Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Új hídemberek
A hídemberek azonban inkább zavart keltenek, mint segítenek, újabb és újabb lyukakat ütnek az amúgy is törékeny ellenzéki morálon. Aláássák a változás lehetőségébe vetett reményt. Hiszen Magyarországon nem korrekt, demokratikus hatalom-ellenzék viszony szabályozza a közéletet, hanem a diktatúra egyoldalú hatalom-ellenség viszonya, amit a kormány hozott létre és tart fenn. Épp ezért, mondjuk Kukorelly Endrének azt a tapasztalatát, hogy „a nagyvonalúság, a mosoly, az empátia edukál, a tolerancia pedig alap”, idehaza semmi nem támasztja alá. De Müller Péter Sziámi politikai krédója: „Nálam nem a jobb-bal felosztás működik, nem a vagy-vagy, hanem makacsul az is”, ugyancsak ingatag lábakon áll. A „száztíz százalékos orbánista” D. Szilárddal is? Lelke rajta. A mi új hídembereink kényes morális helyzetét II. Vilmos német császár egy felismerése világítja meg a legpontosabban: „A gyengeség nem árulás, de betölti annak minden funkcióját”. Bruck András:
Érezheted-e jól magad ott, ahol a hatalmon lévők mindent elkövetnek azért, hogy rosszul érezd megad? Védekezel, ahogy tudsz. Bezárkózol a közöny várfala mögé, sétálsz, a tavaszt várod, kidobott kutyának keresel új gazdát, Eckhart Tollét olvasol, mert nála nincs múlt, jövő, ami szerinte az élet két fő ártalma, csak örök „most”, amiről azt tartja, hogy annak mindig lehet örülni. Nekem nem megy. Tehetsz bármit, tudod, vagy inkább érzékeled, hogy Magyarország már jobbára csak egy földrajzi régió, mindinkább kiütköző európai jelentéktelenséggel és egyre nyilvánvalóbb zéró erkölcsi jelenléttel. Vigaszként marad számodra tehetetlenségünk vég nélküli feltérképezése.
A diktatúrák közéletét a hétköznapok sajátos egyhangúsága jellemzi. A kis hercegben a róka plasztikus képet fest erről az állapotról: Én tyúkokra vadászom, az emberek meg rám, az egyik tyúk olyan, mint a másik és az egyik ember is olyan, mint a másik... A diktatúrák hívei meg mindenről pont ugyanazt gondolják és mondják, mintha a táboruk valójában egyetlen emberből állna, a kormány minden újságja, rádiója és televíziója ugyanazt hazudja, amit a miniszterelnök, ő pedig minden választást megnyer, mivel ő írja a választási szabályokat. És az ellenzéki pártok is teljesen egyformák, soha nincs egy szavuk a megnyerhetetlen választások ellen, mindig végigmennek a centinként aláaknázott úton.
A hazai társadalmi létezésnek ezt a halálos monotóniáját, ahol legfeljebb évtizedenként bukkan fel egy új párt és új arc, hogy aztán rögtön el is tűnjenek, csak az ellenzéki térfél kisebb izgalmai törik meg. Azok viszont nem hasznos izgalmak. Ezek egyike épp a napokban játszódott le: a sokféle műfajban alkotó Müller Péter Sziámi munkát vállalt a rezsim egyik vadonatúj, a közjó, közérdek szempontjából nyilvánvalóan szintén teljesen fölösleges intézményében, a Petőfi Zenei Tanácsban. Róla azonban ellenzéki körökben más kép él, mint a szintén taggá vált Ákosról, vagy Nagy Feróról, aki épp nemrég nyilatkozta, hogy „Európát el kell foglalni, és az fog történni, amit mi mondunk, nem pedig a buzik”. Valóban jó társaság.
Persze nem M.P. Sziámi az egyedüli a magukat afféle „hídembernek” vélők között, akik mindenkivel, bárkivel hajlandók szóba állni. A harminckötetes Kukorelly Endre is párbeszédet ajánl, és el is megy mindenhova, ahova hívják; álláspontja szerint olyankor ő nem a hírtévével beszélget, hanem emberekkel. Na, ezt az érvet cáfold meg. Az általa követett magatartást hasznosabbnak és „lefegyverzőbbnek” tartja, mint a „gátlástalan diktatúrázást”. Két, szintén sokoldalú közéleti ember, Réz András filmesztéta és Fodor Gábor, az SZDSZ exelnöke az M1-en beszélget a kormánymédia Tourette-szindrómás (kényszeresen káromkodó) sztárjával, a hazai média alighanem legártalmasabb képviselőjével, B. Zs.-tal.
Ahogy az ókori Rómában Spartacus sok ezer fellázadt rabszolgájának keresztre feszített holtteste szegélyezte a Via Appiát, hasonlóképp mára a magyar demokrácia legyilkolt, eljelentéktelenített intézményeinek százai jelzik azt az utat, amit a rezsim a mai napig bejárt. A pesti Nagykörúton a Jászai Mari tértől a Petőfi hídig négy kilométer hosszan ki lehetne plakátolni a megszűnt vagy csupán névleg működő intézmények névsorát. Ellenzékinek gondolt emberek mégsem érzik kínosnak közügyeket megbeszélni olyan alakokkal, akik maguk is sokat tettek azért, hogy ma egész Magyarország egyetlen bűnügyi helyszín, milliók számára a meghunyászkodás a túlélési stratégia, mindeközben egyre magasabb fokozatba kapcsol a sok százezres orvos- és pedagógustársadalom megfélemlítése, zsarolása.
A matematikus, pszichológus, publicista Mérő László nevét is sokan ismerik, tőle sem idegen a hídember szerepe. Engem soha nem sikerült meggyőznie missziója hasznosságáról, s már jó ideje nem figyelek rá. Az ATV talán még ma is inkább ellenzékiként számontartott Öt c. műsorát pedig addig követtem, ameddig a részvevők közéleti analízisei nem lépték túl a számomra még elviselhető fájdalomküszöböt. A sor reggelig lenne folytatható… egy országból nem véletlenül lesz az, ami. Például diktatúra.
Magyarország eminens példája annak, hogy nincs szükség erőszakra, ha az emberek félrevezetése megvalósítható cenzúrán, elsöprő erejű propagandán és az elitek együttműködésének megvásárlásán keresztül. Lám, puha módszerekkel is létrehozható volt a tartós egyszemélyi hatalom, amelynek megtörése – legalább elvben – továbbra is csak egy megnyert választástól remélhető. Ehhez azonban a változást váró ellenzéki tömeg gondolataiból és érzelmeiből hiányzik az ehhez szükséges kohézió. Az összetartozás, a rezsimtől undorodók sorsközösség érzése. Ez már a 2021-es őszi, ellenzéki előválasztás során is érezhető volt: a facebookon számolatlanul keringtek olyan szövegek, amelyek gyengítették a kohéziót, akadályozták, hogy megszülethessen a győzelemhez elengedhetetlen egységes választói hit és akarat. Végül a kormány hazugsággörgetege el is sodorta a különféle okokból már elbizonytalanodott, hitehagyottá vált tábort.
A hídemberek azonban inkább zavart keltenek, mint segítenek, újabb és újabb lyukakat ütnek az amúgy is törékeny ellenzéki morálon. Aláássák a változás lehetőségébe vetett reményt. Hiszen Magyarországon nem korrekt, demokratikus hatalom-ellenzék viszony szabályozza a közéletet, hanem a diktatúra egyoldalú hatalom-ellenség viszonya, amit a kormány hozott létre és tart fenn. Épp ezért, mondjuk Kukorelly Endrének azt a tapasztalatát, hogy „a nagyvonalúság, a mosoly, az empátia edukál, a tolerancia pedig alap”, idehaza semmi nem támasztja alá. De Müller Péter Sziámi politikai krédója: „Nálam nem a jobb-bal felosztás működik, nem a vagy-vagy, hanem makacsul az is”, ugyancsak ingatag lábakon áll. A „száztíz százalékos orbánista” D. Szilárddal is? Lelke rajta. A mi új hídembereink kényes morális helyzetét II. Vilmos német császár egy felismerése világítja meg a legpontosabban: „A gyengeség nem árulás, de betölti annak minden funkcióját”.
Következő cikk: Putyin számára nagy veszélyt jelent az orosz turbóhazafiak megerősödése
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >