2024. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán Viktor arról álmodik, hogy nacionalista politikája kirakatává tegye a magyar válogatottat

Orbán Viktor arról álmodik, hogy nacionalista politikája kirakatává tegye a magyar válogatottat

A nacionalista, szélsőjobbos Orbán Viktornál keveredik a futball és a politika. Arról álmodik, hogy a nemzeti 11-et politikája kirakatába állíthatja. Az egykori profi játékos már jó 25 éve szögre akasztotta a focicsukát, de a labdarúgást stratégiája középpontjává tette meg. Célja, hogy azon keresztül erősítsea nemzeti identitást, egy olyan országban, amely történelmileg fehérnek és kereszténynek tekinti magát. A szélsőséges amerikai CPAC fórumán minden évben kifejti, hogy Magyarország nem keveredik, nem kíván kevert faj lenni. Évszázadok óta három csatát vív: a demográfiában, a migráció és a gender ellen. Ehhez jól jön propagandaeszközként a labdarúgás. A kormány kisebbségi klubokat pénzel Horvátországban, Szerbiában és Romániában, de már előtte hozzálátott a stadionok rendbe tételéhez az ország minden szegletében. Az adókból 10 év alatt csaknem egymilliárd euró jött össze az egyesületek számára az első osztályban. 11 vagy 12 klubot fideszes elnök dirigál. Orbán az mondja, nagyon hasonlít egymásra a futball, illetve a politika. Azt kell tudni, hol lesz a labda, mert akkor elsőként lehet cselekedni és ily módon nyerni. Ez a felfogás politikailag már meghozta a gyümölcsét, bár a kormányfő a ténylegesnél jobb eredményben bízott az EP-választáson. Ha jól szerepel az EB-n a válogatott, az főként négy játékosnak köszönhető: Negónak, Styles-nak, Dárdainak és Willi Orbánnak. Külföldön születtek és nem beszélnek magyarul. Ez azonban igencsak fura, ahhoz képest, hogy Orbán olyan társadalmat képzel el, amely nem vegyül más nemzetekkel. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Neue Zürcher Zeitung

 

Visszaszorulóban a balliberális korszellem, Európa konzervatívabbra vált – véli a svájci lap főszerkesztője. Eric Guyer szerint a választás óta nagyobb lett a realizmus lehetősége pl. a menedékpolitika ügyében, de ez nem változtat a fő gondon, vagyis azon, hogy megrekedt a földrész.

A két vezető hatalom közül a franciáknál jön fel Le Pen és ha nyer a nem egészen egy hónap múlva esedékes választáson, akkor Brüsszelben is megkerülhetetlen tényező lesz. Programja nacionalista, számára Németország: ősellenség. A Bizottság készülhet arra, hogy blokáddal és könyörtelen érdekpolitikával próbálkozik, á la Orbán. Azzal persze Brüsszel még csak-csak megbirkózna, már ha a németek tartanák az irányvonalat.

A berlini koalíció haldoklik, de nem omlik idő előtt össze, mindenesetre a napjai meg vannak számlálva. Az SPD igyekszik menteni az EU-ban a kereszténydemokratákkal fennálló hatalmi kartellt, ám ez ellentmond az új valóságnak. Pl. a franciáknál, olaszoknál, magyaroknál és osztrákoknál a politikai csibészek a lehető legjobban szerepeltek. Ez még úgy is igaz, hogy a Fidesz jó ideje nem mutatott ennyire rossz formát, de 46 %-ról a mérsékelt erők csak álmodhatnak.

Egyértelmű, hogy megváltoztak az erőviszonyok, a jobboldal megerősödött. Reménytelen a zöld idealizmus és vége az Unióban a konszenzusnak. Még akkor is, ha a hagyományos pártok többségben vannak Strasbourgban.

Meloni választhat, hogy éppen konzervatívnak vagy derék nacionalistának mutatkozzon. Az Európai Tanács kiszámíthatatlanná válik. Az EU-t még nehezebb lesz irányítani. A szervezet túl heterogén ahhoz, hogy közös erővel áramvonalasabbá lehessen tenni. Ütköznek a nettó befizetők, illetve a kedvezményezettek érdekei. A posztnemzeti alapító országok megvetően néznek le a posztkommunista új tagokra, akik esküsznek a nemzeti értékekre.

A helyzet csak akkor módosulhat, ha válságok hórukk intézkedéseket kényszerítenek ki. De a nagy baj mégsem a jobbra tolódás, hanem az, hogy Amerika gazdaságilag elhúzott, Európa ellenben stagnál.

 

Frankfurter Rundschau

 

Az európai jobboldalon beindult a hatalmi póker: Le Pen, Meloni és Orbán azt teszteli, hogy milyen szövetség lehetséges, ám ebben a felállásban nem rúg labdába az AfD. A szélsőséges Identitás és Demokrácia-frakció, benne a francia Nemzeti Tömörüléssel, a holland Wilderssel és az Osztrák Szabadságpárttal, láthatóan nagy terveket kovácsol – a magyar miniszterelnökkel együtt.

A döntő szót azonban Meloni és a Weber, a Néppárt elnöke mondja ki. Utóbbi két napja pragmatikusnak nevezte az összefogás lehetőségét az olasz kormányfővel, habár simán meglenne a többség a keresztény- és szociáldemokratákkal, a liberálisokkal és a zöldekkel. Az sem érdekli, hogy odahaza az olasz politikus támadja a szabadelvű alkotmányos rendet.

Ám ha létrejön az együttműködés, akkor Meloni számára kútba esik a jobboldali, radikális paktum Le Pennel, Orbánnal és más antiliberálisokkal – állapítja meg Nicolai von Ondarza a Tudomány és Politika-alapítványtól. A konzervatívok számára túl „mérgező” volna egy olyan frakció, amelyben benn ülnek a Nemzeti Tömörülés vagy a Fidesz képviselői.

A két szélsőjobbos pártcsalád, az ID és az ECR egyaránt elutasítja a migrációt, korlátozni kívánja az EU beleszólási lehetőségét a nemzeti ügyekbe, illetve alapvetően elutasítóan viszonyul a liberális értékekhez. Csak a két frakció közül az előbbi sokkal, de sokkal szélsőségesebb.  

Az első egyeztetések alapján úgy tűnik, hogy megmarad mind a két csoport. Ha egyesül a kettő, ahhoz csatlakozna Orbán. Ám a próbálkozás alighanem zátonyra fut Ukrajna miatt. De az ID nyilvánvalóan szemet vetett a Fideszre.

 

Der Standard

 

A nemzetközi menedékjog alapos reformját sürgeti kommentárjában a szemleíró, Eric Frey, mert úgy látja, hogy a mostani rendszer csakis a jobboldali populistáknak jó. Az illegális bevándorlás, illetve a túlhaladott jogrendszer a fő oka a szélsőjobb választási sikerének és most már a demokrácia más pillérei is veszélybe kerülnek. Egyre többen voksolnak ugyanis a jobboldali demagógokra.

Nem mintha azoknak lenne bármiféle válaszuk a kérdésre, az „Európa-erődöt” nem lehet megcsinálni és nem is volna kívánatos. Ám ez a téma mégis igen érzékeny pontjukon érinti a mérsékelt pártokat. Az államok joggal kívánják meghatározni, hogy ki léphet a területükre. Csakhogy a világ alaposan átalakult, amióta 1951-ben megszületett a Genfi Konvenció.

Aki ma felkerekedik a jobb, emberibb élet reményében, az ezt leginkább menekültként teheti meg. Egész embercsempész hadsereg segít, hogy célba jussanak. Ám ily módon Európa és végzetes harapófogóba került, hiszen - legalábbis átmenetileg – köteles befogadni ezt az áradatot.  

Aki nem jogosult a státuszra, annak el kellene hagynia a célországot, ám ez nem működik. A gazdag országok persze meg tudnának birkózni a migránstömeggel, ám egyik kormány sem szeretné, hogy ez válságot idézzen elő náluk. Hiszen a bevándorlásnak vannak járulékos veszteségei.

Lásd a megnövekedett bűnözést, az őslakosság aggodalmát a nemzeti identitás elvesztése, továbbá amiatt, hogy sok befogadott ember nem hajlandó dolgozni, hanem a szociális juttatásra hagyatkozik. Az illegális népvándorlás aláássa a bizalmat a politika iránt, mert az benyomás keletkezik, hogy a hatalom nem tudja ellenőrizni a határokat.

Ez pedig a jobboldali-populisták malmára hajtja a vizet. Aki kizárólag emberi jogi oldalról közelít a kérdéshez, az Trump, Le Pen és Kickl győzelmének ágyaz meg. Ám ha ők átveszik az uralmat, akkor semmi sem marad a 45 utáni humanitárius szabályozásból. És a végén az összes demokratikus norma a kerekek alá kerül.

Pedig az alacsony születési számok miatt Európának sokkal több legális migránsra lenne szüksége. Csak éppen politikai okokból a nyugati pártoknak nincs más választásuk, mint hogy újabb és újabb eszközökkel próbálják útját állni a rohamnak. De előbb-utóbb szétfeszül a mostani rend és a szabályokat hozzá kell igazítani a 21. század követelményeihez. Csupán remélni lehet, hogy akkor olyan politikusok gyakorolják a hatalmat, akik tisztelik a demokráciát és az emberi jogokat.

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk felhánytorgatja a Nyugatnak, hogy az bátortalan, amikor a lefoglalt orosz állami alapok felhasználásról van szó, ráadásul sikerült igen bonyolult rendszert kitalálnia, hogy a pénzből megsegítse Ukrajnát. De ezek az országok legalább már kezdenek komolyan elgondolkodni azon, hogy megfizettessék Moszkvával az általa okozott horribilis károkat.

Ám a G7-ek által kidolgozott terv nem megy elég messzire. A csoport 50 milliárd dolláros kölcsönt venne fel Kijev javára és a visszafizetés alapját a befagyasztott 300 milliárdos orosz követelés tőkejövedelme képezné. Ehhez a precedenst a múlt hónap Európa teremtette meg, miután a kamatbevételek egy részét az ukrán kormánynak folyósítja.

A hitelből azonban az ukránok ennél sokkal nagyobb egyszeri segítséghez jutnának, nem kellene reszketniük, miként folynak be apránként a pénzek. Ám az újabb elképzelések rengeteg sebből véreznek, és ez azt tükrözi, hogy a G7-ek képtelenek voltak megegyezni az orosz alapok elkobzásáról. Félnek ugyanis attól, hogy veszedelmes példa jön létre ily módon, pedig igazából amiatt kellene aggódniuk, hogy egy martalóc ország belevágott a legnagyobb háborúba 1945 óta. És még mindig azt hiszi, hogy visszakaphatja a pénzét, ha belemegy a békébe.

A világ legfejlettebb államai az igazolják, hogy sok mindenre képesek, csak nehogy meg kelljen fizettetniük Putyinnal az agresszió árát.

 

The Times

 

Aggódhat Zelenszkij, mert a szélsőjobb feljött Németországtól Franciaországig, sőt azon túl is, márpedig ezek az erők közelebb állnak Putyinhoz, mint ahogy az az ukrán elnök szeretné, emellett változik a nyugati közhangulat is – írja Peter Conradi, a patinás brit lap európai szerkesztője.

Sokat mondónak tartja, hogy amikor a héten az ukrán politikus beszédet mondott a Bundestagban, négy kivételével az Alternatíva összes képviselője távol maradt, és ugyanez vonatkozik Sarah Wagenknecht baloldali szélsőségeseire is. Függetlenül az ilyenkor szokásos lelkes állva tapsolásról.

De hát ezek az erők békét hirdetnek, ami dicséretes, ha az ár ukrán részről nem a megadás és az orosz hódítás elfogadása volna. Az EP-választás eredménye ugyanakkor megerősíti az „Ukrajna-fásultságot”. A keletnémetek meglepő módon még mindig vonzódnak egykori leigázóikhoz, az oroszokhoz. A Szociáldemokrata Pártban is jócskán vannak olyanok, akik megértik Putyint.

A németek még mindig felelősséget éreznek a 2. világháborúért, és úgy vélik, hogy a Brandt-féle enyhülés politikája vetett véget a hidegháborúnak és hozta el az újraegyesülést, nem pedig Reagan fegyverkezési programja. Nem beszélve az orosz piac jelentőségéről.

Orbán Viktor az ukrán válságra alapozta a választási kampányt, az ellenfeleit háborús uszítónak tüntette fel. De meggyengülve került ki az erőpróbából, míg Meloni feljött, noha szilárdan támogatja Kijevet.

Viszont ukrán szemszögből további aggály Franciaország, mert ugyan Le Pen elítélte az inváziót, de persze a szuverenitás védelmezőjeként nem is tehetett mást. Ám ha hatalomra kerül, az megnehezítheti Ukrajna támogatását, illetve újjáépítését, valamint uniós csatlakozását is.

Ám mindez eltörpül amellett, ha Trump nyer. Zelenszkij pontosan tudja, hogy országa sorsa Washingtonban dől el.

2024. június 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak

Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >

Tovább

Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség

Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >

Tovább

Fogaggyisten

Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >

Tovább

Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának

Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >

Tovább

A világháló összeomlásának tanulsága

Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >

Tovább

Magyar Péter – hoz vagy visz?

Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >

Tovább

Trump attól félt, hogy az ördög elviszi?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kiadója úgy véli: Trump nem fél attól, hogy elviszi az ördög a >

Tovább

Mirre gondol?

Nem szoktam nagy sikert aratni azzal a gondolattal, hogy a kormányváltás itt nem elég, a rendszert >

Tovább

A futball nyelve a spanyol

Kérdés, a világfutballnak lesz-e koncepciója elkerülni a hasonlóan bágyasztó tornákat. Mert ma még megvan a csaknem >

Tovább

Putyin rájött, mennyire sebezhető

A brit védelmi tárca szerint az orosz hadsereg az utóbbi két hónapban 70 ezer embert veszített, >

Tovább

Az alaptalan elvárások elnöke

Von der Leyennél jelenleg nem lenne jobb elnöke a Bizottságnak, ám a sima megválasztása illusztrálja, milyen >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump imádná, ha von der Leyen elbukna. Ezért meg kell tartani a tisztségében

Ezt fejti ki Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet vendégkutatója a Guardianben. Úgy véli, >

Tovább