2024. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Brüsszel majd később

Brüsszel majd később

Van ilyen: egyszerűen többet képzelt magáról, mint amennyi indokolt volna. Az a csoda, hogy eddig is húzta. Amibe lehetett, belekötött. Svédország NATO-csatlakozásától Kirill pátriárka megvédéséig, a türköktől a kínaiakig. Ennek valószínűleg vége, még egy-két fenyegetés (a válasz jobban fáj majd nekik), aztán beállhat néhány félnótás szélsőjobbos frakciótárs mellé. Kovács Zoltán (Élet és Irodalom):

Lassan két héttel a választások után is az látszik, hogy Orbán Viktor és csapata még most sem tudja, mi történt vele és pártjával június 9-én. Pedig mindent úgy csináltak, ahogy választások előtt szokták. Politikai mozgások és társadalmi rezdülések tekintetében naprakész, okoskodó, mindent méricskélő emberei amit lehet, méricskéltek. A politika finomhangolásában buzgólkodó elemzői ennek jegyében nem sokkal választás előtt a választási jogot buherálták: visszaállítani javasolták Budapesten a listás választási rendszert – visszaállították: immár pártlistákra is lehetett szavazni.

A hazai néplélekben otthonosan mozgó propagandisták eszelős intenzitású háborús propagandát javasoltak indítani – Orbánék meg is indították. Ezzel az országot háborúpártiakra és békepártiakra osztották, de úgy, hogy a fideszes, háborúval riogató óriásplakátokat jobb lelkű pedagógusok sietve takarták el a gyerekek elől. Volt, ahol öt egymás mellé állított gigaplakát hirdette a baloldaliak háborúpártiságát. Semjén Zsolt kereszténydemokrata pártelnök mindezt parázsló szájjal kommentálta aznap a tévében: a gyerekek inkább a háborútól féljenek, semmint a plakátoktól.

Június elejére a Fidesz és a kormány elemzői úgy gondolták, rendben is lennének, számolni kezdtek. Egyikük, egy vezető elemző úgy vélte, az uniós választásokon Magyar Péternek reális esélye van akár három-négy mandátumot is szerezni, ha húsz százalék fölé emelkedne a népszerűsége.

Azonban – fejtegette a Nézőpont Intézet igazgatója – pont ennek lesz köszönhető az is, hogy a Fidesz még jobb eredményt érhet el, mint amire a mérések szerint februárban esélye volt. Kifejtette: a kormánypárti tábor most fenyegetést érezhet, aminek mozgósító hatása van. „Ennek következtében reális, hogy 45 és 50 százalék között végezzen végül a kormánypárt. Az is lehet, hogy a Fidesz egy jobb eredménnyel is csak 12 mandátumot fog elérni, mert több párt is elérheti az ötszázalékos küszöböt.” Az elemző úgy tippelt, a kormánypártoknak 12-13 mandátum megszerzése jelenleg a reális.

Ebből szinte semmi nem jött be. Hogy Magyar Péternek jó esetben tippeltek húsz százalékot és három, legföljebb négy mandátumot, a Fidesznek pedig rossz esetben is tizenkettőt, reálisan inkább tizenkettőt-tizenhármat. Aztán lett Magyar pártjának hét, a Fidesznek tizenegy. Nem az a baj, hogy téves volt a prognózis, hanem hogy ennek a rossz előrejelzésnek ma sem tudják az okát. Orbán úgy ment ki Brüsszelbe tárgyalni, hogy azt sem tudta, mi történt a megelőző hétvégén. Ráadásul ezt a mandátumszámban világosan látható vereséget úgy szenvedték el, hogy soha ennyi pénzt nem költöttek kampányra, néhány nappal a választás előtt saját nyilatkozataik szerint nagy erejű tömegdemonstrációt tartottak. A kampány első hetében a Fidesz százszor annyit költött Facebook-hirdetésekre, mint a Momentum, és ezerszer annyit, mint a Demokratikus Koalíció, derült ki az RTL Híradó gyűjtéséből. A parlamenti választási kampánnyal szemben a június 9-én, azonos napon megrendezett európai parlamenti és az önkormányzati választás előtt nincs törvényi korlátja a politikai hirdetésekre fordítható összegnek, így a pártok annyit költhetnek, amennyit tudnak.

A Fidesz európai parlamenti választási kudarcát azonban mégsem a mandátumszámok mutatják, hanem Orbán brüsszeli pozíciójának egyre láthatóbb megrendülése. A választások előtt még az európai szélsőjobb elsöprő, soha nem látott nagyságú előretöréséről beszélt, és az átalakuló parlamentről, amiben komoly szerepet szánt magának. Ebből semmi nem lett, a parlament összetétele alapjában véve nem változott, viszont világossá vált számára, hogy ő nem aktor a jövő uniós politikájában. A harsogó kijelentő mondatok egyre inkább feltételes módra váltanak, a választás utáni első pénteki rádiós monológjában például ilyenre: „Ha ők ketten meg tudnak állapodni (Marine Le Pen és Giorgia Meloni – a szerk.), a Fidesz pedig csatlakozik hozzájuk, létrehozhatnánk az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját”, és úgy véli, az Európai Néppártból is tudnának átvinni pártokat. „Könnyen lehet, hogy fél éven belül a jobboldalé lenne Európában a legnagyobb parlamenti frakció. Ebben a pillanatban a dolgok úgy állnak, hogy tárgyalások zajlanak, de csak nagyon lassan araszolnak egymás felé” – fejtegette Orbán Viktor. De a helyzet alighanem még rosszabb: a Corriere della Sera híre szerint Giorgia Meloni elutasította Orbán Viktor ötletét, hogy a Fidesz EP-képviselői csatlakozzanak az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű frakcióhoz, szemlézi a Népszava. A Corriere szerint ugyanis Meloninak több hátránya származhatna ebből, mint előnye. Orbán korábban többször jelezte, hogy a Néppártból való kilépése óta a függetlenek közt politizáló Fidesz szívesen menne az ECR-be, csakhogy annak több tagpártja (vélhetően a Fidesz mély oroszbarátsága miatt) ezt elutasítja. Így áll a kérdéshez a Finn Párt, a belga Új Flamand Szövetség, a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) és a Svéd Demokraták is. Orbánék befogadása esetén több párt is kilépését jelezte. Pillanatnyilag tehát nemcsak az a kérdés, hogy „a két hölgy meg tud-e állapodni”, hanem hogy megállapodás esetén Orbánt beengednék-e ebbe a frakcióba. Mára ennyi lett a vágyott alakító szerepből. Van ilyen: egyszerűen többet képzelt magáról, mint amennyi indokolt volna. Az a csoda, hogy eddig is húzta. Amibe lehetett, belekötött. Svédország NATO-csatlakozásától Kirill pátriárka megvédéséig, a türköktől a kínaiakig. Ennek valószínűleg vége, még egy-két fenyegetés (a válasz jobban fáj majd nekik), aztán beállhat néhány félnótás szélsőjobbos frakciótárs mellé.

A múlt csütörtöki, EP-választás utáni első kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL kérdésére, hogy „sikerült-e elfoglalni Brüsszelt”, azt válaszolta: „Megvetettük a lábunkat, nagy hadművelet ez.” A fideszes politikus úgy érzi, az elfoglaláshoz még egy EP-választásra szükségük lesz. Az még öt év – hacsak akkor nem.

 

 

2024. június 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak

Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >

Tovább

Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség

Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >

Tovább

Fogaggyisten

Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >

Tovább

Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának

Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >

Tovább

A világháló összeomlásának tanulsága

Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >

Tovább

Magyar Péter – hoz vagy visz?

Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >

Tovább

Trump attól félt, hogy az ördög elviszi?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kiadója úgy véli: Trump nem fél attól, hogy elviszi az ördög a >

Tovább

Mirre gondol?

Nem szoktam nagy sikert aratni azzal a gondolattal, hogy a kormányváltás itt nem elég, a rendszert >

Tovább

A futball nyelve a spanyol

Kérdés, a világfutballnak lesz-e koncepciója elkerülni a hasonlóan bágyasztó tornákat. Mert ma még megvan a csaknem >

Tovább

Putyin rájött, mennyire sebezhető

A brit védelmi tárca szerint az orosz hadsereg az utóbbi két hónapban 70 ezer embert veszített, >

Tovább

Az alaptalan elvárások elnöke

Von der Leyennél jelenleg nem lenne jobb elnöke a Bizottságnak, ám a sima megválasztása illusztrálja, milyen >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump imádná, ha von der Leyen elbukna. Ezért meg kell tartani a tisztségében

Ezt fejti ki Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet vendégkutatója a Guardianben. Úgy véli, >

Tovább