Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Orbán egyre közelebb kerül Lukasenkóhoz
A magyar-belarusz kapcsolatok elsősorban azért keltenek feltűnést, mert teljesen újak. A magyar diplomácia külön úton jár pl. a háború ügyében is. A 3 évvel ezelőtti választások, vagyis az ellenzék brutális eltiprása óta pedig Szijjártó volt az egyetlen európai külügyminiszter, aki elment Minszkbe, majd a múlt hónapban a Bem téren fogadta fehérorosz kollégáját. Pont akkor, amikor Brüsszel újabb szankciókat helyett kilátásba Lukasenko ellen, amiért az engedi orosz atomfegyverek állomásoztatását országa területén. Nem lehet tudni, hogy a magyar fél nem Moszkva utasítására jár-e el, vagy netán arról van- e szó, ami valószínűbb: hogy ti. olyan kérdés ez, amellyel Orbán Viktor meg tudja magát mutatni a nemzetközi porondon. Bármi is a magyarázat, nehéz rájönni, miért jó az a Fidesznek, hogy építi a kapcsolatot a kirekesztett és szankciók alatt álló Belarusszal. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Orbán Viktor közeledik a belorusz diktátorhoz, éppen akkor, amikor az EU indexre teszi Minszket. Magyarország a minap egyetlen uniós tagállamként nem támogatta azt az EBESZ-jelentést, amely elmarasztalta Belaruszt az emberi jogok állapotáért. Szijjártó Péter azzal indokolta az álláspontot, hogy az effajta politikai nyilatkozatok minden békereményt meghiúsítanak a szomszédos Ukrajnában.
A magyar kormány szerint az EU és a NATO a háborút pártolja, Magyarország ezzel szemben békét szeretne, ezért fenntartja a jogot, hogy bárkivel tárgyaljon, még Putyinnal és Lukasenkóval is. De a magyar-belarusz kapcsolatok elsősorban azért keltenek feltűnést, mert teljesen újak. A magyar diplomácia külön úton jár pl. a háború ügyében is. A 3 évvel ezelőtti választások, vagyis az ellenzék brutális eltiprása óta pedig Szijjártó volt az egyetlen európai külügyminiszter, aki elment Minszkbe, majd a múlt hónapban a Bem téren fogadta fehérorosz kollégáját. Pont akkor, amikor Brüsszel újabb szankciókat helyett kilátásba Lukasenko ellen, amiért az engedi orosz atomfegyverek állomásoztatását országa területén.
Nem lehet tudni, hogy a magyar fél nem Moszkva utasítására jár-e el, vagy netán arról van- e szó, ami valószínűbb: hogy ti. olyan kérdés ez, amellyel Orbán Viktor meg tudja magát mutatni a nemzetközi porondon. Bármi is a magyarázat, nehéz rájönni, miért jó az a Fidesznek, hogy építi a kapcsolatot a kirekesztett és szankciók alatt álló Belarusszal.
Orbán és Lukasenko alig ismerik egymást, az első és az utolsó alkalom, hogy a „bátyuska” a magyar fővárosban járt, az akkor volt, amikor 1994-ben aláírta a híres Budapesti memorandumot. Az egyezmény szavatolta országa, valamint Kazahsztán és Ukrajna területi épségét. A magyar politikus 2020-ban ment el Minszkbe, előtte egyetlen más magyar vezető sem látogatott el oda. Ő viszont a megtorló intézkedések feloldását kérte az EU-tól.
Reuters
Uniós diplomaták közölték, hogy a magyar fél a színfalak mögött is megerősítette: azért tartóztatja fel az Ukrajnának szánt újabb katonai segélyt, mert Kijev feketelistára tette az OTP-t. A tét 500 millió euró, így brüsszeli illetékesek próbálják rendezni a viszályt. Először is arról igyekeznek felvilágosítást kapni, hogy az ukránok az egész magyar pénzintézetet indexre rakták-e, vagy csak az orosz leányvállalatot.
Több diplomata is neheztelését fejezte ki a magyar lépés miatt. Azzal érveltek, hogy a két ügyet nem szabadna összekapcsolni, annál is kevésbé, mert Ukrajna más országok cégei ellen is hozott hasonló intézkedést. Egy bennfentes kijelentette: a cél egyértelműen az, hogy az Unió segítsen megnyerni az ukránoknak a háborút. Ehhez pedig katonai és pénzügyi támogatás szükséges. Ez mindennél fontosabb.
Le Figaro
Orbán Viktor közeledik a belorusz diktátorhoz, éppen akkor, amikor az EU indexre teszi Minszket. Magyarország a minap egyetlen uniós tagállamként nem támogatta azt az EBESZ-jelentést, amely elmarasztalta Belaruszt az emberi jogok állapotáért. Szijjártó Péter azzal indokolta az álláspontot, hogy az effajta politikai nyilatkozatok minden békereményt meghiúsítanak a szomszédos Ukrajnában.
A magyar kormány szerint az EU és a NATO a háborút pártolja, Magyarország ezzel szemben békét szeretne, ezért fenntartja a jogot, hogy bárkivel tárgyaljon, még Putyinnal és Lukasenkóval is. De a magyar-belarusz kapcsolatok elsősorban azért keltenek feltűnést, mert teljesen újak. A magyar diplomácia külön úton jár pl. a háború ügyében is. A 3 évvel ezelőtti választások, vagyis az ellenzék brutális eltiprása óta pedig Szijjártó volt az egyetlen európai külügyminiszter, aki elment Minszkbe, majd a múlt hónapban a Bem téren fogadta fehérorosz kollégáját. Pont akkor, amikor Brüsszel újabb szankciókat helyett kilátásba Lukasenko ellen, amiért az engedi orosz atomfegyverek állomásoztatását országa területén.
Nem lehet tudni, hogy a magyar fél nem Moszkva utasítására jár-e el, vagy netán arról van- e szó, ami valószínűbb: hogy ti. olyan kérdés ez, amellyel Orbán Viktor meg tudja magát mutatni a nemzetközi porondon. Bármi is a magyarázat, nehéz rájönni, miért jó az a Fidesznek, hogy építi a kapcsolatot a kirekesztett és szankciók alatt álló Belarusszal.
Orbán és Lukasenko alig ismerik egymást, az első és az utolsó alkalom, hogy a „bátyuska” a magyar fővárosban járt, az akkor volt, amikor 1994-ben aláírta a híres Budapesti memorandumot. Az egyezmény szavatolta országa, valamint Kazahsztán és Ukrajna területi épségét. A magyar politikus 2020-ban ment el Minszkbe, előtte egyetlen más magyar vezető sem látogatott el oda. Ő viszont a megtorló intézkedések feloldását kérte az EU-tól.
Washington Post
Az Izraeli kormány és több befolyásos amerikai zsidó szervezet is arra figyelmeztette Elon Muskot, hogy ne vesse el a sulykot, és hagyjon fel az antiszemita kirohanásokkal Soros Györggyel szemben. A milliárdos üzletember azonban kitart amellett, hogy a magyar származású befektető az emberi civilizációt igyekszik meggyengíteni. (A nagy bűne az, hogy eladta a Tesla-részvényeket –a szerk. megj.)
Kifejtette: ragaszkodik ahhoz, hogy elmondja a véleményét, még akkor is, ha ez anyagi veszteséggel jár számára. Az izraeli külügyminisztérium azonban azt közölte, hogy a Musk által hangoztatott összeesküvés elméletet ezúttal maga a twitter-hálózat gazdája terjeszti, de amit mondott, az bűzlik a zsidóellenességtől.
Az American Jewish Committee (Amerikai Zsidó Bizottság) elnöke úgy értékelte: a kijelentés olyan, hogy a digitális kor Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvébe illene bele. A Rágalmazás Elleni Liga (Anti-Defamation League) vezetője szerint a megjegyzés csak felbátorítja a szélsőségeseket, akik már amúgy is antiszemita összeesküvés elméletekben utaznak és eddig is próbálták támadni Sorost, illetve jó néhány zsidó közösséget.
Wall Street Journal
A vezércikk arra hívja fel az amerikai kormányzatot, hogy az szállítson Partriot légvédelmi rakétákat Ukrajnának, miután azok Kijev szerint leszedik még az orosz hiperszonikus rakétákat is. Márpedig ha igaz az ukrán állítás, akkor ez újabb bizonyíték, hogy Amerika gyártja a világ legjobb fegyvereit.
Washington – 10 hónapi habozás után – egyetlen ilyen üteget szállított le, az meg nem fedi le az egész ukrán légteret. Zelenszkij 20 darabot kért, ám az USA burkoltan ugyan, de megmondta: neki sincs elég. Ám közbenézhet a szövetségeseknél, és belegyorsíthat a gyártásba is.
Semmiféle stratégiai indok nem támasztja alá, hogy az amerikaiak hagyják kimerülni az ukrán légvédelmet és ne adjanak meg mindent, ami kell a háború befejezéséhez. Ideértve a nagy hatótávolságú harcászati rakétákat, amelyet Biden idáig megtagadott. A Patriot sikere alátámasztja, hogy az Egyesült Államok képes ellensúlyozni a világban jelentkező és gyorsan erősödő veszélyeket. Csupán politikai akarat kell hozzá.
Washington Post
Anna Nyemcova még sosem látta, hogy a Kreml ekkora zavarban lenne. Kommentárjában a meggyilkolt orosz politikus lánya, aki Amerikában újságíró, emlékeztet arra, hogy az utóbbi időben egyik titokzatos esemény követte a másikat. Fura dróntámadás érte a Kremlt, autóbomba sebesített meg egy neves, háborúpárti bloggert, és végül 4 katonai gépet lőttek le egyetlen nap alatt - orosz terület fölött.
Ha az ukránok és szövetségeseik meg akarták rendíteni az orosz vezetést, akkor sikerült. A Kremlben zűrzavart és felfordulást tapasztalni. És mindezt a Wagner-csoport vezére még el is mondja a világnak. A védelmi minisztert és a vezérkari főnököt okolta, amiért egységei nem kapnak elég hadfelszerelést, ezért több 10 ezer embert vesztettek Ukrajnában.
Kijev alighanem a tenyerét dörzsöli örömében. Az ukránok mindent megtesznek, hogy aláássák az ellenfél morálját és megosszák a másik oldalt. Amerikai elemzők december óta 100 ezerre becsülik az orosz áldozatok számát. Nem véletlen, hogy Moszkva meg van rémülve. Bennfentesek egyre inkább megkérdőjelezik az egész invázió értelmét.
A káosz növeli az esélyét, hogy eredményes lesz az ukrán offenzíva. Putyin korábbi beszédírója azt mondta az újságírónak, hogy reng a Kreml.
Politico
Mujtaba Rahman óvatosságot ajánl Európának mármint hogy az mit szeretne Törökországban, mert ez esetben „a járt utat el ne hagyj járatlanért” nem a legjobb politika. Az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója egyértelműnek tekinti, hogy a választás a 2. fordulója is Erdogan sikerét hozza majd, azt viszont furcsállja, hogy az EU-ban ezt egyesek megkönnyebbüléssel fogadják.
Sok helyütt ugyanis attól tartottak, hogy a kihívó nekifutna a csatlakozási tárgyalásoknak, amikor amúgy is fő Brüsszel feje az esetleges ukrán belépés miatt. Egy illetékes – név nélkül – úgy nyilatkozott, hogy egy idő után nyíltan meg kell mondani: Ukrajna és a Nyugat-Balkán felvétele az utolsó bővítési fordulót fogja jelenteni. Vagyis Törökország sosem kerülhet be.
Az ukrán tagság ugyanakkor geopolitikai szükségszerűségnek számít, így Ankara hátrébb sorolódik. Valószínűleg persze Erdogan sem hagyja annyiban a dolgot, de tudja, hogy a tárgyalások sosem érnek véget. Így fontosabb, rövid távú kérdésekre lehet összpontosítani.
Csak éppen várhatóan kiéleződnek az egyéb ellentétek. Így Erdogan előreláthatólag milliárdokat követel a szír menekültek ellátására. Továbbá valószínűleg még jobban visszaszorítja a demokráciát. Az ütköző geopolitikai érdekek kiélezik a feszültséget a térségben. Az EU és az USA igyekszik elérni, hogy Ankara ne segítsen kijátszani az oroszellenes szankciókat.
Aligha lépnek előre az uniós felvétel ügyében és a törökök a jövőben sem utazhatnak vízummentesen Európába. Vagyis az látszik, hogy a közösségnek nincs megfelelő török-politikája.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >