Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Putyin diktatúrájának önpusztítása
Paul Lendvai úgy látja, hogy Putyin diktatúrája önmagát számolja fel, és hogy bizonyos korábbi becslésekkel ellentétben az idő Ukrajnának dolgozik. Az biztos, hogy a háború kikerülhetetlenül elvezet az elnök személyes uralmának megsemmisítéséhez. Ennek jelei hamarosan láthatóvá válnak. A béke esélyei máris jobbak, mint akárcsak röviddel ezelőtt, ha sikeres lesz az ukrán ellentámadás, mert a védők tudják, miért harcolnak, nem úgy, mint az orosz katonák. Azt ugyanakkor senki sem tudja megmondani, mi lenne veszélyesebb: egy diktátor, aki a túlélésért küzd és hatalma megtartásáért mindenre képes a fronton, vagy egy új vezető, aki erős társadalmi támogatással szeretne nyerni. Idáig a tiltakozások brutális elnyomása kölcsönözte a viszonylagos stabilitás látszatát, miközben Putyin környezetében jól megszedték magukat a volt titkosszolgák és oligarchák. Ám az ukrán ellenállás, valamint a nyugati szankciók aláásták a diktatúra által teremtett látszólagos nyugalmat. Az már csak úgy szokott az lenni, hogy a puccsot gerjesztenek a katonai vereségek, főleg ha azokat téves politikai döntések okozzák. Oroszországban jelenleg ugyanaz van, mint a 90-es években: minden bekövetkezhet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A vezércikk szerint Putyin kénytelen elkönyvelni téves ítéleteinek következményeit, az elvetélt puccskísérlet megmutatta a háború teljes őrültségét. A Kreml olyan viszályba bonyolódott bele, amelyet nem tud megnyerni, amely nagyban visszaveti a gazdaságot, továbbá páriává tette az országot a Nyugat szemében. Végül pedig odavezetett, hogy a lázadók pár órányi útra voltak Moszkvától.
A zendülés és a megállapodás részletei ködbe vesznek, de könnyű kikövetkeztetni, hogy az elnök meggyengült. Nem elég, hogy a Kreml rosszul mérte fel az erőviszonyokat és nagyképű volt az invázió kezdetekor, a bajokat tetézte azzal, hogy a hadműveletek egy részét egy volt bűnöző vezette magánhadseregre bízta. Amikor a feszültség kiéleződött a bandita-hadúr és a balfék katonai vezetés között, ez visszaütött az államfőre.
Prigozsin tabut szegett azzal, hogy az ország maffiavezér-szerű főnöke ellen fordult. Átlyukasztotta Putyin sérthetetlenségének leplét. Az otthoni bizonytalanság kihathat a frontra is, lehetőséget nyújt az ellentámadás megindítására.
Lehet, hogy reakcióként az államfő az Oroszországra történelmileg jellemző terrorhoz nyúl: még jobban bekeményít, miután már felszámolta a független sajtót és korszerű gulágokra száműzött ellenzéki vezetőket. De a múlt szombat megmutatta, hogy ha meg lehet buktatni, akkor leginkább olyan erők jóvoltából, akik még durvábban folytatnák a háborút
Neue Zürcher Zeitung
A svájci titkosszolgálat, az NDB vezetője elismerte: váratlanul érte őket a Prigozsin-féle felkelés. Egyben úgy értékelte, hogy Putyin számára ez az utóbbi jó 20 legnagyobb belpolitikai kihívása. Christian Dussey szerint a következő hónapok mutatják meg, milyen hatása van a lázadásnak. Egyelőre sok szereplő kivár, hogy lássa, merről fúj a szél.
De az biztos, hogy alapjaiban rendült meg a rendszer, bár jelenleg még stabilnak látszik, annál is inkább, mert egyelőre jönnek az olaj- és földgázbevételek. Nagy a hasonlóság az 1991-es államcsínykísérlettel, illetve a két évvel későbbi alkotmányos válsággal, amelynek már nem Gorbacsov, hanem Jelcin volt a célpontja. Mindkét esemény jelentős változásokat indított el.
A szakember kitért arra, hogy a nyugati államok összehangolják lépéseiket, mert nem szeretnék, ha még veszélyesebbre fordulna a helyzet az atomhatalom Oroszországban. Ezért nem igyekezett egyetlen kormány sem kiaknázni a zűrzavart, vagy beavatkozni.
Az NDB egyébként most hozta nyilvánosságra éves jelentését, amely kiemeli, hogy jelenleg nincs kilátás új békerendre, miután Moszkva felrúgta azt. Az állapotokat az USA és Kína versengése szabja meg, de az látszik, hogy a kétpólusú berendezkedés felé tart a világ.
Economist
Mihail Hodorkovszkij azt a következtetést vonta le a viharos oroszországi hétvége után, hogy az országban csak az hozhat változást, ha a demokraták fognak fegyvert. Az egykori politikai fogoly, aki 10 évet ült Putyin börtönében, szeizmikus pillanatnak nevezi a történteket, amelyek rávilágítottak az államfő sebezhetőségére. De arra is, hogy a politikust csakis erővel lehet kipiszkálni a hatalomból.
Reménytelen abban bízni, hogy választás eredményeként fordul jobbra az ország sorsa. Csakis a felfegyverzett lakosság söpörheti el az önkényuralmat. Illúzió azt gondolni, hogy Prigozsin győzelmével eljött volna a demokrácia, szabadon engedik a politikai okokból bezárt embereket és szabad, tisztességes választásokat tartanak.
Ám immár az is egyértelmű, hogy az elnök béna kacsa, akinek napjai megvannak számlálva. Rezsimjének törvényessége alighanem végzetes csapást szenvedett az egész világ előtt. A politikus nem képes ellenőrzés alatt tartani a belső köröket, illetve a titkosszolgálatokat. Elbújik, ha veszély fenyegeti.
A lakosság már nem hiszi el, hogy szükséges a háború. A Nyugatnak készülnie kell a rezsim összeomlására és nem engedheti meg, hogy az egyik bandita váltsa a másikat az atomütőerő indítógombjánál. Ugyanakkor nem csökkenhet az Ukrajnának nyújtott segítség. Oroszországon belül pedig támogatni kell a demokratikus, háborúellenes ellenzéket. Tudván tudva persze, hogy a következő forradalom minden lesz, csak nem bársonyos. De jön a rendszerváltás, időben fel kell készülni rá.
Der Standard
Paul Lendvai úgy látja, hogy Putyin diktatúrája önmagát számolja fel, és hogy bizonyos korábbi becslésekkel ellentétben az idő Ukrajnának dolgozik. Az biztos, hogy a háború kikerülhetetlenül elvezet az elnök személyes uralmának megsemmisítéséhez. Ennek jelei hamarosan láthatóvá válnak. A béke esélyei máris jobbak, mint akárcsak röviddel ezelőtt, ha sikeres lesz az ukrán ellentámadás, mert a védők tudják, miért harcolnak, nem úgy, mint az orosz katonák.
Azt ugyanakkor senki sem tudja megmondani, mi lenne veszélyesebb: egy diktátor, aki a túlélésért küzd és hatalma megtartásáért mindenre képes a fronton, vagy egy új vezető, aki erős társadalmi támogatással szeretne nyerni. Idáig a tiltakozások brutális elnyomása kölcsönözte a viszonylagos stabilitás látszatát, miközben Putyin környezetében jól megszedték magukat a volt titkosszolgák és oligarchák.
Ám az ukrán ellenállás, valamint a nyugati szankciók aláásták a diktatúra által teremtett látszólagos nyugalmat. Az már csak úgy szokott az lenni, hogy a puccsot gerjesztenek a katonai vereségek, főleg ha azokat téves politikai döntések okozzák. Oroszországban jelenleg ugyanaz van, mint a 90-es években: minden bekövetkezhet.
Bloomberg
Putyin súlyos hibákat követett el a Wagner-csoport lázadása során, és lehet, hogy átvészelte azt, ám tovább gyengítette magát, és elültette az egész világ fejében, hogy tehetetlen – emeli ki kommentárjában Andreas Kluth, aki szerint az elnök kapitálisan melléfogott, amikor
1. a puccskísérletet az orosz katonák 1917 eleji lázadásához hasonlította. Így ugyanis a lakosságnak beugrott a párhuzam, hogy annak idején a cár, 2. Miklós gyenge és népszerűtlen volt. Azon kívül most is háború zajlik, amelyet Moszkva elveszít, és végül hogy hamarosan forradalom és polgárháború jön. El kell dönteni, ki, melyik oldalon áll.
2. Még súlyosabb tévedés, hogy kemény megtorlást ígért, majd elfogadta a Lukasenko által ajánlott kompromisszumot. Közben pedig mindenki tudja, hogy ugyan sikerült elhárítani a vérontást, de semmi sem oldódott meg.
3. A Kreml propagandája már sosem lesz a régi, miután Prigozsin alapigazságokat mondott ki a háborúról.
Úgyhogy az önjelölt cár a jelek szerint nagy lépést tett afelé, hogy letűnjön a színről.
Wall Street Journal
Az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai elemző arra figyelmeztet, hogy Putyin még koránt sincs a padlón, a lázadás folytán határozatlannak és gyengének tűnik, de brutális vezetők azért ennél már rosszabbat is túléltek. Walter Russel Mead, aki a Hudson Intézet vezető munkatársa és a New yorki Bard College professzora, elismeri, hogy a Wagner-csoport akciója zavarba hozta a rezsimet. Sokat elárult az eliten belüli feszültségből.
Ám a szörnyű rendszerek attól még nem dőlnek össze, hogy a világ azt szeretné. De lehet, hogy a lázadás Putyin-féle hatalom végének a kezdetét jelöli, ám az is belefér, hogy egy új, még rosszabb totalitárius uralmat harangoz be. Három dolgot érdemes szem előtt tartani:
- a nem demokratikus államokban, és főként Oroszországban a politika nagyon más tud lenni, mint amit a Nyugat megszokott. Általában a színfalak mögött zajlik, és ha felszínre törnek a belharcok, akkor azok drámainak tűnhetnek, de nem mindig katasztrofálisak.
- A társadalom nagy része kimarad belőlük. Most sem voltak nagy tömegek a moszkvai utcákon, nem emeltek barikádokat, nem üdvözölték Prigozsin csapatait. Az emberek otthon maradtak. A politika továbbra is az elit kiváltsága marad. Ez pedig jól hír Putyinnak.
- Mind a zsoldosvezér, mint a védelmi miniszter sikereket tudhat magáénak. A Wagner-csapat aratta az egyetlen győzelmet, amikor távozásra kényszerítette Bahmutnál az ukránokat. Sojgu szintén hasznos, mert nagyon úgy néz ki, hogy az oroszok sikeresen erősítették meg védelmüket, idáig nem hozott eredményt Kijev ellenoffenzívája.
A következtetés az, hogy ha kitartanak az orosz csapatok Ukrajnában, a Wagner-zsoldosok továbbra is sikeresek világszerte, illetve passzív marad az ország társadalom, akkor Putyin sokkal kevésbé van bajban, mint ahogy az a szerzővel együtt sokan remélik.
Neue Zürcher Zeitung
Soros György a Nyílt Társadalom Alapítványon (OSI) keresztül évente másfél milliárd dollárt oszt szét, a média ünnepli érte, pedig időnként olyanoknak ad pénzt, akik a nyílt társadalom ellenségei. Az üzletember voltaképpen kifejezetten alkalmas ellenségképnek. Nem csak az összeesküvés elméletek hívei, hanem a hatalmat és a kapitalizmust bíráló újságírók számára is.
Hiszen a vagyonát spekulációval szerezte, adományaival befolyásolja még az igazságszolgáltatást is az USÁ-ban, mivel közvetve olyan ügyészeket támogat, akik szerinte politikailag a jó oldalon állnak. A sajtó mégis jó indulattal követi ténykedését. Alapítványa a társadalmi haladás egyfajta házi bankjának számít és kétségtelen, hogy sok jót tesz a világgal.
Az is biztos, hogy jobboldali demagógok és autokraták évek óta rágalmazzák Sorost, a legváltozatosabb összeesküvésekkel gyanúsítják meg. Az ellene irányuló uszítás Magyarországon már hosszú ideje az állami folklór része, miközben Orbán annak idején oxfordi ösztöndíjat kapott tőle.
Viszont a róla szóló jelentésekben nemigen fordul elő, hogy nem egyszer olyan szervezeteket támogat az alapítvány, amelyek egyáltalán nem járulnak hozzá az előítélek és az intolerancia visszaszorításához. Erre nem csupán a Közel-Keleten, hanem Franciaországban is van példa. Ám erre az OSI szóvivője azt mondja, ha ilyen gyanú felmerül, azt az érintette NGO-val vitatják meg, és nem nyilvánosan.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >