Ma János, Pál, Cirill névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A 18 év után megtartott tévévita a változás jele
A változás jelének tartja a Bloomberg jelentése, hogy az este, 18 év óta először választási tévévita volt az orbáni Magyarországon. A Fidesz védekezésre kényszerült, az állami tévében. Az ellenzéki képviselők versengtek, hogy ki bírálja jobban a jogállam leépítését és az állítólagos korrupciót az illiberális rendszeren belül. A tudósító azt idézi Magyar Pétertől, hogy a szavazópolgárok dönthetnek: az ország vagy megmarad családi részvénytársaságnak, ahol a kormányfő pereputtya hatalma szeletet hasít ki magának a közvagyonból, vagy új rendszert építünk, tégláról téglára. De a leglényegesebb, hogy egyáltalán létrejöhetett a vita a Fidesz médiauralma mellett. A pártot az utóbbi időben egy sor botrány rázta meg, emellett az is ellene szól, hogy akadozik a gazdasági kilábalás és elszaladt a költségvetés hiánya. A Tisza Párt elnökének felbukkanása, továbbá hogy élni tud a lendülettel, emelte a tétet a választási küzdelemben. A közmédiában szigorú ellenőrzés alatt áll, hogy mi hangozhat el adásban. A vezetők nem válaszoltak a hírügynökség kérdésére, hogy miért is döntöttek a műsor megszervezése mellett. Az előrejelzések 44 %-ot jósolnak Orbánéknak, ez volna messze a legrosszabb eredmény számára az utóbbi 14 évben. A Tisza előreláthatólag 6 helyhez jut, vagyis elhalványítaná az összes ellenzéki rivális teljesítményét. Egyben megnyitná az utat, hogy egy újonc legyen a kormányfő első számú ellenfele 2 év múlva. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Handelsblatt
Magyarország nem megy bele, hogy Rutte legyen a következő NATO-főtitkár, pedig az ügyvezető holland miniszterelnök mellett tör lándzsát, az összes vezető hatalom, sőt a 32-ből 29 tagállam. Az ellenkezés azonban irritálja a többieket, leszámítva Romániát és Szlovákiát. Ők Orbánnal együtt Johannis román elnököt támogatják, akinek azonban az égvilágon semmi esélye sincs.
Kelet-Európában korábban mások is inkább saját jelöltet támogattak volna, de a legtöbben már beálltak a sorba. mármint hogy szél (az USA) ellen nem lehet. A magyar vezetés azonban továbbra is ellenáll, nyilvánvalóan azért, mert Rutte többször is élesen bírálta a magyar demokrácia állapotát. Pl. amikor azt nyilatkozta a melegellenes kampány ügyében, hogy e kérdésben térdre kell kényszeríteni Magyarországot.
A ma kezdődő, kétnapos prágai külügyminiszteri értekezleten kipuhatolják, hogy a román államfő mikor és milyen feltételek mellett visszakozik, illetve hogy a három állam csatlakozhat-e a többséghez. Ez utóbbira egyelőre semmi jel nem utal. Így erősödik az aggály, hogy a NATO személyi vitája összeér a kulcsposztok elosztásával az EU-ban.
A Bundestag Védelmi Bizottságának CDU-s elnöke kijelentette: sürgősen meg kell győzni Orbánékat arról, hogy a szövetségben szó sem lehet a svéd csatlakozás 2.0-ás változatáról, vagyis ez alkalommal a magyar fél nem tartóztathatja fel vétójával a döntést.
Die Presse
Orbán a „háborúpártiak” és a „gender őrület” ellen kampányol, az érzelmeket igyekszik felszítani, régi ellenségképek bedobásával, de alighanem így is helyeket veszít Strasbourgban – állapítja meg a budapesti tudósítás. A választási hadjárat központi témája a háború, az ellenzék egységesen úgy jelenik meg, mint amely szorgalmazza a fegyveres viszályt. Orbán ezen lovagol egyfolytában.
Magyarországon hosszú idő óta először ígérkezik izgalmasnak egy választás, bár a kormánypárt alighanem jelentős különbséggel győzedelmeskedik ezúttal is. Csak éppen zsugorodik a korábbi, masszív fölény. Köszönhető ez nem utolsósorban Magyar Péternek, aki alaposan felkavarta a politikát. Főleg a balliberális ellenzéktől hódít el híveket, de nagy számban állnak át hozzá fideszesek is.
Nem véletlen, hogy a hatalom és a járszalagra vett média úgy tüzel rá, ahogy az a csövön kifér. A mondandó egyszerű: bár a polgári-liberális értékeket hirdeti, valójában baloldali, aki azon van, hogy aláássa az országot, amikor a migrációt és a gendert támogatja. Mellette az ellenzék, Soros és Brüsszel is háborút akar, sőt még a 3. világháborút sem zárja ki.
A kormányfő ezzel szemben a béke apostolaként jelenik meg, jóllehet soha nem határolta el magát egyértelműen Putyintól. Katonai zsargont alkalmaz, lásd, hogy meg kell hódítani Brüsszelt. Ami azt jelenti az ő olvasatában, hogy a jobboldali-populistáknak többséget elérniük az EP-ben.
Bloomberg
A svéd energiaügyi miniszter jelezte, hogy országa kész egyoldalúan visszafogni az orosz cseppfolyósított gáz importját, ha Orbán Viktor megakadályozza, hogy az EU erre a fajtára is kiterjessze a szankciókat vagy akár csak felvizezi azokat. A magyar kormány ugyanis jelezte, hogy ellenzi az újabb csomagot, Busch ugyan nem részletezte, miben gondolkodik Stockholm, és a svédek igazából nem is vesznek nagy mennyiségben az oroszoktól mélyhűtött gázt, ám lépés megerősítené, hogy a tagállamoknak egyre inkább elegük van Orbán akadékoskodásából.
Ugyanakkor rávilágítana, hogy ellentétek szabdalják a közösséget Ukrajna kapcsán. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a Kreml az oszd meg és uralkodj elvét alkalmazza, de országa nem kíván várni, amíg létrejön az egyezség az újabb szankciókról. Mint kifejtette, Magyarországot pl. úgy lehetne megnyerni, ha Brüsszel ösztökélné a térségben a beruházásokat az elhasználódott nukleáris szektor megújítására, mert az ágazat ki tudná váltani az orosz földgáz.
Guardian
A vezércikk úgy látja, hogy Európának oda kellene figyelnie Macronra, aki arra intett németországi látogatása során, hogy Európának meg kell újulnia, mivel fenyeget a radikális jobboldal. A jobbratolódás jelei félreérthetetlenek, elég akár Le Pent, akár az AfD-t említeni. Az persze kérdéses, hogy ezek a pártok képesek lesznek-e átfogó erőt alkotni a választás után.
De a nacionalista, populista, euroszkeptikus tábor felemelkedése meghatározó tényező napjainkban. A francia elnök szenvedélyes felhívást tett közzé Drezdában a több EU-ért, hogy ellensúlyozni lehessen az illiberális szélsőséget. A gazdasági pangás évei után a liberális demokráciák sebezhetővé váltak a mind jobban lábra kapó unióellenes mozgalmak számára, amelyek a bizonytalanságra játszanak, a migránsok ellen uszítanak és a zöld átmenet ellen ágálnak.
A nacionalista fenyegetést gazdasági eszközökkel lehet kivédeni. Erre a jövő heti választás előtt már nemigen van esély, de a francia vezető nagy szolgálatot tett a földrésznek, amikor rávilágított, hogy a növekedés érdekében újra kell szabni a költségvetési kabátot, illetve egységre és szolidaritásra van szükség.
Süddeutsche Zeitung
Az EU nem védtelen, hanem gyámoltalan, írja Brüsszelből Hubert Wetzel, miután Brüsszel leállította a jogállami eljárást Lengyelországgal szemben. Az egész ügy azt bizonyította, hol ér véget Brüsszel hatalma, illetve hogy amikor valahol ég a ház, akkor minden az adott nemzettől függ.
A gond az, hogy a szervezet szabadulna bizonyos tagállamoktól, ám azok nem kívánnak távozni, ellenben nem tudnak viselkedni. Itt az Unió szerkezeti hibájáról van szó, mert egyszerűen nincs eszköz a kizárásra. Elvben persze fel lehet függeszteni a delikvens kormány szavazati jogát, de ahhoz egyhangú határozat szükségeltetik. További eszköz a támogatások visszatartása, amint arra példa Magyarország.
Csakhogy éppen a Fidesz, valamint a PiS bizonyította, hogy az EU édeskeveset tehet, ha egy állam rászánja magát a jogszegésre. A jobboldali-nacionalista Orbán csaknem két évtizede bontja le a jogállamot, aláássa a demokráciát, továbbá táplálja a korrupciót. Brüsszel nem igazán tudta feltartóztatni.
A lengyeleknél a lakosság menesztette Kaczynskiékat, de ebből talán le lehet vonni a tanulságot, hogy bármennyire vonzónak látszik is kihajítani a közösségből egyes országokat, az hiba volna, mert a politikusok és kormányok szegik meg a normákat. Teljesen mindegy, mit csinál Orbán, a magyarok maradni kívánnak az EU-ban. És ameddig ez így van, addig a szervezet csak átvészel egy-két kétes tagot.
Economist
A következőkben három nő: von der Leyen, Meloni és Le Pen fogja meghatározni Európa sorsát. Egyben rávilágítanak arra a dilemmára, hogy miként kell kezelni a populizmust. A kontinens riasztó helyzetben van a háború és az orosz fenyegetés miatt. Ha Trump újból beköltözik a Fehér Házba, az megrendítheti a NATO-t, a földrész biztonságának alapját.
A gazdaság hajlamos megrázkódtatásokra, az eurószkeptikus populisták szárnyalnak a felmérésekben. Ily módon az a minimum, hogy az EU-nak egységes vezetése legyen. Ami a Bizottság elnökét illeti, ő megérdemli, hogy hosszabbítson. De ahhoz kell az összes tagállam, valamint az EP-képviselők többségének az egyetértése. Nem biztos, hogy sikerül megszereznie.
Meloni segíthet neki, de hogy ők ketten összeállnak, az sokakat felháborított a baloldalon. A szemükben ugyanis az olasz politikus Orbán cimborája. Elfogad rasszista összeesküvés elméleteket, illetve a Szovjetunióhoz hasonlította az Uniót. Vagyis – mormognak jó néhányan – pont az a keményen jobbos figura, akit ki kell zárni a döntéshozatalból.
Ám ez rövidlátó húzás lenne, hiszen pl. pozitív szerepet tölt be a bevándorlás szabályozásában. Határozottan kiáll Ukrajna mellett, biztonsági és gazdasági kérdésekben pragmatikus. Ráadásul ha sikerül megnyerni, azzal meg lehet osztani a populistákat. Miközben Le Pen ugyanaz az idegengyűlölő, oroszbarát bujtogató, aki volt. Nacionalista mega csoportot igyekszik életre hívni, hogy jobbra tolja Európát. Ezért kíván szövetkezni Melonival.
Ha sikerül letörni a szarvát, az csökkentheti odahaza a vonzerejét. Idegesítő, hogy elnök lehet belőle. Ha nem jön össze, hogy bizottsági elnököt válasszanak, hiszen Strasbourg igencsak széttagolt, akkor alkotmányos válság törhet ki - a legrosszabbkor. Vagyis amikor Ukrajna bajban van, illetve ismét felbukkanhat a színen Trump. Hogy ne alakulhasson ki egyesült szélsőjobbos irányzat Európában, meg kell egyezni Melonival.
Economist
A keményen jobbos populisták benyomulnak a politika fő sodorvonalába és várhatóan előretörnek az európai választáson. Közös vonásuk hogy gyűlölik a bevándorlást, az iszlámot, a klímaváltozást és az EU hatalmát országuk felett. A legtöbben szintén utálják a feministákat, azon kívül az LMBT-jogokat.
Nyugat-Európa szereti azt hinni, hogy ő fújja a passzátszelet, ám az erősen jobbos változás sikere keleten kezdődött: Orbán Viktor 2010 után átvette az ellenőrzést a bíróságok és a sajtó fölött. De a barátság megszűnt Kaczynskival Ukrajna miatt. Ez az árok végigfut az egész szélsőjobbon.
Az viszont új, hogy az irányzat megerősödött nyugaton is. Olyanokkal kampányol, hogy vissza kell venni a kormányrudat Brüsszeltől, ostorozza a migránsokat és gazdasági önállóságot ígér. Az AfD jól állt, de a botrányok megtépázták a népszerűségét. Az Olaszország Fivérei mérsékelt politikát folytat és odahaza messze lekörözi a másik szélsőséges olasz tömörülést, a Ligát.
Hogy a hollandoknál a titkosszolgálat volt főnöke kerül a radikális jobboldalt is magába foglaló koalíció élére, az segít fényt deríteni arra, hogy Európa képes lesz-e közösen kormányozni a populistáival.
Neue Zürcher Zeitung
Jordan Bardella idáig telitalálatnak bizonyult a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés számára, nagy szerepe van abban, hogy a párt toronymagasan vezet a közvélemény kutatásokban. Pedig a 28 éves fiatalember semmilyen szakmát nem tanult, soha nem dolgozott hétköznapi munkakörben, most mégis ő a francia szélsőjobb listavezetője.
Már 23 évesen EP-képviselő volt, egy éve pedig átvette a párt vezetését felfedezőjétől. Merthogy képes megszólítani a fiatalokat, valamint a munkásokat, még a bevándorlók közül is. Ebbe belejátszik, hogy migránsok között nőtt fel Párizs egyik nem túl jó hírű külvárosában. Szerinte meg kell akadályozni, hogy olyanok költözzenek be az országba, akik nem hajlandóak beilleszkedni.
Nem sokat olvas, csak hébe-hóba követi a híreket és nemigen van saját profilja, a közelmúltban tartott tévévitában mégis lefőzte a kormányfőt. Ideális kengyeltartó, hogy Le Pen végre elnök legyen. Pl. azért, mert megtestesíti, hogy a párt szakított a múltjával.
Bloomberg
A szövetségeseknek radikálisan felül kell vizsgálniuk a stratégiájukat Ukrajna ügyében, ami egyrészt több fegyvert jelent, másfelől viszont azt, hogy pontosan meg kell magyarázni a közvéleménynek, miért van szükség a támogatásra, mert az rávezet a „hogyanra”. Annál is inkább – mutat rá a szemleíró, Marck Champion -, mert az Amerika vezette koalíció immár Kínával és másokkal áll szemben a viszályban. És Trump esetleges megválasztása drasztikus változásokat hozhat Washingtonban.
Így addig ki kell dolgozni a megoldási javaslatot. A NATO júliusi, jubileumi tanácsülésére pontosan meg kell határozni a győzelem kritériumait, és hogy miként kívánják elérni a sikert a tagállamok. El kell ismerniük, hogy bármiféle békéről vagy tűzszünetről csakis Kijev határozhat, és hogy nem okvetlenül lehet visszaszerezni az összes elfoglalt területet. Meg kell mutatni ellenben a Kremlnek, hogy az hiába próbálja kibekkelni a Nyugatot.
A közvéleményt meg kell győzni, mert anélkül nem lehet folytatni a segítséget. Érdemes volna annak megmagyarázásával kezdeni, hogy mivel járna, ha Oroszország kerekedne felül. Japán, Dél-Korea és Tajvan attól fél, hogy az orosz diadal felbátorítaná Kínát. Carl Bildt volt svéd miniszterelnök azt mondja, ha az ukránok alulmaradnának, az egyrészt lényegesen aláásná Amerika erejét, másrészt betenne az európai stabilitásnak, új, hatalmas fegyverkezési verseny indulna be.
Economist
Ukrán szakemberek optikai vezérlésű drónokat fejlesztették ki, mert az oroszok rádiózavarással sikeresen térítették el céljuktól azokat a repülő alkalmatosságokat, amelyeket GPS-műholdak irányítottak. Azaz Moszkva félelmetesen hatékonynak bizonyult az elektronikus hadviselésben.
A Sasszemnek elkeresztelt új számítógépes program a mesterséges intelligencia segítségével összeveti az élőképet a betáplált térképpel, valamint a terepről készült felvételekkel. Alkalmas arra, hogy beazonosítson harckocsikat, csapatszállító járműveket, rakétakilövőket és támadó helikoptereket. Ezekre képes bombát dobni, emberi parancs nélkül. De felismeri a zavaró állomásokat, valamint az S-400 légvédelmi ütegeket is.
Olcsó, így nyugodtan lehet használni kamikáze drónoknál is. Már vagy 10 ezer esetben telepítették. Kurt Volker, korábbi amerikai NATO-nagykövet, Trump volt különleges ukrajnai megbízottja szerint Kijev ily módon meg tudja fordítani a harci szerencsét. De hogy mennyire hatékony, annak megállapításához még idő kell.
Die Zeit
Ehud Olmert volt izraeli kormányfő úgy gondolja, hogy teljesen téves Netanjahu Gáza-politikája, nem szabad bevonulni Rafahba, mert az túl áldozatokkal járna, viszont törekedni kell a palesztin állam megalapítására. A lapnak adott interjúban a politikus azt kérdi: mi van akkor, ha akár az utolsó Hamász-katonát is megölik?
A hangsúlyt a túszok kiszabadítására kell helyezni, ám erre annál kisebb az esély, minél jobban behatol a hadsereg a városba. Azaz iziben véget kell vetni a háborúnak, ki kell nyilvánítani, hogy kivonulnak az izraeli fegyveres erők és megállapodást kell kötni a foglyokról. Csakhogy a miniszterelnök örökké folytatni akarja a harcokat, mert tudja, hogy különben vége a politikai pályafutásának.
Gázába nemzetközi erőket kell küldeni, csak kár, hogy erre arab, illetve palesztin egységeket nem lehet rávenni. A megszállás folytatása teljesen értelmetlen, nem lehet tartósan megfosztani hat millió palesztint a jogaitól, a mozgási szabadságtól. Szükség lesz területcserére is, továbbá át kell költöztetni zsidó telepeseket, de ezt meg lehet csinálni. Bölcsesség, bátorság, határozottság és távlatos gondolkodás kell hozzá.
Netanjahut a népharag úgy fogja elsöpörni, mint egy vulkánkitörés. El kell tűnnie, a nejével és az egész kompániájával együtt. Merthogy saját érdekből a társadalom megosztásán dolgozik, ahelyett, hogy a megbékélést, a biztonságot és a békét szorgalmazná. Olmert ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a politikus háborús bűnöket követett el, hiszen senki nem adott parancsot palesztin civilek lemészárlására. Viszont a kormányfő pogromot hajt végre a jogállamiság ellen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kemény 15 hónap a magyar börtönben
Olasz sajtóértesülések szerint azért húzódott jó két éven át a Budapesten őrizetbe vett monzai tanárnő ügye, >
Az EU kicselezte Orbánt
A Jogi Szolgálat kiötlötte, miként lehet kijátszani a magyar vétót. Egy héttel Magyarország soros elnöksége előtt >
Orbán Viktor jogi és retorikai támadásokat intéz az LMBT-közösség ellen
A budapesti amerikai nagykövet rezidenciáján tartott tömegfogadáson a David Pressman azzal vádolta a szélsőjobbos magyar kormányt, >
Brüsszel majd később
Van ilyen: egyszerűen többet képzelt magáról, mint amennyi indokolt volna. Az a csoda, hogy eddig is >
A Közel-Kelet akadálytalanul sodródik bele a katasztrófába
Nagyjából már csupán egyetlen légitámadásra van attól – figyelmeztet Simon Tisdall, a Guardian szemleírója. Izraelben sokan >
Európában annyi elnök van, hogy egymás sarkába érnek, de nincs közöttük egy sem, aki vállalná a földrész vezetését
Ezt állapítja meg az Economist Nagy Károlyról elnevezett rovat heti elemzése. Váratlanul hatalmi űr keletkezett, miközben >
Trump győzelme - újabb háború a Balkánon?
A Neue Zürcher Zeitung kommentárja abból a szempontból is fölöttébb problémásnak tartaná Trump győzelmét, mert az >
Viktátor az orbániversumban
A Die Presseben megjelent a glossza azt emeli ki, hogy a magyar válogatottnak bosszút kellett volna >
Az újfasizmus kísértete járja be Európát
Slavoj Žižek neves szlovén filozófus rámutat, hogy már egy sor hagyományos párt, illetve politikus készül együttműködni >
A szlovák sajtó attól fél, hogy a hatalom orbanizálja a tömegtájékoztatást
A Fico elleni merénylet óta a kormány tervezetet nyújtott be a közrádió és –tévé alakítására – >
Washington Post Bidennek: ne vegye félvállról a közvélemény kutatásokat
Népszerűsége ugyanis megrekedt 38 %-körül, ami évtizedek óta nem fordult elő egy hivatalban lévő elnökkel. Ráadásul a >
Orbán Viktor arról álmodik, hogy nacionalista politikája kirakatává tegye a magyar válogatottat
A nacionalista, szélsőjobbos Orbán Viktornál keveredik a futball és a politika. Arról álmodik, hogy a nemzeti >