2024. május 16. csütörtök
Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Nem szabad megengedni, hogy Putyin második frontot nyisson a Nyugat-Balkánon

Nem szabad megengedni, hogy Putyin második frontot nyisson a Nyugat-Balkánon

Ugyan elsődleges célja a NATO felbomlasztása, és ennek érdekében továbbra is súlyos fenyegetést jelent Lengyelország, illetve a Baltikum ellen, de rávetette tekintetét Boszniára – fejti ki Ivana Stradner, a Demokráciák Védelme Alapítvány kutatója a Daily Telegraphban.

Emlékeztet arra, hogy az USA NATO-nagykövete a héten szokatlan módon felhívta a figyelmet: Moszkva dezinformációkkal, kíber támadásokkal és más alattomos taktikai húzásokkal destabilizálni igyekszik a térséget. Ennek érdekében barátja, Szerbia újra szítja az etnikai feszültséget, veszélyezteti az európai biztonságot. A Republika Srpska vezére már a háború szélére vitte Boszniát, mivel kilátásba helyezte a szerb rész elszakadását. Megkérdőjelezi a nemzetközi főmegbízott jogkörét.

Az év elején találkozott Putyinnal, aki azon van, hogy növelje országa befolyását a régióban, elvonja az EU Ukrajna támogatásától és újabb adut szerezzen a Nyugat ellen, amely nem szeretné, ha eszkalálódna a válság. De a fenyegetéssel foglalkozni kell, mielőtt túl késő. Az USA hiába próbálja meg megbékíteni Belgrádot. Európának csatlakoznia kell a Dodik ellen elrendelt amerikai és brit szankciókhoz.

Csakhogy az Unió döntéshozatali rendszere lassú, mi több, gyakran elakad az olyan tagok miatt, mint Magyarország, amely ily módon szándékozik  engedményeket kihajtani Brüsszelből. Mivel jelenleg éppen magyar tiszt vezeti az ALTHEA békefenntartó missziót, Washingtonnak és Londonnak össze kell fognia az arra hajlandó államokat, jelezve, hogy nem hagyják annyiban a Moszkvából és Belgrádból kiinduló biztonsági fenyegetést. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Bloomberg

 

A Ganz-Mávag hivatalosan is benyújtotta ajánlatát, hogy több mint 619 millió dollárért megvenné a spanyol Talgo vagongyárat, miután sikerült megszereznie a bankgaranciát hozzá. Az ár részvényenként 5 euró, ami l4 %-kal magasabb, mint a tegnap esti tőzsdei záróérték. A madridi kormány azonban cseppet sem örül a magyar tervnek, mivel patinás vevőjelöltet szoros kapcsolatok fűzik az Orbán-rendszerhez.

Ezért a kiszemelt és stratégiainak számító cég legnagyobb tulajdonosa más vásárló után néz, mert valószínűnek tartja, hogy az adásvétel nem kapja meg a jóváhagyást a spanyol kabinettől. A Supernews megjegyzi, hogy a Ganz-Mávag gazdája a MOL, amelynek vezetése Orbán belső köreihez tartozik. De kisebbségi tulajdonos az állami befektető, a Corvinus is. Emellett a Bizottság kegyencrendszerrel és korrupcióval vádolta meg a Fideszt.

 

FAZ

 

Az oroszok időnként azt mondják, hogy Ukrajnának teljes egészében orosszá kell válnia, hol meg arról beszélnek, hogy fel kell osztani Oroszország, Lengyelország, Magyarország és Románia között. Legutóbb Medvegyev ecsetelte utóbbi részleteit egy hatalmas térkép előtt.  Az ötletet az orosz propaganda rendszeresen felkapja, mert nyilvánvalóan próbál bizalmatlanságot kelteni. Egyrészt, hogy mérgezett ajánlatot tegyen a potenciális haszonélvezőknek, illetve hogy elfedje a valódi célokat. De Putyin is valódi lehetőségként fejtegeti ezt a forgatókönyvet.

Az orosz külső hírszerzés feje, valamint Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára már régóta azt állítja, hogy Lengyelország, az USA-val, valamint a románokkal és a magyarokkal az oldalán, összeesküvést szervez, hogy elcsaklizzon bizonyos ukrán területeket. Varsó és Bukarest kapásból cáfolja a vádakat, a magyar fél azonban nem.

Hogy Kárpátalja kapcsán Moszkva nem szlovák, hanem magyar igényeket emleget, az pikáns, hiszen az a rész Csehszlovákia 38-as feldarabolása után került Magyarországhoz. Az orosz gondolatkísérleteken azonban végigvonul, hogy elvitatják Ukrajna létezési jogát. De a Kreml területi igényei itt messze nem fejeződnek be. Putyin már évekkel ezelőtt közölte, hogy Oroszországnak sehol nem érnek véget a határai.     

 

FAZ

 

Csak Magyarország ellenzi, hogy az ügyvezető holland kormányfő legyen a NATO következő főtitkára, de Budapest aztán határozottan, azaz az ügy kapcsán repedéseket tapasztalni a szervezetben. A színfalak mögött nemigen örülnek, hogy a román elnök is bejelentkezett a tisztségre, bár diplomaták szerint csak Orbán támogatja. 28-an Rutte mögött sorakoznak fel, Törökország és Szlovákia még nem kötelezte el magát.

Bukarest nem vette magának a fáradságot, hogy felmérje Johannis esélyeit, simán kész helyzet elé állította a szövetségeseit. Indulása azonban mégsem teljesen meglepő, hiszen február elején az amerikaiak, a britek, németek és franciák éppen azért nyilvánították favoritjuknak a holland politikust, hogy ezzel elriasszák a román vetélytársat. Ám hiába.

Rutte most mindenkivel kapcsolatban van. A kelet-európaiakat azzal igyekszik meggyőzni, hogy további vezető posztokat kínál nekik a szervezetben.

 

Le Monde

 

Mivel bizonyos tagok, mint pl. Magyarország egyelőre nem hajlandóak érdemben megvitatni Stoltenberg javaslatát, hogy ti. a NATO a következő öt évben 100 milliárd dollárral segítse az ukrán hadsereget, egyelőre az az ötlet, hogy a magyar fél derogációt kér, azaz rá nem vonatkozna a készülő megállapodás – árulta el egy diplomáciai forrás. A főtitkár a múlt héten többször is felhívta Orbán Viktort, igyekezett jobb belátásra bírni, de Szijjártó Péter legfrissebb nyilatkozatából az derült ki, hogy sikertelenül.

Ha nem sikerül kompromisszumra jutni, a főtitkárnak az az ötlete, hogy kétoldalú alapon kell megszervezni a támogatást. Az ilyen biztonsági megállapodások már megvannak. Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia hat évre kötelezte el magát. A nyáron az USA is követheti a példájukat a júliusi washingtoni csúcson.

 

Der Standard

 

Egyedül a magyar kormány ellenzi, hogy a NATO hosszú távon fegyverrel segítse Ukrajnát. Vagyis ugyanaz a konfliktus bontakozik ki a szervezetben, mint ami a múlt év végén az EU-ban egyszer már lezajlott.  Az elutasítást Szijjártó jelentette be, márpedig ő Orbán bizalmasa. A miniszterelnök sokáig blokkolta az 50 milliárd eurós uniós mentőövet, továbbá elveti Kijev belépését, viszont Putyin barátságát keresi.

A külügyminiszter most kijelentette, hogy ez nem Magyarország és nem is a katonai szövetség háborúja, csakhogy Oroszország mind a NATO, mind az EU szerint hódító háborút folytat, ezért mind a két integráció teljes támogatást ígért Kijevnek.

 

Washington Post

 

A vezércikk úgy látja, hogy fél lépést jelent előre a NATO távozó főtitkárának javaslata, hogy a következő 5 évre biztosítsák be Ukrajna támogatását, mert akkor Trump semmiképpen sem tud később beleszólni. Ezen felül, ha bejön, Kijev visszaverheti a támadókat. De ettől még nem világos, Európa miként gondoskodik a saját biztonságáról, hiszen Moszkva egyre agresszívabb.

A terv mindenesetre arról árulkodik, hogy az öreg földrész mind inkább rájön: nyerhet a volt elnök. Viszont egyelőre Magyarország nem állt be a sorba. Közben azonban elemzők figyelmeztetnek, hogy a Kreml akár 5 év múlva készen állhat és lerohanhat egy államot a keleti szárnyon. A földrésznek ellenben még legalább egy évtized kell a felkészülésre.

Ez nem vonatkozik a lengyelekre és a baltiakra, mert ők észlelik a veszélyt. Ugyanakkor vezető német (szociáldemokrata) történészek arra figyelmeztetik Scholzot, hogy végzetes hiba és a történelem meg nem értéséről tanúskodik, ha meg akarja békíteni Putyint. A kancellár maga a megtestesült kétarcúság: hatalmas pénzeket ad az ukránoknak, de Taurus cirkálórakétákat nem. Pedig az kellene.  

Macron már rájött, hogy Oroszország alapvető fenyegetést jelent, ám túl mélyen azért nem nyúlt a zsebébe az ukrán védelem javára. Ezen felül – Varsóval együtt – gátolja az ukrán agrárkivitelt, mert félti saját gazdáinak az érdekeit. Amerika pont ugyanezt csinálja: hangoztatja, hogy a Kremlt meg kell fékezni, ám leállíttatta az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, nehogy felmenjenek az árak a választás előtt.

Ám Moszkva a gyengeség jelének fogja tekinteni az ilyesfajta kettősséget. Nem lehet kizárni a téves számításokat sem, ezért a világ a hidegháború óta a legijesztőbb szakadék felé tart.

 

Economist

 

Összekaptak a lengyelek és az ukránok, ám ez csak Putyinnak jó. A viszály fő almáját a mezőgazdasági export és a fuvarozás jelenti, a határ lengyel oldalán már öt hónapja tartanak a tiltakozások. Az akciók Kijev számára több száz millió dolláros veszteséget okoztak. Az elégedetlenség kiváló alkalom Moszkvának, hogy riogassa a lengyeleket, mondván, hogy mi lenne itt akkor, ha Ukrajna bekerülne az EU-ba.

Ráadásul a világhálón a propaganda a korábbi ár töredékébe kerül. De a varsói koalícióhoz tartozó Néppárt frakcióvezetője azt mondja, hogy közel járnak a megállapodáshoz a vitában. Olyan egyezség készül, amely megfelel a lengyel agrártermelőknek, egyúttal lehetővé teszi az Uniónak, hogy kiterjessze a vámmentes ukrán agrárkivitelt.

Ám az ügy mindenképpen megrontotta a két ország viszonyát, pedig az elején vértestvérek voltak. Jelenleg azonban sok lengyel korrupt, sőt veszélyes vetélytársat lát a szomszéd államban. Az ukránok viszont úgy érzékelik, hogy a lengyelek megnehezítik a túlélésüket. Nagy a zavar és a bizonytalanság. Az talán túlzás, hogy az oroszoknak benne volt a kezük, mindenesetre sikerült a kutat még jobban megmérgezni. 

 

Politico

 

Fico újságírókat és bírákat fenyeget az elnökválasztás holnapi, döntő fordulója előtt – Szlovákia kelet felé sodródik. A kormányfő tegnap az igazságügyi tárcánál kijelentette, hogy tanácsadói figyelik azokat a bírákat, akik korábban elítélték a politikai szövetségeseit. Azaz megerősíti azt a hírét, hogy ő az új problémás gyerek Európában.

Elkísérte Gáspár Tibor, aki jelenleg képviselő, de korábban rendőrfőnök volt és ebben a minőségében változatlanul vizsgálat van folyamatban ellene szervezett bűnözés és korrupció gyanújával. Az érintett bírói tanács elnöke úgy értékelte, hogy Fico közvetlen támadást intézett a független igazságszolgáltatás ellen.

A jelentés kiemeli, hogy a politikus megdöbbentette Brüsszelt, mivel stílusa egyre inkább Orbánt idézi. Ideértve, hogy felszámolta a korrupció-ellenes hivatalt, próbálja uralma alá vonni a közmédiát és Moszkva propagandáját szajkózza.

Michal Vasecska, a pozsonyi Politikai Intézettől azzal vádolja Ficót, hogy az maffiaállamot akar létrehozni, és annak az a kizárólagos feladata, hogy működtesse a hatalmi piramist.

Közben a kormányfő fő tanácsadója, a védelmi miniszter, Kalinák unokaöccse arra kérte a titkosszolgálat vezetőjét, amúgy Gáspár Tibor fiát, hogy vizsgálja meg a szlovák sajtó anyagi hátterét, ideértve az újságírók bankszámláit.

Ugyanakkor a cseh miniszterelnök még mindig ki van akadva azon, hogy a szlovák diplomácia vezetője nemrégiben találkozott orosz kollégájával. Fiala szerint viszont amikor a tét a földrész biztonsága és jövője, és valaki leül Lavrovval, továbbá arról beszél, hogy mindenáron békét kell teremteni, nos, az ilyesfajta politikát nem lehet szó nélkül hagyni. Merthogy ez megközelítés Európa biztonságát fenyegeti.

 

FAZ

 

A kiadó, Berthold Kohler úgy látja, hogy időzített bomba ketyeg a NATO-ban, úgy hívják: Donald Trump. Vagyis a szövetséget nem csupán keletről fenyegeti veszély. A szervezetet Oroszország 10 éve indított háborúja hozta vissza a kómából és ráébresztette, kire kell nagyon ügyelnie. De még mindig vannak tagállamok, amelyek nem kellőképpen reagálnak, noha a diktátor igyekszik bebiztosítani a rendszerét.

Ha nekitámadna Lengyelországnak vagy a balti köztársaságoknak, a katonai szövetség háborúba keveredne Moszkvával. Ennek elkerülésére két dolgot kell tennie: olyan támogatást kell nyújtania, amelynek segítségével Kijev vissza tudja szorítani Putyint. A NATO-nak ugyanakkor ki kell építenie saját védelmi képességét, nehogy az elnöknek eszébe jusson bármiféle meggondolatlanság.

Ugyanakkor a 2. világháború óta nem volt olyan amerikai elnök, aki miatt ekkora kétség merült volna fel, hogy adott esetben az Egyesült Államok teljesíti-e vállalt kötelezettségeit az európai partnerekkel szemben. Ha Washington nem szavatolná a földrész biztonságát, az katasztrófa volna. Putyin kivételes lehetőségnek venné. Berlinnek mindent el kell követnie, hogy Amerika ne változtasson irányt. Azon felül az eddiginél sokkal többet kell fegyverekre költenie, bár kétséges, hogy mennyi biztonságot tudja ily módon vásárolni – ha nins tengerentúli védőernyő. 

 

Project Syndicate

 

Az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója azt igyekszik Európa lelkére kötni, hogy készüljön fel arra az eshetőségre, ha netán megint Trump lesz az elnök. Mark Leonard szerint a földrész csak lassan ismeri fel a következményeket. Pedig tető alá kell hoznia a saját védelmét és gondoskodnia kell Ukrajna megsegítéséről, ha abból kiszáll az USA. A republikánusok miatt a függőben lévő 60 milliárd dolláros segély olyan, mintha Godot-ra várnánk.

Az ellenzék belharcai megbéníthatják az egész amerikai politikai rendszert. Trump pedig semmi jót nem ígér az öreg kontinens számára, ideértve, hogy alvó szervezetet csinálna a NATO-ból.  Ezért Európának a következő hat hónapban meg kell erősítenie Kijev pozícióit is, mivel nem valószínű, hogy Putyin hajlandó lenne tárgyalni, ha azt hiszi, hogy az ukránok a falnak szorultak és a nyugatiak már nem annyira elszántak, mint korábban.

Aki ma Európában a tűzszünet mellett kardoskodik, az saját magát lövi lábon. Sokan félnek attól, hogy a júniusi választások a szélsőjobb fellendülését hozzák. Ám az Európai Külkapcsolati Tanács legutóbbi felmérése azt mutatta ki, hogy a globális trumpi mozgalom zászlóbontása azért odébb van. Még Magyarországon is csupán 28 % mondta azt, hogy örülne a korábbi elnök visszatérésének.

De a kontinens jövőjét nem szabad a tengerentúli fejleményeknek meghatározniuk. Csak így lehet megakadályozni, nehogy ez európai abszurd politikai színház tragédiába forduljon át.

 

 

2024. április 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Tovább

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Tovább

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Tovább

Hszi rideg és számító

A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >

Tovább

Nincs hadüzenet

E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >

Tovább

Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban

A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >

Tovább