Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Minden forgatókönyv szerint hamarosan lelassul a koronavírus, talán el is tűnik
A koronavírus hamarosan saját eddigi sikerén bukik el. Erre a következtetésre jutott Rózsa Lajos biológus, aki írásában levezeti, miért gondolja így.
A koronavírus elleni védekezés jelenleg az emberek minden figyelmét magának követeli. Legyen azonban bármi a járvány pillanatnyi kiterjedése vagy annak pontos eredete, rövidtávon mégiscsak az a legfontosabb kérdés:
hogy hogyan és mikor lesz vége?
Ez látszólag két különböző kérdés, de mivel erősen összefüggenek, együtt vizsgálom őket. A problémát az jelenti, hogy továbbra is kevés és bizonytalan számszerű adatunk van. Bár Kínából kedvező hírek jönnek, és már az ottani járvány végéről beszélnek, valójában semmi okunk arra, hogy ez alapján bizakodjunk. Egyrészt azok az adatok hitelessége kérdéses. Másrészt figyelembe kell vennünk, hogy Kína a világ átlagához képest egy sokkal erőteljesebben kontrolált, hierarchikusan szervezett, rendőri felügyelet alatt élő társadalom. Ez kezdetben gyorsíthatta, később esetleg lassíthatta a vírus terjedését, mindenesetre Kínában a járvány másképp viselkedik, mint a világ többi részén. Célszerű ezért a Kínán kívüli világ járványtani adatait venni alapul.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem által naponta összegzett adatok (melyeket a fél világ forrásként használ) szerint Kínán kívül az első néhány beteget 2020. január második felében észlelték, majd ettől kezdve a betegek száma napi 20-21 %-kal bővült. Első ránézésre ez nem is tűnik soknak, a cikk írásáig (2020. március 7-ig) mintegy 30 ezer betegről van szó. A járványt mégis aggasztóvá teszi a ma még korlát nélküli, robbanásszerű terjedése. De ha a járvány ilyen tempóban haladna tovább, akkor a Kínán kívüli emberiség egésze (6,33 milliárd ember) átesne a fertőzésen, vagy éppen fertőzött lenne 2020. május végére vagy június elejére – ami nyilvánvalóan lehetetlen.
A következő három hónapban tehát a járvány nagyon le fog lassulni, vagy talán teljesen el is tűnik, hiszen legkésőbb nyárra már az emberiség mérete korlátozza majd a további növekedését.
Az adataink azonban még a Kínán kívüli világban is pontatlanok. Egyes országok – mint pl. hazánk – igen kevés emberen végeznek diagnosztikai teszteket, többnyire csak a nagyon beteg emberek esetében állapítják meg, hogy betegségüket koronavírus fertőzés okozza-e. Más országok rengeteg tesztet végeznek, így a hatóságaik sok fertőzött, de nem beteg embert is azonosítanak. A világszinten összesített adatokban pedig e kategóriák összemosódnak, ezért az eredmények nehezen értelmezhetők. Gyanítható, hogy a fertőzöttek számát a most hozzáférhető adatok jelentősen alábecsülik, és ebben az esetben már jóval hamarabb kiderül, hogy mi lesz a járvány sorsa. Nézzük hát a lehetséges forgatókönyveket.
Első lehetőség: a tavaszi időjárás elsöpri a járványt
Az emberiség nagy része az északi féltekén él, ahol a következő hónapokban egyre több napfényt kapunk. A napsütés, és ezen belül az ultraibolya sugárzás igen hatékonyan sterilizálja a parányi lebegő folyadék (aeroszol) cseppeket, vagyis elöli a köhögéssel és tüsszögéssel terjedő vírusokat. Ha nagy szerencsénk lesz, ez a járvány is úgy omlik össze már a közeljövőben, ahogyan a nátha és influenza járványok is maguktól eltűnnek szinte minden tavasszal.
Azonban nem tudjuk, hogy ez a vírus milyen mértékben terjed testi érintéssel, kézfogással, vagy olyasfajta tárgyak felületén mint a kilincsek, kapaszkodók vagy pénzérmék. Nem lehetünk ezért biztosak a tavaszi napfény sterilizáló hatásában sem. Ha ez jelentős hatás, akkor erősebb lesz vidéken, és gyengébb lesz a nagyvársokban, ahol az emberek többet tartózkodnak árnyékos, zárt terekben.
Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, akkor sajnos lehetséges, hogy mostantól kezdve évről évre minden ősszel-télen visszatér ez a járvány, éppen úgy, mint a nátha és influenza.
Második lehetőség: a vírus eleve csak az emberek kis hányadát képes megfertőzni
Azt meg tudjuk állapítani, hogy kik a fertőzöttek, de azt nem tudjuk, hogy kik azok, akik bár érintkeztek a vírussal, de egyáltalán nem fertőzhetők meg. Genetikailag különbözőek vagyunk, a betegségekkel szembeni fogékonyságunk is különböző. Korántsem valószínű, hogy pont e fertőzéssel szemben volnánk egyformán fogékonyak. Talán az emberiség nagy hányada egyáltalán nem is fertőzhető.
És ennek nemcsak genetikai különbségek lehetnek az okai, de az életünk során korábban elkapott fertőzések is adhatnak több-kevesebb védelmet. Ha most a térképre nézünk, azt látjuk, hogy a járvány a mérsékelt és szubtrópusi égövön terjed, de alig van jelen a trópusokon. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy oda a gyérebb utasforgalom miatt csak később hurcolták be, és ezért ott a következő hetekben-hónapban kezdődik a nagy robbanás. De van egy biztatóbb, másik lehetőség is. Mivel a trópusokon sokkal több denevérfaj, és bennük sokkal többféle koronavírus él, ezért elképzelhető, hogy az ottani lakosság és a felmenőik sok generáción át nagy arányban átestek már hasonló, de többé-kevésbé tünetmentes fertőzéseken, és így ezzel az új, kínai vírussal szemben is bizonyos fokú védettséget élveznek. Ez biztató volna a vakcina-fejlesztés lehetőségei tekintetében.
A járvány tehát gyorsan kifulladhat akár már a következő hetekben is pusztán attól, hogy elfogy az emberiség megfertőzhető kis hányada. Utóbbiak meggyógyulnak vagy meghalnak, miközben a nagy többség meg sem kapja a fertőzést egyáltalán.
Harmadik lehetőség: a vírus patogenitása elenyészik, végül jelentéktelen fertőzésként világszerte elterjed
A vírusok és baktériumok betegség-okozó képessége (patogenitása), és ez által a betegek körében okozott halálozási rátája gyors evolúciós változásokra képes tulajdonság. A súlyosan beteg, fertőzött embertársainkat általában elkerüljük, kiközösítjük, miközben ők maguk is csökkentik mozgásukat – e hatások intézményesített formája a karantén. A különösen magas patogenitás ezért a köhögéssel, tüsszögéssel vagy testi érintéssel terjedő kórokozóknál általában csökkenti a továbbfertőzés esélyét. A kórokozó szempontjából ez tehát káros tulajdonság (bár vannak nevezetes kivételek, mint pl. a feketehimlő).
Így általában nem is a legmagasabb halálozási rátát okozó vírusok vagy baktériumok szedik a legtöbb emberáldozatot, hanem inkább a kevésbé rettegett, de éppen ezért jobban terjedő, hétköznapibb kórokozók.
A jelenlegi új koronavírusnál gyilkosabb volt pl. az először 2012-ben felbukkant közel-keleti légúti koronavírus, melyet éppen ezért viszonylag könnyebb is volt felszámolni, és így összességében nagyságrendekkel kevesebb emberéletet követelt. Az egyik lehetséges forgatókönyv tehát az, hogy az új vírus csökkenti patogenitását, egyre jelentéktelenebb fertőzéssé válik, és így világszerte könnyebben elterjedhet. Talán örökre velünk marad, mint egy nagyon enyhe hatású vagy akár többé-kevésbé tünetmentes fertőzés. Ez irányba ható szelekciós nyomást fejt ki minden olyan intézkedés, mint pl. karantén vagy a repülőtéri lázmérés, ami a magas tüneteket mutató betegeket kiszűri és elkülöníti.
Sajnos e forgatókönyv ellen szól, hogy ezt a vírust elsősorban fiatal-középkorú emberek hordozzák és terjesztik enyhe tünetekkel, minközben a magas mortalitást főként az olyan idős emberekben okozza, akik amúgy sem olyan jelentősek a terjesztési láncban, hiszen ők jóval kevesebbet utaznak, és kevesebbet járnak közösségbe, mint a fiatalok.
Negyedik lehetőség: a hatóságok megfékezik a járványt
A következő egy-két évben tömegesen felhasználható gyógyszer és vakcina még nem fog még rendelkezésre állni, tehát a következő hónapokban hatósági eszközként főleg csak a karantén és a védőeszközök állnak majd rendelkezésre.
A fejlett egészségüggyel és jelentős anyagi forrásokkal rendelkező, gazdag és demokratikus országok viszonylag eredményesek az kritikus állapotban lévő betegek gyógyításában, esetükben a magas halálozási arányt főleg az idős korosztály nagyobb aránya magyarázza. De egyelőre kevéssé hatékonyak a járvány megfékezésében. Japánban, Dél-Koreában, Észak- és Nyugat-Európa országaiban most is viszonylag gyorsan terjed a vírus. Nagy jelentőségű a lakosságnak a hatóságokba vetett bizalma és fegyelme, hogy az emberek a hétköznapok során mennyire fogadják meg a hatóságok kéréseit. .
Az autokratikus, erősebb rendőri kontroll alatt álló társadalmakban látszólag sokkal jobb a helyzet. Észak-Korában, Törökországban és a közép-ázsiai posztszovjet térségben nincs fertőzött, Oroszországban és Fehéroroszországban alig néhány beteg van, Kínában pedig mára már szinte megállt a járvány terjedése. Ez vagy azért van így, mert az autokráciák sokkal jobban hazudoznak és titkolódznak mint a demokráciák, vagy ezért, mert eredményesebbek a személyiségi jogokat korlátozó, drákói szigorú védőintézkedések megvalósításában – vagy talán mindkét ok miatt együttesen. Akárhogy is, közismert jelenség, hogy a külső fenyegetések, mint pl. a nagy világjárványok növelik az autokratikus berendezkedés iránti társadalmi igényt.
Ha tehát a járvány kezelése esetleg ebbe az irányba mozdul el, akkor világszerte a fegyveres testületek rohamosan fokozódó befolyását fogjuk tapasztalni, hallgathatjuk a magasrangú egyenruhás szóvivők egyre kétesebb hitelű járványtani adatait, miközben egyre kevésbé fogjuk tudni, hogy valójában mi zajlik a körülöttünk világban.
Egy forgatókönyv valósul meg? Vagy mind a négy?
Fontos látnunk, hogy a fenti lehetőségek nem egymást kizáró forgatókönyvek. A fentiek közül egyik vagy másik szélsőséges mértékű megvalósulása, vagy inkább több ilyen forgatókönyv együttes, mérsékeltebb mozaikja fogja majd alakítani a járvány és az emberiség jövőjét. A vírus hamarosan saját eddigi sikerén bukik el.
A szerző a Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet, GINOP Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport munkatársa
(hvg.hu)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >