Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Orbán rémálma
Kármentéssel próbálkozott tegnapi beszédében Orbán Viktor, miután a kegyelmi ügy megrázta az országot és tízezrek tüntettek Budapesten, amire évek óta nem volt példa. A kormányfő egy hét után foglalt állást a botrányban, amely több szoros politikai szövetségesének az állásába került. A hatalom az elején védekezéssel kísérletezett, még a hónap elején. Ám a Fidesz-közeli média szokatlanul bizonytalannak tűnt, nem sikerült megtalálnia az egységes hangot. Utána azonban egyre inkább bírálta az amnesztiát, miután szembesült a szélsebesen elvégzett közvélemény kutatások eredményével. A miniszterelnököt nyilvánvalóan meglepték a történtek, így gyorsan alkotmánymódosítás javaslatával rukkolt ki. Ennek megfelelően közelítette meg a kérdést az évértékelőben is. Más témák kapcsán is visszafogta magát, főként saját magához képest. Jelezte, hogy a svéd NATO-belépés jóváhagyása hamarosan meglesz, de ebben szerepet játszhat, hogy ma amerikai szenátorokkal találkozik, és azok várhatóan újabb nyomást gyakorolnak rá. Megerősítette, hogy szerinte Ukrajnában két szláv nemzet vív csatát, azt viszont tévedésnek nevezte, hogy az Unió megadta az engedélyt Kijevnek a csatlakozási párbeszéd megkezdéséhez. Azt azonban nem említette, hogy ehhez maga is hozzájárult, miután lemondott a vétóról és a szavazás idejére elhagyta az üléstermet. A nemzetközi politikában ugyanakkor a jobboldal előretörésében bízik, beleértve Trump sikerét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Magyarország megakadályozta, hogy az EU felszólítsa Izraelt: ne támadja meg a Rafahot a Gázai-övezetben. A kezdeményezés a szervezet külpolitikai főmegbízottjától indult, ám a magyar delegáció elutasította, csak azt nem magyarázta meg, miért.
Így Borrell nem a 27-ek, hanem a saját nevében adta ki a nyilatkozatot, amely aggodalmát fejezi ki az izraeli katonai tervek miatt. Úgy értékeli, hogy a készülő szárazföldi offenzíva csak tovább súlyosbítaná az amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet és akadályozná a létfontosságú segélyszállítmányok eljuttatását. A jelentés hozzáteszi, hogy az Orbán-kormányt Brüsszelben fölöttébb Izrael-barátnak tekintik.
FAZ
Kármentéssel próbálkozott tegnapi beszédében Orbán Viktor, miután a kegyelmi ügy megrázta az országot és tízezrek tüntettek Budapesten, amire évek óta nem volt példa. A kormányfő egy hét után foglalt állást a botrányban, amely több szoros politikai szövetségesének az állásába került.
A hatalom az elején védekezéssel kísérletezett, még a hónap elején. Ám a Fidesz-közeli média szokatlanul bizonytalannak tűnt, nem sikerült megtalálnia az egységes hangot. Utána azonban egyre inkább bírálta az amnesztiát, miután szembesült a szélsebesen elvégzett közvélemény kutatások eredményével. A miniszterelnököt nyilvánvalóan meglepték a történtek, így gyorsan alkotmánymódosítás javaslatával rukkolt ki.
Ennek megfelelően közelítette meg a kérdést az évértékelőben is. Más témák kapcsán is visszafogta magát, főként saját magához képest. Jelezte, hogy a svéd NATO-belépés jóváhagyása hamarosan meglesz, de ebben szerepet játszhat, hogy ma amerikai szenátorokkal találkozik, és azok várhatóan újabb nyomást gyakorolnak rá.
Megerősítette, hogy szerinte Ukrajnában két szláv nemzet vív csatát, azt viszont tévedésnek nevezte, hogy az Unió megadta az engedélyt Kijevnek a csatlakozási párbeszéd megkezdéséhez. Azt azonban nem említette, hogy ehhez maga is hozzájárult, miután lemondott a vétóról és a szavazás idejére elhagyta az üléstermet. A nemzetközi politikában ugyanakkor a jobboldal előretörésében bízik, beleértve Trump sikerét.
ORF
Orbán nem tudja eltaposni a pedofil botrány lángjait, védekezésre kényszerül, az ügy példátlan fordulatokat vesz. Ideértve, hogy Budapesten tízezrek vonultak az utcára. Tobias Spöri, a Bécsi Egyetem Kelet-Európa szakértője azt mondja: ezúttal az a különleges, hogy a hatalom nem képes mérsékelni a felháborodást, elterelni a figyelmet.
A Fidesz részéről a nyugtalanságot jelzi, hogy Orbán a közkegyelem reformját jelentette be, ha gyermekek bántalmazóiról van szó. Ráadásul színre lépett Magyar Péter, aki a rendszer legbelső köreit vette célba. Hogy a kormányfő levette a tábláról Novákot és Vargát, az már önmagában jelzi, milyen súlyos a helyzet. Hiszen két olyan politikusról van szó, aki igencsak lojális volt és központi szerepet játszott.
Hogy most feláldozzák őket, az mutatja, hogy nyilvánvalóan radikális lépésekre van szükség az indulatok csillapítására. De hát itt a családról, a hatalom egyik kedvenc témájáról van szó és így alaposan csorbul a hitele. Még akkor is, ha a párt vidéki erődjeibe alighanem el sem jutnak ezek a hírek.
De minél tovább van napirenden a kérdés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy mozgósítja az embereket. Hogy a párt hiába papol a lemondások kapcsán erkölcsi fölényről, azt bizonyította tömeg, amely péntek este ott volt a Hősök terén. Hunyadi Bulcsú a Political Capitaltől úgy összegzi a lényeget, hogy az ügy jelentős kockázatokkal jár a kormány szemszögéből.
Le Monde
Az európai szélsőjobb meglovagolja a gazdák dühét, bár azt nem lehet mondani, hogy ezek a pártok Strasbourgban különösebben kiállnának a mezőgazdasági termelők mellett. Ezzel együtt Orbán Viktor a hónap elején tartott brüsszeli csúcs előtt odament a traktorral felvonuló parasztokhoz és hibának nevezte, hogy az EU nem hallgatja meg a nép hangját. Továbbá megengedi, hogy olcsó gabona, illetve rossz minőségű élelmiszer kerüljön a piacra.
A tüntetők úgy fogadták, hogy egyedül ő látja jól a helyzetet, miután ellenzi Ukrajna uniós belépését. Nem véletlen ezek után, hogy az agrárszakszervezetek egy része kapcsolatban áll az ultrakonzervatív káderképzővel, a Mathias Corvinus Collegiummal, amelyet a magyar állam tart fenn, és ahol rendszeresen megjelennek a radikális jobb képviselői.
Az intézmény nemrégiben filmet készített arról, hogy csendes háború zajlik a mezőgazdaság és annak életmódja ellen, holott az alapvető az európai identitás szemszögéből. Rendezvényein olyan francia, holland, belga és más személyiségek bukkannak fel, akik ellenzik a közösség zöld tervét.
Amikor a szélsőjobb meglovagolja a gazdák számának csökkenését és az élelmiszer ellátás bizonytalanságait, akkor újabb terepet talált annak bizonyítására, hogy szervezett összeesküvés zajlik a „nép” ellen. És hogy csakis ő jelent védelmet az alattomos áskálódókkal szemben.
Washington Post
Alekszej Navalnij az orosz demokráciáért harcolt, minden kockázat ellenére visszatért Németországból, hogy felvegye a kesztyűt Putyin fokozódó elnyomásával szemben és még akkor sem hallgatott el, amikor koholt vádakkal 19 évre bezárták egy büntető táborba az Észak-sarkkörön túl. Nem tudni, miként halt meg, de az biztos, hogy az államfőt felelősség terheli érte – emeli ki a vezércikk.
A Kreml ura szereti a csillogó gazdagságot, az igazi politikai verseny iránt viszont csakis undort érez. Márpedig Navalnij valódi rivális volt, aki tízezreket tudott kivinni az utcára a „csibészek és tolvajok pártja” ellen. Sokak reményét testesítette meg, hogy Oroszország egy nap normális és demokratikus lehet.
Putyin kétségtelenül abban bízik, mivel egy elnyomhatatlan, elvi szilárdságot tanúsító és bátor ellenfél tűnt le a színről, hogy sokan adják fel a reményt, azaz hogy lehet élni félelem nélkül, szabadon lehet gondolkodni és választani, és utazni a világban. Az ország még mélyebben süpped a diktatúrába.
Navalnij egyre inkább a demokrácia és a gyakorlati politikai cselekvés bajnoka lett. Kivételes tehetséget árult el, amikor filmjeivel leleplezte az elit fényűző életmódját. Csupán pár hete a cellájából megüzente, miként tiltakozhatnak milliók az elnökválasztás napján.
FT
Navalnij rendkívüli bátorságot tanúsított és halála azt bizonyítja, hogy az erőszak ismét a büntetés eszköze lett Oroszországban – állapítja meg a szerkesztőségi vélemény. Bármi is okozta a végzetét, külföldi vezetők a történtekért joggal tartják Putyint felelősnek. A belpolitikában ez az egyik legsötétebb folt a rendszeren.
A rezsim egyik legfőbb ellenfelének számított, aki felvillantotta, hogy volna mód egy másfajta államra is a korrupt tekintélyuralommal szemben. Videóit sokkal többen nézték meg, mint ahányan részt vettek a moszkvai tüntetéseken. Hogy mennyire ideges volt miatt a hatalom, az kiderült abból, milyen keményen lépett fel a mozgalom ellen a háború kirobbanása után.
Hogy életét vesztette, az bizonyítja, milyen mértékben vitte vissza Putyin az országot a 20. század sötét időszakába. Megint ott tartunk, hogy az erőszak a megfélemlítést szolgálja – a Sztálin halála után időszakban már nemigen nyírtak ki ellenzékieket, más módon tették őket hidegre.
A tanulság az, hogy napjaink modern orosz gulágján senki sem lehet biztonságban. A Nyugatnak nyomást kell kifejtenie, hogy Moszkva engedje el a politikai okokból bebörtönzött embereket, ha másként nem megy, fogolycsere útján. De legelőször is minden segítséget meg kell adni Ukrajnának az agresszor kiűzésére. Ugyanakkor Navalnij emlékét az szolgálná a legjobban, ha sikerülne bíróság elé állítani Putyint és lakájait az odahaza és ukrán földön elkövetett bűnökért.
FT
Ivan Krasztev elképzelhetőnek tartja, hogy fennmaradása érdekében Ukrajnának is ugyanazt az utat kell bejárnia, mint Nyugat-Németországnak a 2. világháború után. Vagyis minden bizonytalanság és a háború ellenére is mielőbb fel kellene venni a NATO-ba.
A tekintélyes bolgár politológus szerint az biztos, hogy Putyin nem kezd érdemi tárgyalásokba, amíg nem lesz meg a novemberi amerikai választás eredménye. De nem lehet helyből lesöpörni a tárgyalási jelzéseit, mivel neki cseppet sem tetszik a volt elnök kiszámíthatatlansága. Emiatt egyszer már megégette az ujját. Így lehet, hogy komolyan gondolta, amikor kijelentette, hogy jobban örülne Bidennek.
Viszont mivel a háború hatalmas emberáldozatokkal jár, elképzelhető, hogy tényleg hajlandó a dialógusra, jóllehet Európa és az USA csupán készül a választásra. Carlsonnak is azt bizonygatta, hogy heteken belül vége a harcoknak, ha a Nyugat leállítja a fegyverküldeményeket.
A béke nála úgy nézne ki, hogy vége a nyugatbarát Ukrajnának. A tárgyalás csupán előjáték vagy ürügy lenne a kapitulációhoz. Ám a demokratikus közösség közvéleménye elverné a port saját politikusain, ha azok nem ülnének le Moszkva képviselőivel és ragaszkodnának az összes elfoglalt terület visszaszerzéséhez.
Csak éppen politikai katasztrófával érne fel, ha Putyin és támogatói a béke hívének állíthatnák be magukat. Úgyhogy a másik oldalnak meg kell pontosan határoznia, mit tekint győzelemnek. Ha át kell végleg engedni a megszállt területek egy részét, az tragédia és fájdalmas kompromisszum. Ám bele kell menni, ha ez az ára annak, hogy az ország ne legyen a senki földje, mert az nagy vereség volna Európa számára, továbbá a biztonságát fenyegetné.
Ukrajna demokratikus irányvonala nem lehet alku tárgya. Ennélfogva mielőbb lehetővé kell tenni Kijev NATO-tagságát, a területi engedményekért cserében.
Guardian
A kommentár arra figyelmeztet, hogy Lengyelországot ismét egy zsarnok fenyegeti, de Európa ezúttal nem fordíthatja el a tekintetét, nem úgy, mint 1939-ben. Tusknak ugyanakkor meg kell győznie a szövetségeseket, hogy lépni kell, azaz el kell riasztani Putyint az újabb agressziótól. Az ország ismét a frontvonalon találta magát, hiszen az ukrán háború könnyen átcsaphat a területére.
Varsó azonban megtanulta a történelmi leckét: az eltelt évtizedben korszerű amerikai fegyverekkel szerelte fel hadseregét, amely a legjelentősebb szárazföldi erőt alkotja a kontinensen. Stratégiája az, hogy egyrészt megértesse Putyinnal: rajta veszt, ha megtámadja a NATO keleti szárnyát, másrészt pedig a nyugati partnereket igyekszik rávezetni, hogy nekik is sürgősen fokozniuk kell védelmi képességüket. Egyáltalán nem kizárt, hogy a lengyelek létveszélyben vannak.
Csak éppen Európában gyenge a politikai vezetés és ez nagyobb bajokkal járhat, mint az erőforrások hiánya, vagy Trump győzelme. Akadozik a német-francia-tengely és fogy az idő. Már nincs egészen egy év, amíg az új amerikai elnök hivatalba lép. Tusk hősiesen vív a reakciós sárkánnyal odahaza, de lehet, hogy ő lesz Pilsudski utódja. Mint ismeretes, a marsall 104 éve megverte a benyomuló szovjet csapatokat.
Következő cikk: New York Times: Magyarország fityiszt mutatott az Egyesült Államoknak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >