veszélyek, melyeket sikerrel győz le a kivételes állapot és arra, hogy mindig szülessenek újabbak. Ennek a kivételes állapotnak ráadásul amennyire csak lehet, természetes állapotnak kell tűnnie, különben kiderül, hogy a király meztelen.
Ezért van szükség arra is, hogy elhazudják a történelmet. Ez a szükség jelenik meg Wass Albert imádatában, akinek ebben a diskurzusban semmi más szerepe nincs, mint az, hogy megszemélyesítse a számkivetett, minden oldalról ostromlott alattvalóját a korábbi, külső erők okozta tragédiák által megtépázott szuverenitásnak. Ezért és így válik eszközzé a határon túli magyarság is: a trianoni békediktátum okozta sebet a szuverenitás rájuk való kiterjesztésével orvosolja. És ugyanezen logika mentén hasznos a holokauszt elhazudása is: a hazug “bűnös nemzet” értelmezés helyébe így lép a teljes önfelmentés és állít örök mementót a szuverenitást fenyegető veszélynek. A Gábriel arkangyalra támadó sas egyszerre tolja el a felelősséget a külső erőkre a holokauszt magyarországi eseményeiért és fejezi ki a permanens kivételes állapot létszükségletét: a folyamatosan veszélyeztetett szuverenitást.
A szoborban tehát egybecsúszik egyfelől az 1945 utáni világ alapjának elhazudása a NER fenntartásához alapvetően fontos, a szuverenitást folyamatos külső támadás alatt láttató nem túl szofisztikált szimbolikával. Amikor ezzel szemben fellépnek állampolgárok, akkor a rendszer egy lényegi elemét támadják.
A NER-en belül ellenzéknek lenni annyit tesz, hogy elfogadják a permanens kivételes állapotot annak minden következményével egyetemben. Az újonnan megalakuló Országgyűlés tagjai ennek a permanens kivételes állapotnak az alaptörvényére tesznek majd esküt. Meggyőződésem, hogy ez az út sehova nem vezet.
A másik lehetséges út, hogy valóban a rendszer ellenzékeként tekintenek önmagukra a szereplők. Ehhez viszont elkerülhetetlen, hogy pontosan értsék, milyen rendszerrel állnak szemben. A baloldali ellenzék láthatóan nem érti. Sajnos úgy tűnik, Schiffer András sem érti: nemcsak a kordonbontásra adott első reakciója miatt, hanem azért sem, mert továbbra is azt az egybites üzenetet hajtogatja, hogy ők azoknak a pártja, akiknek elege van a kommunistázásból és fasisztázásból – miközben egyébként ő ugyanezt csinálja, csak más jelzőkkel.
A NER ráadásul a szoborállításban sem lesz nagyvonalú, ebben sem lesz tárgyaló kész, ahogy érdemben a rendszert valóban érintő kérdésekben soha nem is volt az, nem is lehet az. Nem érti Schiffer sem, hogy a szakpolitikai kérdések nem attól függenek, hogy ki milyen sikerrel tud érvelni saját meggyőződése mellett. Pedig túl vagyunk már földosztáson, trafikoláson, Ócsán és Pakson és egy sor más dolgon, ahol Schiffer és az LMP szakmai javaslatait egyáltalán nem vették figyelembe. Miért is tették volna?
Aki azt hiszi, hogy ez a rendszer konszolidálódni fog, hogy itt majd szakpolitikai kérdésekben érdemi kompromisszumokat lehet elérni, vagy hogy ezek felvázolásával szerezhet annyi szavazót egy következő országgyűlési választáson, hogy attól majd leomlik a NER, az súlyosan téved. A különleges állapot ugyanis pont arról szól, hogy a szuverenitás védelmében bármikor, bármilyen lépés megtehető, és annak az ellenkezője is. Anélkül, hogy konkrét ötleteket adnék, csak utalni szeretnék arra, hogy lehet új választójogi törvényt, állampolgársági törvényt bevezetni, lehet még erősebb és szélesebb állami függést kialakítani az élet minden területén, és a sor persze folytatható.
Szerintem itt tartunk ma. Lehisztériázás, lenácizás helyett ilyesmikről kellene beszélgetnie azoknak, akik tényleg úgy érzik, hogy a rendszert magát ellenzik. Ennek az ellenzéséhez pedig az első lépés, hogy körbenézek egy pillanatra és megpróbálom megérteni, hogy mi micsoda. Elhazudni a holokauszt egyik legfontosabb tanulságát, a nyomasztóan súlyos egyéni felelősségünk meglétét minden egyes döntésünk során már csak azért sem jó, mert ennek az útnak a vége már most látszik: miközben elveszítjük az egymás megértéséhez szükséges minimálisan közös alapot is, előre felmentést adunk az ország jelenét és jövőjét érintő saját, személyes felelősségünket és szerepünket illetően is. Pedig a kivételes állapotot senki más, csak mi magunk tudjuk megállítani.
Még mindig áll előttünk két út: meg lehet próbálni belesimulni a rendszerbe, bár ez nem feltétlen lehet sikeres. A másik út, amit persze legkésőbb az alaptörvény elfogadásakor kellett volna megkezdeni, hogy az ellenzék egyénileg és testületileg is világossá teszi: ebben a rendszerben nem hajlandó létezni. Ebből a kivételes állapotból, a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből, oda, ahol például értelmezhető Schiffer és az LMP középen állása, ahol valóban lehet és értelmes szakpolitikákról vitatkozni, ez az út vezet ki.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >