2024. április 21. vasárnap
Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

A Balkán jelenti a következő frontot Putyin háborújában

 A Balkán jelenti a következő frontot Putyin háborújában

 

Ezért nyomatja a propagandát és kelti a vallási feszültséget a politikus Koszovóban és Boszniában. Ily módon igyekszik ugyanis elvonni a NATO-t az ukrajnai inváziótól. Ezt fejti ki elemzésében a Bloombergben James Stavridis nyugalmazott tengernagy, a transz-atlanti katonai szövetség egyesített csapatainak volt főparancsnoka.

Ha le tudja győzni az ukránokat, Moldova ellen vonul, de igen vonzó célpont számára a Nyugat-Balkán is. A térségben erősek a vallási ellentétek és az orosz elnök erre igyekszik építeni. Egyértelműen arra bátorítja Szerbiát, hogy az gyakoroljon nyomást a nyugati támogatást élvező Koszovóra. Emellett igyekszik destabizálni Boszniát. Dodik már egy évtizede azt közölte a szerzővel, hogy célja a Republika Srpska elszakítása és egyesülni kíván az anyaországgal. Szerencsére a Nyugatnak van választási lehetősége. Küldhet újabb csapatokat Koszovóba, elejét véve a Moszkva által gerjesztett nyugtalanságnak. Közben a keleti és északi tagállamok továbbra is Ukrajnára összpontosíthatnak. A legnagyobb tagok, a franciák, németek, britek és amerikaiak pedig mindkettőt szemmel tarthatják. Külön oda kell figyelni az orosz hibrid hadviselésre. Mert azt a Kreml felhasználhatja a Balkánon is a koszovói és boszniai villamoshálózat és más fontos célpontok ellen. Ki tudná élezni ily módon az elégedetlenséget. Gazdasági eszközökkel ugyanakkor szintén jó irányba lehet terelni az érintett kormányokat. Vučić bizonyíthatja, hogy elutasítja Putyin manipulációit. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Moszkvát nyugtalanítja a magyar-török gázmegállapodás. Ankarának ugyan úgy kell az exportbevétel, mint egy falat kenyér, ám elemzők félnek, hogy a pénz a végén a Kremlnél köt ki. Az egyezség révén mindenesetre Magyarország mentőövhöz jut, de az is lehet, hogy ily módon az oroszok a hátsókapun keresztül újra kézbe kaparinthatják a földrész energiaellátását.

Az Orbán-kormány új beszerzési forrásokat keres, mivel Ukrajna közölte, hogy nem újítja meg az év végén lejáró tranzitegyezményt, ami évi 4,5 milliárd köbméternyi gáz kiesését jelenti. A török ügylet révén a magyar fél 275 ezer millió köbmétert kap csak a következő hetekben. Ez több, mint amennyit a magyar háztartások egy hónap alatt elfogyasztanak.

Törökország pedig a földrész gáz fordítókorongja lehet ily módon. Ám félő, hogy az energiahordozó Oroszországból származik, Erdogan hajlik arra, hogy fokozza az energiakereskedelmet Moszkvával. A brit fegyveres erők elemző intézetének egyik munkatársa azt mondja: Ankara csak azért adhatja ilyen olcsón a gázt, mivel az nagy valószínűséggel orosz földről érkezik.

A magyaroknak pedig azért jó ez a megoldás, mert nem lehet kideríteni az eredetet, mellesleg nem is tilos 3. országon keresztül orosz gázt venni.

 

Bloomberg

 

Bulgária teljesen le akar válni az orosz olajról, ezért a Lukoil részéről már felvetődött, hogy eladja az összes ottani érdekeltségét. Ha így lesz, az egy korszak végét jelenti, de nem mindenki boldog a lehetőség láttán. Az óriáscég és az EU legszegényebb tagállama között a háború vetett véget a békés és gyümölcsöző együttműködésnek. Ezért a konszern a távozást fontolgatja, mondván, hogy nagy nyomás nehezedik rá.

Ha a bolgárok teljesen leválnak az orosz energiahordozókról, akkor az éles ellentétben állna azzal, amit Magyarország és Szerbia csinál. A kulcskérdés az, ki veszi át a Neftohim finomítót. De a pénzügyminiszter szerint mindenképpen azon vannak, hogy nem függjenek  olyan államtól, amely barátságtalanul tekint rájuk.

A kapcsolatok felbontása nem könnyű három évtized után és vannak ellenzői. Ilyen a köztársasági elnök, aki elutasítja az uniós szankciókat és ellenzi a fegyverszállításokat Ukrajnának. A parlament azonban kimondta, hogy nem szabad orosz olajat venni és máshonnan kell hasadóanyagot beszerezni az atomerőműhöz.

A kormány több tucat orosz diplomatát utasított ki kémkedés miatt és már küld harceszközöket Kijevnek. A pálfordulást meglepő módon támogatja Boriszov volt miniszterelnök, aki annak idején erőltette, hogy készüljön el a gázvezeték az ország területén keresztül Magyarországra és Szerbiába. Ugyanakkor éveken át nem volt hajlandó semmit sem tenni, hogy Bulgária ne orosz gázt használjon.

 

Washington Post

 

A sokkszerű török választás újabb leckét hozott a világ számára. Erdogan most élte meg az utóbbi jó két évtized legsúlyosabb vereségét, ami meglepő, hiszen tavaly megerősítette hatalmát az urnáknál. Eredetileg vallással kevert nacionalizmust honosított meg, ezt vetette be a régi, világi politikai elit ellen, de a rezsim ma már illiberális.

Az eredmény azonban mutatja, hogyan tudják az ellenzéki pártok és a szavazók visszaszorítani a választási autokráciákat. A fordulat döntő tényezője az volt, hogy a tömegek megelégelték a fennálló helyzetet. Az inflációt és a fizetőeszköz rohamos értékvesztését. A kormánypárti táborból egy csomóan el sem mentek voksolni, mások inkább nem az AKP-ra szavaztak.

De talán a leglényegesebb az volt, hogy új figurák vették át az ellenzék vezető tömörülésének, a CHP-nak az irányítását. Orgur Ozel és Imamoglu széles körű koalíciót tudott kialakítani. A választás bizonyos fokig szabad volt, de nem különösebben tisztességes. Viszont feltárta, hogy még egy illiberális rezsimben is gyorsan megváltozhatnak a dolgok. Noha nem egyenlőek a versenyfeltételek.

Erdogan most valószínűleg megpróbál 2028-ig uralmon maradni. Az isztambuli polgármestere sikere három tényezőn alapult: a karizmán, a kurdok támogatásán, valamint azon, hogy tisztségében meggyőző teljesítményt nyújtott. Imamoglu olyanokhoz kötötte a politikáját, mint a budapesti és a varsói városvezető, akik hasonló cipőben járnak. Azaz tudta, hogy a küzdelem a tekintélyuralom és a demokrácia között zajlik, de ennél nagyobb a tét – mutat rá a szerző, Ishaan Taroor külpolitikai szerkesztő.   

 

Guardian

 

Baljós mérföldkőnek nevezi a vezércikk, hogy az izraeli hadsereg az egyik nemzetközi segélyszervezet munkatársait ölte meg Gázában. De nem csupán az van a rovásán, hogy megtámadott egy humanitárius konvojt. Rakétával vett célba egy diplomáciai képviseletet, és lerombolt egy kórházat. Mindez arra utal, hogy nem hallgat sem szövetségesre, sem bírálókra.

Azaz több vörös vonalat is átlépett, alig néhány napon belül. A 9 külföldinek azért kellett meghalnia, mivel próbáltak némi élelmet vinni a rettenetes helyzetben lévő civileknek. A fő kórház gyakorlatilag romokban van a két hetes ostrom után, bár Netanjahu szerint ott civilek nem vesztették életüket. A WHO ezt másként gondolja.  Az iráni Forradalmi Gárda regionális parancsnokának likvidálása pedig azzal fenyeget, hogy az egész térségre átterjed az ellenségeskedés, arról nem beszélve, hogy precedensül szolgálhat, hiszen egy konzulátus volt a célpont.

Emellett a humanitárius járművek megkülönböztető jelzést viseltek és nem is harci övezetben haladtak. Mozgásukat egyeztették az izraeli fegyveres erőkkel. Ráadásul utóbbiak háromszor csaptak le, így még azokkal is végeztek, akik az első támadás után menekülni próbáltak.  

Ennyi halottat nem lehet a véletlen számlájára írni. Az akció messze túlmegy azon, amit október 7. indokolna. Netanjahu egyre népszerűtlenebb odahaza, tízezrek követelik a távozását. Ő viszont azt tartja a legcélravezetőbbnek a túléléshez, ha állandó háborút folytat. Biden azonban meg tudná állítani, éspedig úgy, hogy a szövetségesekkel együtt nem küld több fegyvert neki.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Moszkva nagyobb veszélyt jelent Európára nézve, mint ahogyan azt idáig hittük. A most kipattant propaganda botrány azt támasztja alá, hogy Putyin és lakájai próbálják aláásni az uniós intézményeket. Illetve hogy képesek is rá. Segítik a nacionalista köröket, amelyek előszeretettel viszonyulnak a tekintélyuralomhoz.

Ezek általában oroszbarát jobboldaliak, amelyek belorosz viszálynak tekintik a háborút, és még csak fizetni sem kell a részükre, anélkül is terjesztik a Kreml mantráját. A Voice of Europe-ról ugyan kiderült a turpisság, de hány ilyen akció lehet? És hány fontos ember adta el magát Moszkvának? Hány EP-képviselő játszik össze az oroszokkal?

Az eset ismételten csak azt tanúsítja, mekkora a veszedelem. Hogy Oroszország milyen könnyűszerrel támadhat rá az európai demokráciák szívkamrájára, kihasználva a liberális társadalmak nyújtotta lehetőségeket. Az autoriter rendszerek megerősödésével nő az orosz háborús uszítók barátainak a száma is. Európa részéről kemény ellenstratégiát kell kidolgozni a hibridhadviselés ellen. Egy előrejelző hálózat, néhány digitális törvény, illetve pár ismételt figyelmeztetés semmire sem jó. 

 

Wall Street Journal

 

Még hogy Putyin erős ember volna, amikor retteg a lap éppen egy éve letartóztatott moszkvai tudósítójától, aki tisztességes módon dolgozott és leleplezte az orosz állam gyengeségét, korruptságát és törékenységét, ezért a hatalom rettegett tőle? Vagyis Evan Gershkovich valójában erősebb, mint az elnök – mutat rá a vezércikk, és az állítást még akkor is fenntartja, ha az autokraták manapság úgy hiszik, eljött az idejük.

Kínától, Észak-Koreán át Törökországig, Szíriáig, Egyiptomig és azon túl. Nem pepecselnek az alkotmány finomságaival, a jogi normákkal, erőből nyomják át akaratukat. A polgáraik nem fejthetik ki szabadon a véleményüket. És fura módon ezek az emberek csodálókra, sőt utánzókra találtak a demokráciákban.

Az orosz vezető éppenséggel az erős ember őstípusa. De a hatalmát könyörtelenséggel érvényesíti. Elteszi láb alól a politikai ellenfeleket, megmérgez emigránsokat, akik problémát okoznak számára, elfojtja a elégedetlenséget, megszállja az igazságszolgáltatást, manipulálja a sajtót, megtámadja a szomszédait, kiirtással fenyeget gyengébb népeket.

Ehhez képest az orosz hatóságok egy éve nem bírják elárulni, miért tartóztatták le Gershkovichot. Aki pedig példát mutatott szakmai etikából. Lelkiismeretes, alapos és tisztességes jelentéseket küldött és lehet, hogy ez így túl sok volt a Kreml mindenható ura számára.

A célja az, hogy az ártatlan újságírót kicserélje valakire, akit jogerősen ítéltek el nyugaton. Az eljárás azonban nem arról árulkodik, hogy milyen erős az állam. Fel nem ér egy olyan emberhez, aki az igazságot, a szabadságot és az igazságosságot kereste.

 

MSNBC

 

Madarat tolláról – írja az Obama-kormányzat egyik diplomáciai tanácsadója annak kapcsán, hogy Trump elnök akar lenni, miközben négy per folyik ellene, árnyékdiplomáciáját pedig olyasvalaki irányítja, aki berlini nagykövetként újnácikkal fraternizált és a fogadó ország legszívesebben hazaküldte volna. Martin Schulz, az EP volt elnöke úgy jellemezte Grenellt, hogy az úgy viselkedett, mint egy szélsőjobbos gyarmati tisztviselő.

Ráadásul ez a diplomata az amerikai demokrácia lebontásán dolgozik és ez világméretű veszélyt jelent – állapítja meg Nayyera Haq. A diplomata az utóbbi időben egy sor országot keresett fel, mindenütt jobboldali mozgalmak képviselőivel találkozott, hogy megpróbálja befolyásolni a választások eredményét.

A szerző aggasztónak tartja, hogy a várható republikánus elnökjelölt és belső köre nyíltan a szélsőjobbot karolja fel. Ideértve Orbán Viktort, de a szélsőség összefogásába belefér Putyin is, aki a homofób vallásosság révén igyekszik külső támogatást szerezni. Grenell pont ezeknek a szálaknak az erősítésén dolgozik. Képzeljük csak el, mit csinálna, ha megkapná az amerikai diplomácia erőforrásait a fehér, felsőbbrendű csoportok támogatásához.   

Trump máris szabadjára engedte a törpéit, hogy létrehozza az autokraták világmozgalmát.

 

 

2024. április 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább