Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A következő hat hónap azonban meghatározó lesz
Timothy Garton Ash amondó, hogy lehetőséget és kockázatokat egyaránt jelent a közelgő ukrán hadjárat, a Nyugatnak mindkettőre fel kell készülnie. A neves oxfordi professzor, illetve elemző úgy gondolja, hogy a tartós béke, a szabad Európa és egy jobb Oroszország csak akkor születhet meg, ha az ukránok átfogó győzelmet aratnak. Kijev abból indul ki, hogy ha erői gyorsan előre tudnak törni az Azovi-tengerhez, bekerítenek egy csomó demoralizált orosz katonát és elvágják a Krímbe vezető utánpótlási vonalakat, akkor összeomolhat az orosz ellenállás és ellentétek támadhatnak a moszkvai eliten belül. A félsziget döntő tényező ebben az elképzelésben, habár ukrán részről egyelőre nem akarják teljes egészében visszavenni, éspedig pontosan a nyugati megfontolások miatt, hogy ti. Putyin ne érezhesse úgy: végzetesen sarokba szorult. Merthogy akkor az elnök még inkább súlyosbíthatja a helyzetet. Ennek az ún. tárgyalásos rendezésnek a hívei valójában készek feladni Ukrajna területének kb. egyhatodát. Ám ily módon csupán befagyna az ellentét, és jönne az új háború. A gond ott van, hogy a védők nem kaptak elegendő és hatékony nyugati harceszközt. A következő hat hónap azonban meghatározó lesz. Ha az ukránok addig nem tudnak lényegesen előretörni, akkor a Nyugat visszaléphet a támogatás mostani szintjétől. Arról nem beszélve, hogy Amerika figyelmét elvonja az elnökválasztás. A következmény ukrán oldalon a kiábrándulás lenne, viszont Putyin hatalmon maradna. A némi területi nyereséget úgy tüntetné fel, hogy visszaállította Nagy Katalin birodalmát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
Mint Orbán? – kérdezi az osztrák belpolitikai újságírás nagyasszonya a hatalomra törő szélsőséges Szabadságpárt tervei láttán. A csaknem 80 éves Annelies Rohrer általában a Die Pressénél szokott publikálni, most csak vendég a német lapnál. Úgy látja, hogy Kickl durva kijelentései sokakat riasztanak, de amit a politikus Ausztria átalakítására kigondolt, annak meg egyenesen felháborodást kellene kiváltania.
Az FPÖ elképzelései láttán Shakespeare Hamletje jut eszébe: Őrület, de van benne rendszer. Hiszen a politikus mindig ugyanazt a módszert veti be: provokál, hogy elterelje a figyelmet. Magára vonja a média érdeklődését, hogy meghatározhassa a közbeszédet. Közben pedig rejtve maradnak a tényleges szándékai.
Május 1-én pl. kifejtette, hogy Ausztriának ugyanazt kell csinálnia mint Magyarországnak, azaz erődként bezárkóznia a menekültek előtt. De már az előd, az Ibiza-botrányba belebukott Strache is odavolt Orbánért. A többi közt a magyar sajtóviszonyokról hasonló állapotokról ábrándozott, mert az szavatolná a folyamatos választási győzelmet a párt számára.
Ám senki sem gondolja végig, mire készülnek a radikálisok, mert a verbális ostobaságok eltakarják a törekvéseket. Hiszen ha pl. az osztrák kormány átveszi a „jog követi a politikát”-elvét, akkor okkal lehet számítani a jogállam elleni támadásra. A sajtóban pedig jönne a célzott dezinformáció, a közmédia rágalmazása. Bizonyos orgánumok számára elapadnának az állami hirdetések, majd a végén a kormánypárt kezébe kerülne a kulcsszerkesztőségek ellenőrzése.
És azzal is számolni kellene, hogy a Szabadságpárt bizonyos személyiségeket óriásplakátokon pellengérezne ki, ahogy azt Orbán tette Sorossal. Méghozzá nyilvánvaló antiszemitizmussal tetézve, úgyhogy a CEU Bécsben talált menedéket. Szóval Ausztriának olyanná kellene válnia, mint Magyarország? Na, az lenne csak a történelem fintora.
Washington Post
Ha Erdogan veszít a vasárnapi választáson, az világszerte a liberális demokrácia győzelmét jelentené – mutat rá Ishaan Tharoor, a lap külpolitikai szemleírója. Felidézi, hogy a török elnök volt egy sor nacionalista demagóg előfutára. 20 éves uralma során kelet, illetve dél felé fordult, amikor kiderült, hogy halványulnak az uniós belépés esélyei, illetve a pénzügyi válságok felforgatták a Nyugatot.
A vallásos nacionalista szerepkörébe helyezkedett, hozzálátott a kemali világi reformok felszámolásához. Ám minél tovább kormányzott, annál világosabbá vált, hogy egyetlen célja van: saját hatalmának megerősítése és fenntartása. 2020-ra már kialakult a teljes modell: végtelen választási autokrácia, amely a többségi elvre, megosztó kulturális háborúskodásra, nyugat-ellenes sértettségre, valamint összeesküvés elméletek paranoiájára épült.
És akkor még nem is említettük, hogy foglyul ejtette az alapvető állami intézményeket, megfélemlítette és lecsukatta az eltérő vélemények, illetve a civil társadalom képviselőit, leszalámizta a független sajtót. Törte az utat olyan illiberális rezsimeknek, mint Magyarország és India. Jóval a Trumpok és Bolsonarók előtt politikai célokra aknázta ki a populista dühöt.
Ám most drámai változások jöhetnek, elsősorban a gazdaságpolitikában. A diplomáciában egészségesebb lehet a viszony a Nyugattal, Svédország beléphet a NATO-ba. Ankara a háború ügyében közelebb kerülhet a katonai szövetség véleményéhez. De a legfőbb az volna, hogy rengeteg emberbe öntene reményt a világban: le lehet győzni választások útján a tekintélyuralmat.
De elképzelhető, hogy nem lenne hosszú életű a lelkesedés, mert lényeges törésvonalak vannak az ellenzéki szövetségen belül. Ily módon pedig visszatérhet Erdogan.
FT
A korábbi finn konzervatív miniszterelnök arra figyelmeztet, hogy a Nyugatnak tanulnia kell a saját hibáiból, ha formálni akarja az új világrendet. Alexander Stubb, aki annak idején többször is határozottan kiállt az Európai Néppártban a Fidesz kizárásáért, tévedésnek tartja azt a nyugati véleményt, miszerint a világ egységesen támogatja Ukrajnát.
Hiszen csak nagyjából 40 ország csatlakozott a szankciókhoz, Afrikából és Latin-Amerikából azonban egy sem, és Ázsiából is csupán kettő. Vagyis Oroszország egyáltalán nem szigetelődött el a világ nagy részétől. Az új nemzetközi rendet a globális Nyugat, Kelet és Dél viszonya fogja meghatározni.
A globális Keletet Kína, Oroszország, Irán és még vagy 20 másik ország alkotja. Véget kíván vetni a liberális rendszernek. Olyan felállásra vágyik, amelyben nagyobb szerep jut a hagyományos nemzetállamoknak. A Dél számára a háború nem a hegemóniáról, hanem sokkal inkább az élelmiszer ellátás biztonságáról, az energiáról és az inflációról szól.
A Nyugat téved, ha azt gondolja, hogy az új rend a demokráciák és a tekintélyuralmak csatáját jelenti. A Kelet számára a tét a hatalom és a függő helyzet kezelése. A Dél szemében a lényeg a gazdasági növekedés és a fejlődés. Ha a Nyugat ilyen körülmények között legalább az eddigi rend maradványait meg akarja őrizni, akkor oda kell figyelnie a többiekre, együtt kell velük működnie a moralizálás és a szentbeszéd helyett.
Egyetlen kormány sem élvez majd hegemóniát. Több regionális rend létezik majd egymással párhuzamosan, egymást átfedő szövetségekkel. De szükség lesz köztük az együttműködésre. Viszont vonzóvá kell tenni az 1989 után létrejött liberális rendet.
Guardian
Timothy Garton Ash amondó, hogy lehetőséget és kockázatokat egyaránt jelent a közelgő ukrán hadjárat, a Nyugatnak mindkettőre fel kell készülnie. A neves oxfordi professzor, illetve elemző úgy gondolja, hogy a tartós béke, a szabad Európa és egy jobb Oroszország csak akkor születhet meg, ha az ukránok átfogó győzelmet aratnak.
Kijev abból indul ki, hogy ha erői gyorsan előre tudnak törni az Azovi-tengerhez, bekerítenek egy csomó demoralizált orosz katonát és elvágják a Krímbe vezető utánpótlási vonalakat, akkor összeomolhat az orosz ellenállás és ellentétek támadhatnak a moszkvai eliten belül.
A félsziget döntő tényező ebben az elképzelésben, habár ukrán részről egyelőre nem akarják teljes egészében visszavenni, éspedig pontosan a nyugati megfontolások miatt, hogy ti. Putyin ne érezhesse úgy: végzetesen sarokba szorult. Merthogy akkor az elnök még inkább súlyosbíthatja a helyzetet. Ennek az ún. tárgyalásos rendezésnek a hívei valójában készek feladni Ukrajna területének kb. egyhatodát. Ám ily módon csupán befagyna az ellentét, és jönne az új háború.
A gond ott van, hogy a védők nem kaptak elegendő és hatékony nyugati harceszközt. A következő hat hónap azonban meghatározó lesz. Ha az ukránok addig nem tudnak lényegesen előretörni, akkor a Nyugat visszaléphet a támogatás mostani szintjétől. Arról nem beszélve, hogy Amerika figyelmét elvonja az elnökválasztás. A következmény ukrán oldalon a kiábrándulás lenne, viszont Putyin hatalmon maradna. A némi területi nyereséget úgy tüntetné fel, hogy visszaállította Nagy Katalin birodalmát.
Úgy tudni, hogy Putyin kizárja az atomütőerő bevetését, viszont súlyos a helyzet a zaporizzsjai nukleáris erőműnél. Így a Nyugatnak számot kell vetnie a kockázatokkal, ideértve, hogy Kína felbátorodik és megindul Tajvan ellen. De azt nem szabad, hogy bárki a béke nevében saját otthonuk, szabadságuk, vagy biztonságuk feladására próbálja meg rávenni az ukránokat. Ahogy az már oly sokszor megtörtént korábban Közép- és Kelet-Európa több népével is. Nem kellene ismét ebbe a hibába esni.
Washington Post/Bloomberg
Veszélyes, ha bárki túl nagy reményeket fűz a készülő ukrán tavaszi offenzívához, mert az veszélyeztetheti Kijev hosszú távú kilátásait. Erre hívja fel a figyelmet Andreas Kluth, az amerikai hírügynökség elemzője. Putyin célja az, hogy az elfoglalt négy kelet-ukrán körzet, valamint a Krím soha ne térjen vissza Kijev fennhatósága alá.
A hadművelet kapcsán több felfogás is létezik. Az EU azzal tudta rávenni a tagokat több lőszer szállítására, hogy ily módon hamar befejeződik a viszály és akkor vissza lehet térni a megszokott viszonyokhoz. Mások azzal riogatnak, hogy Oroszország akár még nukleáris csapásra is rászánhatja magát, ha túl eredményesnek bizonyul a tavaszi hadművelet.
Mindkét fejtegetéssel az a baj - tehát a túlzott reménnyel, illetve a rettegéssel -, hogy azt feltételezi: az átfogó roham sikerétől függ hosszú távon az Ukrajnának nyújtott támogatás. Nagyon valószínű ugyanis, hogy a viszály éveken át elhúzódik. És a Nyugatnak ki kell tartania Kijev mellett. Túl nagy a kockázat, ideértve a békét, valamint a nemzetközi rendet és a szabadságot.
Lesznek persze béketárgyalások és engedmények is, amint kellő mértékben kimerül mind a két fél. Mindkettőre fel kell készülni, tehát a harcokra és a diplomáciára is.
FT
A vezércikk rámutat, hogy Kína a saját érdekeinek árt, amikor külföldi cégeket támad, mert a multik a Pekinggel folyó együttműködés élharcosai. Az aggályt az váltotta ki, hogy kínai biztonsági erők nemrégiben lecsaptak több amerikai tanácsadó cég ottani képviseletére, jóllehet azok kulcsszerepet töltenek be a kapcsolatokban a Nyugat és a világ 2. legnagyobb gazdasága között. Így nem sok túlzás van abban, hogy ily módon a gazdaság globalizáció jövője forog kockán.
A zaklatás arra utal, hogy alapvető változás következett be kínai részről az amerikai cégekkel szemben. Ráadásul a hivatalos indoklás szerint ezek a vállalkozások kémkedtek. Lehet persze, hogy Peking úgy érzi: saját cégei már behozták a technológiai lemaradást, ezért többé nincs szükség a multikra.
Csakhogy két éve a 3,3 milliárd dolláros kínai kivitel több mint egyharmadát az országba betelepült külföldi társaságok bonyolították le. Azon kívül a fejlett technológia első számú forrásának számítottak az eltelt 40 évben. Meg azt is pontosan tudják, miként lehet betörni az európai és az amerikai piacra.
Ezért Kínának jól felfogott érdeke volna enyhíteni az idegen befektetők aggodalmait. Ha nem határolja el pontosan, mi jelent kémkedést, illetve mi fér bele a törvényes ipari információszerzésbe, akkor alapvető szakadás következhet be a multikkal.
Következő cikk: Orbán Moszkva-barát politikai döntéseinek nagy ára van
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >