Ma Ágota, Ingrid, Etelka, Léda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Tettesek vagy áldozatok?
„A magyarok értékválasztásai nem Ausztriához, hanem Szerbiához állnak közel.” Székely Anna (Népszabadság):
„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.
– Érzékeny témába vágott a Tettesek vagy áldozatok? dilemmájának vizsgálatával. Az egykori magyar hadvezetéstől kezdve Hitler tábornokain át egészen a magyar alaptörvény és a német megszállási emlékmű elemzéséig jutott.
– Nem könnyű a lelkiismeretes és elfogulatlan ítélkezés. A huszadik–huszonegyedik század történelmi eseményei során tettes és áldozat gyakran átbucskázik egymásba, és kizárólag egy nézőpontból, egyfajta ideológia szerint lehetetlen megítélni személyeket, eseményeket. Jó példa erre Rajk László, aki a legismertebb magyar koncepciós per áldozata. Ilyen szempontból egyértelműen áldozat, hiszen azért végzik ki, amit nem követett el: nem esküdött össze a jugoszlávokkal, nem akarta meggyilkolni Sztálin elvtársat, és még sorolhatnám. Ugyanez a Rajk László azonban korábban, másokkal szemben hasonló típusú pereket készített elő, tehát: tettes is. Kelet-Európában akkoriban gyakori, hogy akiket politikai indokkal elítélnek valamiért, valóban bűnösök, de nem feltétlenül abban, amiért elítélték őket, hanem valami másban. A bűnt egy másik bűnnel torolják meg. És ez aztán utólag borzasztóan összekutyulja a dolgot, mert egyrészt támad egy jogos rehabilitációs igény, másrészt viszont az illető mégsem ártatlan. Abszurd példa erre a rákoskeresztúri 298-as parcella, amely ma nemzeti kegyeleti emlékhely. És Rajniss Ferenctől kezdve a teljes nyilas kormány is ott nyugszik. Feltehetően maga Szálasi is, csak nem tudjuk pontosan, hogy hol. De még ha ő nem is, sokan mások, keretlegények, tömeggyilkosok ott vannak. Mindenki, akit a kommunista rendszer kivégzett. (...)
– A zsidó kárpótlási ügyekről írt megdöbbentő tanulmányában nem az állambiztonságról, hanem az ország akkori vezetőinek színvonaláról mond lesújtó véleményt.
– A szocialista Magyarországról elinduló zsidó kárpótlási ügyek valójában nem az igazi áldozatok érdekeit szolgálták. Az alapvető hamisság az, hogy a kommunista doktrína szerint a holokauszt áldozatai nem a zsidók, hanem a kommunista eszme lánglelkű hordozói voltak. Erre még rátett egy lapáttal az, hogy amikor 1957-ben valaki – nem tudjuk, ki – rájött arra, hogy kárpótlás címén pénzt lehet kicsiholni Németországból, persze nem a zsidók, hanem elsősorban a magyar állam részére, akkor elkezdték eltussolni a magyar állam felelősségét abban, amit holokausztnak hívunk, és mindent áttoltak a németek oldalára. És ezért, a hivatalok nyomására, számos képtelen kárpótlási kérelem született, olyan például, hogy valaki Auschwitzba bélyegalbumokkal, szőrmékkel és ezüsttárgyakkal érkezett, és ezek ellenértékét kéri vissza. Miközben rengeteg bizonyíték van arra, hogy a zsidó vagyonok 99,9 százalékát már a csendőrség és a túlbuzgó hivatalnokok idehaza megkaparintották.
– Ezek szerint mindegyik magyar politikai rendszer elitje e tekintetben elhárította és elhárítja magáról a felelősséget, átírta és átírja a történelmet. Az egyik azért tette ezt, hogy pénzt szerezzen, a másik azért, hogy tisztára mossa eszmei elődeit. Miért tudta Németország megfelelően feldolgozni a múltját?
– Egyrészt Németország már majdnem hetven éve foglalkozhat ezzel, Magyarország csak huszonöt éve. Aztán Németország Európa közepén van, mi pedig mentalitásban alapvetően félbalkáni ország vagyunk. Nagyon fájdalmas, de tudomásul kell venni, hogy a magyarok értékválasztásai a nemzetközi közvélemény-kutatások szerint nem Ausztriához, hanem Szerbiához állnak közel. Nálunk sokkal tovább tart és sokkal csekélyebb eredménnyel fog lezajlani a történelmi szembenézés, mint Németországban. Ahol persze szintén voltak disszonáns jelenségek, csak ezekről kevesebbet tud a magyar „átlagolvasó”. Nincs olyan ország, ahol a múlthoz való viszony teljesen egészséges volna, hiszen a múltat a jelen politikája mindig a saját érdekei szerint használja. Az a kérdés csupán, hogy a társadalom van-e annyira sokszínű, hogy az egyik része kontrollálni tudja a másik ámokfutását. És hogy a demokratikus kontroll és a plurális társadalom kikényszeríti-e az interpretációk kritikáját, lehetővé téve, hogy az emberek valódi ismeretek birtokában választhassanak a múltmagyarázatok közül.
Következő cikk: Vajdaság, magyarok, politika - 2. rész
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Megbuktatási tervek”, „becstelen színház” – miért veszíti el az idegeit Putyin barátja, Fico
Úgy tűnik, hogy elveszti az idegeit az oroszbarát szlovák kormányfő, aki most már puccsot és hazug >
Trump vámjai a lehető legnagyobb szerencsétlenség a világgazdaság és az USA számára
Trump gazdasági tanácsadói, akik tudják, mennyire irracionális ez a politika, legjobb esetben megpróbálják majd tárgyalások útján >
A szerb állami tévé váratlanul stratégiát váltott
Most már nem csupán pár szóban, hanem részletesen számol be a hatalmas tiltakozó hullámról. Vučić most >
A magyarok egyszerűen alkalmatlanok a tömeges ellenállásra?
Ezt a képet a csütörtökön, Szerbia budapesti nagykövetsége előtt készítettem. Az Orbán szerb haverja elleni hatalmas >
Amerika nagy árat fizet majd Trump vámja miatt
Amerika nagy árat fog fizetni azért, hogy Trump 25%-os vámot rótt ki a kanadai és mexikói >
Ha ő nincs, már egyikünk se élne?
Maradjunk még egy percre a covidnál, ha egyszer már voltak olyan ostobák, hogy felidézték. Nem kellenek >
Szerbia ifjúsága – egész Európa reménysége
A demokratikus változást követelő szerb ifjúság a reményt jelenti egész Európa számára, és a mozgalom egyre >
Európának ki kell állnia Grönlandért. De nem teszi
Európa leszerepel, amikor arról van szó, hogy mennyire kész szembeszállni Trumppal Grönland ügyében – állapítja meg >
Soha nem fog működni Trump Gáza-terve
A jobboldali Daily Telegraph általában egyetért Trumppal, ám a külpolitikai szerkesztő, Con Coughlin most mégis úgy >
Szerbiában Vučić hatalma a tét
Újvidék a maga 15 halottjával a korrupció és az ellenőrizetlen hatalom jelképe lett. Ezért ma már >
Kulcsfontosságú, hogy kit nevez ki Donald Trump budapesti nagykövetnek
Erre hívta fel a figyelmet a főleg az amerikai belpolitikával foglalkozó lap a The Hill szerzője. >
Donald Trump hümmögni fog, de ha Európa vezetői felállnak a védelmére, a házuk állni fog
Európa bajban van, és forró év vár rá, mind a belső, mind a külső ellenségek miatt, >