2024. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A szlovák sajtó attól fél, hogy a hatalom orbanizálja a tömegtájékoztatást

A szlovák sajtó attól fél, hogy a hatalom orbanizálja a tömegtájékoztatást


A Fico elleni merénylet óta a kormány tervezetet nyújtott be a közrádió és –tévé alakítására – sokan attól félnek, hogy ily módon befellegzett az intézménynek. A politikus és pártja ugyanis az ellenzéken kívül a sajtót is felelőssé tette a gyilkossági kísérletért. Hogy mennyire nem bírja a miniszterelnök az újságírókat, abból sosem csinált titkot. A jelek szerint el van szánva, hogy még jobban sarokba szorítja őket, függetlenül attól, hogy mindenki megbékélésre szólít fel a belpolitikában. Több orgánumot tavaly már ellenségesnek nyilvánított, az állami adót pedig azzal vádolja, hogy az nem elfogulatlanul működik. A koalíció részét képező szélsőséges Nemzeti Párt vezetője egyenesen azt mondta, hogy politikai háború kezdődött, vége az arcátlanság időszakának. Azóta csak még élesebb lett a hang. Ráadásul informálisan is megy a nyomásgyakorlás. Úgyhogy a legfontosabb magántévé, a Markíza leállította a politikai adásokat. A legnépszerűbb beszélgető műsor vezetője kijelentette, hogy megkezdődött a csatorna orbanizálása.A jelek szerint Fico és a hasonló vezetők számára egész Európában modellként szolgál, ahogyan a magyar kormányfő engedelmességre bírta a sajtót. A Markízánál jogvita robbant ki, mert a munkatársak a szerkesztőségi függetlenség megsértésével vádolják a hatalomnak parírozó tulajdonosokat. Mások öncenzúrára panaszkodnak. De nem mindenki gondolja, hogy bejön Fico elképzelése, mert messze nincs akkora befolyása, mint magyar kollégájának. Ám éppen magyar újságírók mesélik, hogy Szlovákia most ott tart az illiberalizmus útján, mint Magyarország tíz éve. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

Az ügyvezető holland kormányfő felajánlotta Orbán Viktornak, hogy ha ő kerül a NATO élére, tartja magát ahhoz az egyezséghez, amelyet a távozó főtitkár, Stoltenberg a múlt héten kötött a magyar politikussal. Vagyis hogy Magyarországnak nem kell közreműködnie Ukrajna megsegítésében, a szövetség illetékességi területén kívüli missziókban.

Rutte ezzel kívánja elérni, hogy a magyar fél álljon félre és ne akadályozza tovább a megválasztását. Szemtanúk szerint azonban a megbeszélésen nem kért bocsánatot korábbi kijelentéseiért. Magyar részről igencsak zokon vették, hogy annak idején bírálta a magyar melegtörvényt, illetve az igazságszolgáltatás átalakítását.

29 tagállam a holland politikust támogatja, Magyarország, Szlovákia és Románia viszont még nem állt be mögé. Johannis román elnök mellesleg pályázik a főtitkári posztra.

A tegnapi egyeztetés az uniós állam- és kormányfők találkozójának margóján zajlott és holland részről igen jónak minősítették. Így most fokozódott a várakozás, hogy az Orbán-kabinet hamarosan feladja ellenállását.

 

Yahoo/DPA

 

Orbán Viktor külön tanácskozást tartott Brüsszelben az uniós csúcsértekezlet előtt Melonival, valamint a volt lengyel miniszterelnökkel. Mivel mind az Olaszország Fivérei, mind a PiS az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának tagja Strasbourgban, az vitatta meg velük, milyen jobboldali összefogást tartanak elképzelhetőnek a következő EP-ben.

Egyre több feltételezés lát napvilágot, hogy a Fidesz beszállt az ECR-be, de hogy mire jutottak a konzultáción, az nem ismeretes. Melonival egyébként szóba került az európai választás eredménye, valamint a közelgő magyar soros elnökség is.

 

Politico

 

A magyar EU-ügyi miniszter azt közölte, hogy a kormány még nem döntötte el, hogy melyik pártcsaládhoz társul be Strasbourgban: a Meloni-féle Konzervatívokhoz és Reformerekhez, vagy pedig a Le Pen fémjelezte Identitás és Demokráciához. Függetlenül attól, hogy Orbán Viktor tegnap tárgyalt olasz kollégájával a kérdésről.

Bóka János ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai választás megmutatta: szükség van egy új jobboldalra, illetve hogy azt nehéz kialakítani a Fidesz nélkül. Jelezte továbbá, hogy magyar részről nem támogatják von der Leyen újraválasztását a Bizottság élére. Azzal viszont egyetértenek, hogy a Tanács elnöke a portugál António Costa legyen, a Parlamentet ismét Roberta Metsola vezesse, illetve hogy az észt Kaja Kallas kapja meg a külpolitikai főmegbízott feladatkörét.

 

FAZ

 

Jól teljesítenek az élenjáró magyar részvények, noha van baj a hazai gazdasággal. A jelek szerint azonban a befektetőket nem érdekli a politikai bizonytalanság, a jobboldali-populista kormány beavatkozása, valamint az uniós pénzek visszatartása. A tőzsde jobban alakul, mint több környező államban. A háború kezdete óta a BUX 47 %-ot emelkedett.  

Pedig elvileg, mivel Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezett az EU-ban, a források felfüggesztésének súlyos következményekkel kellett volna járniuk. Ám úgy tűnik, a piaci szereplők elfogadták a helyzetet. Az Erste fő elemzője szerint azért, mert javult mind a kereskedelmi, mind a fizetési mérleg. Ily módon csökken a függés Brüsszeltől. De azért a kedvezőtlen hatást középtávon nem lehet kiküszöbölni.

A Moody’s azonban abból indul ki, hogy a végén az Orbán-kormány hozzájuk az alapok jó részéhez.

A kamatok lassan csökkennek, a forintra viszont nagy nyomás nehezedik. Az infláció kiváltó okai ugyanis nem csillapodnak. A piacot nyugtalanítják a süllyedő reálkamatok.

 

Der Standard

 

Jelentős eltéréseket állapít meg a Bécsi Egyetem egyik politológia tanára a keleti és nyugati polgárok hozzáállásában az európai választások alapján. Tobias Spöri konstatálja, hogy elmaradt a várt jelentős jobbratolódás, megerősödött viszont a szélsőjobb, de a francia Nemzeti Tömörülés, az AfD, az Olaszország Fivérei, illetve az Osztrák Szabadságpárt, mind nyugati.

Keleten alig változott a jobboldal helyzete, pedig ott több országban is illiberális-antidemokratikus a politika. Orbán Viktor pl. 8 %-ot vesztett 2019-hez képest. Csak a cseheknél, illetve a szlovénoknál javított korábbi eredményén a magyar kormányfő két szövetségese, Babis és Jansa.

Ugyanakkor a kontinens keleti részén viszonylag alacsony maradt a részvétel, ugyanakkor Magyarországon egyenesen 16 %-kal nőtt, de az ok egyrészt a sok politikai botrány, másrészt Magyar Péter megjelenése volt.

A gazdasági helyzet valamint a migráció miatti félelmek főleg nyugaton hatottak. Annál is inkább, mert ott még mindig jóval magasabb az életszínvonal, így az emberek többet veszíthetnek. Keleten viszont a polgárok már jobban hozzászoktak a válságokhoz. És már messze nem bíznak annyira abban, hogy a demokrácia segítségével lényeges jobb lesz az életük. 

 

Project Syndicate

 

Az antidemokratikus szlovák kormány ki akarja használni a miniszterelnök drámáját, hogy elnyomja az ellenzéket és a független sajtót, de lehet, hogy túlbecsüli a lehetőségeit. Erre hívja fel a figyelmet elemzésében Sonja Muzikárová, az Atlanti Tanács vendégkutatója, a firenzei Európai Egyetem Intézet munkatársa.

Cáfolja a hivatalos állítást, hogy a kormányfő merénylője a haladó, liberális ellenzékhez tartozott volna, de mint rámutat, a történtek mindenképpen bizonyítják, milyen mérgezett a belpolitikai légkör, illetve tükrözik a társadalom mély megosztottságát. Utóbbinak része a nemzedéki ellentét az idősebb, vidéki és gyakran kiábrándult szavazók, illetve a fiatalabb, városi és nyugatbarátabb rétegek között.

A helyzetet súlyosbítja, hogy mindent eláraszt az uszító retorika, az álinformáció és a gyűlöletbeszéd, amit csak felerősít a közösségi média.  Végül pedig Fico visszatérése minderre csak rátett még egy lapáttal. A hatalom felszámolta a különleges ügyész hivatalát, megpróbálta átírni a BTK-t és igyekszik fokozott ellenőrzése alá vonni az állami sajtót.

Azaz aláásná a jogállami normákat. A fékeket és ellensúlyokat az is gyengíti, hogy Fico  szövetségese lett az államfő. Az orgyilkossági kísérlet ugyanakkor gerjesztheti az erőszakot Európában és azon kívül is, mivel a populisták világszerte békét sürgetnek az ukrán háborúban – Kijev területi integritásának a rovására.

Ám a hatalom alighanem megfeledkezett arról, mennyire rá van utalva a kereskedelmi partnerekre, a szövetségesekre, illetve a nemzetközi befektetőkre. Ha befagyasztják az uniós alapokat, az fékezheti az illiberális reformokat. Pedig át kell állni az elektromos járművek gyártására és az nem megy külföldi tőke nélkül.

A politikai viharok ártanak a gazdaság vonzerejének, továbbá emigrációra kényszerítik szlovák fiatalok tömegeit. Az ellenzéknek és a médiának továbbra is szembe kell szállnia a jogsértő intézkedésekkel, azon kívül a külső nyomás fontosabb, mint eddig bármikor.

 

Washington Post

 

Max Boot arra figyelmeztet, hogy az amerikai haditengerészetnek meg kell szívlelnie a Fekete-tengeri harcok tanulságait, mert Ukrajna gyakorlatilag saját flotta nélkül legyőzte az ellenséget. Azaz harcképtelenné tette a másik fél hadihajóinak legalább egyharmadát, megtörte a blokádot és helyreállította a kereskedelmi szállítási útvonalakat.

A Külkapcsolati Tanács neves biztonságpolitikai szakértője szerint mindez mérföldkő a tengeri hadviselés történetében. Egyrészt igen hatékonyak voltak a cirkálórakéták, másrészt az ukránok egészen káprázatos módon távirányítású gyorshajókat fejlesztettek ki és azok, robbanóanyaggal megrakodva támadtak. De arra is képesek, hogy kilőjék saját rakétáikat.

A kezelőszemélyzet jó messziről, kamerák és műholdas összeköttetés segítségével vezeti célra a járműveket, a sebesség elérheti a 80 kilométert. Ráadásul olyan anyagból készülnek, amely megnehezíti a radarok számára az észlelést. De a legjobb, hogy nem kerülnek sokba és mivel nincs személyzet, annak az élete sem kerül veszélybe.

A vízfelszínen, továbbá az alatt és a fölött haladó drónok mindössze pár százezer dollárba kerülnek, a hadihajók viszont sok-sok millió dollárba és gyártásuk évekig tart. Az ilyen, új eszközök kulcsfontosságúak lehetnek, hogy visszaverjék, ha Kína netán megpróbálja elfoglalni Tajvant. Csakhogy a Pentagon még nem mozdult, mert ragaszkodik a hagyományokhoz. Pedig ez esetben a védelem előnyt élvez a támadókkal szemben, hála az új technikának. Vesztegetni való idő azonban nincs, mert Peking három év múlva készen áll az ostromra.

2024. június 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak

Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >

Tovább

Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség

Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >

Tovább

Fogaggyisten

Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >

Tovább

Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának

Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >

Tovább

A világháló összeomlásának tanulsága

Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >

Tovább

Magyar Péter – hoz vagy visz?

Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >

Tovább

Trump attól félt, hogy az ördög elviszi?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kiadója úgy véli: Trump nem fél attól, hogy elviszi az ördög a >

Tovább

Mirre gondol?

Nem szoktam nagy sikert aratni azzal a gondolattal, hogy a kormányváltás itt nem elég, a rendszert >

Tovább

A futball nyelve a spanyol

Kérdés, a világfutballnak lesz-e koncepciója elkerülni a hasonlóan bágyasztó tornákat. Mert ma még megvan a csaknem >

Tovább

Putyin rájött, mennyire sebezhető

A brit védelmi tárca szerint az orosz hadsereg az utóbbi két hónapban 70 ezer embert veszített, >

Tovább

Az alaptalan elvárások elnöke

Von der Leyennél jelenleg nem lenne jobb elnöke a Bizottságnak, ám a sima megválasztása illusztrálja, milyen >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump imádná, ha von der Leyen elbukna. Ezért meg kell tartani a tisztségében

Ezt fejti ki Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet vendégkutatója a Guardianben. Úgy véli, >

Tovább