Ma Bertold, Marietta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európának ki kell állnia Grönlandért. De nem teszi
Európa leszerepel, amikor arról van szó, hogy mennyire kész szembeszállni Trumppal Grönland ügyében – állapítja meg az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője a Guardianben. Nathalie Tocci szerint ez akkor is így van, ha a földrész pontosan tudja, milyen az, amikor egy hatalom erővel akar átvenni egy területet, hiszen ott van Grúzia és Ukrajna példája. A válasz mégis erősen visszafogott, amire több magyarázat is kínálkozik. Dánia és partnerei azért nem verik az asztalt, mivel attól félnek, hogy ha túl hangosak, elidegenítik a sziget lakóit, így azok még inkább az USA vonzáskörébe kerülnek. Nagyon úgy néz ki, hogy a földrész úgy döntött: nem ingerli a fenevadat, az illetések inkább a színfalak mögött próbálják kivédeni a veszélyt. Ugyanebbe az irányba mutat, hogy sokkal fontosabb kérdéseket kell megoldaniuk Washingtonnal, pl. hogy az Egyesült Államok továbbra is támogassa a kontinens biztonságát, Ukrajnát, továbbá ne robbantson ki kereskedelmi háborút. Inkább a hátuk közepét lássák, semmint hogy elfordítsák a NATO-tól az amerikai elnököt. Viszont ezek a megfontolások nem veszik számításba, mivel jár a tétlenség, ha megrendül az európai szolidaritás. Igazából itt két, egymásnak ellentmondó érzelem működhet. Az egyik, hogy félnek Trumptól és ez megbénítja őket. Csakhogy a másik feltehetőleg érzékeli ezt, és mint az erőszakos alakok általában, élvezi, sőt fokozza a tétet. Ugyanakkor a földrész paradox módon nem aggódik eléggé. Meg van győződve arról, hogy el fog vonulni a vihar, ezért nem termelődik elegendő adrenalin a cselekvésre. Vagyis marad az, hogy valahogy majd csak kihúzzuk. Ám pont ez az, ami megakadályozza a radikális megújulást, amire a kontinensnek olyan nagyon szüksége volna. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Megy a vita az EU-ban, mert a többi közt Magyarország és Németország azt szorgalmazza, hogy az Ukrajnával kötendő megállapodás részeként újítsák fel a vezetékes orosz gázszállításokat. A támogatók szerint ez a kilátás elősegítené az egyezséget, egyben lenyomná az árakat, illetve mindkét felet a tűzszünet betartására ösztökélné.
Bennfentesek szerint azonban a javaslat éles ellenállásba ütközött Kijev legfőbb szövetségesei részéről. Ám több nagy tagállam nyomást fejt ki, hogy mindenképpen le kell szorítani a gázárakat, csakhogy ez jelentősen megdobná Moszkva bevételeit. Épp ezért az ötletet több brüsszeli vezető, valamint kelet-európai diplomata is felháborodással fogadta.
FT
A német kancellári cím várományosa felháborodást váltott ki, mivel úgy terjesztette elő javaslatát a bevándorlás korlátozására, hogy a jóváhagyáshoz számított a szélsőjobb támogatására. Hogy Merz az AfD-vel flörtöl, az megrázta az egész német politikát az alig három hét múlva esedékes választás előtt.
Ez az első alkalom ugyanis a világháború óta, hogy a szélsőség segítségével sikerült többséget elérni a parlamentben. A CDU indítványával ugyan egyetért a megkérdezettek többsége, viszont az AfD népszerűsége már 20% felett jár. Vagyis a 2. helyen áll. Ugyanakkor a kereszténydemokraták 31-ről 28%-ra estek vissza.
Armin Steinbach, a párizsi HEC üzleti főiskoláról azt mondja, Merz úgy igyekszik feltartóztatni a nagy riválist, hogy elcsábítaná annak híveit. Ám a kísérlet visszaüthet, mivel elidegenítheti a közép támogatóit, ellenben beviszi a szélsőséges gondolatokat a politikai főáramlatba. Egyben maga ellen fordítja a szociáldemokratákat, valamint a zöldeket, és ez megnehezítheti a koalíciós tárgyalásokat február 23. után.
Habeck, a távozó német gazdasági miniszter úgy jellemezte a helyzetet, hogy az AfD kígyó módjára körbetekeredett a CDU nyakán. Itt egy mérges kígyóról van szó, amelynek mérge lassan csepeg.
Die Zeit
A kommentár üdvözli, hogy Angela Merkel tartja magát antifasiszta meggyőződéséhez, csak sajnálatosnak nevezi, hogy az nem segít a demokratikus középen. Tiszteletreméltónak, ám egyben brutálisnak tartja, ahogyan a volt kancellár nekiment a CDU vezérének, miután az részben az AfD támogatásával vitte keresztül javaslatát a bevándorlás megszigorítására.
A szerző, Georg Löwisch, a tárca rovat vezetője kíméletlennek, ugyanakkor minden előzmény nélkülinek minősíti, hogy a politikus hátba támadta Merzet. Megoszthatja a kereszténydemokratákat és bajt hozhat a párt fejére.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy a korábbi kormányfő még hivatalában sem ismert pardont, amikor a CDU-t el kellett határolni a szélsőjobbtól. Az viszont új, hogy a választási kampány finisében vitte be a pofont a mai pártelnöknek.
A gond csak ott van, hogy a gesztus nem visz előbbre, mert Merz sem találja a kiutat abból, ami már Merkelnek is feladta a leckét: miként viszonyuljon egy konzervatív tömörülés a mind sikeresebb AfD-hez, de úgy, hogy ne közösködjön vele? Ráadásul a mostani megszólalásnak az lehet a vége, hogy a nagy rivális még jobban nyomul, miután a CDU most belső vitába bonyolódik a fellépés nyomán.
Akik most éljenzik az egykori kancellárt, azoknak be kell látniuk: Merz súlyos hibát követett el, de ha most alávágnak, az gyengíti a politikai közepet és nem erősíti.
Newsweek
A román választási dráma kapcsán vizsgázik Trump, mármint hogy mennyire ír felül minden mást nála a tekintélyelvű vezetők iránt érzett rokonszenve. Mert ha hagyja, hogy a szélsőjobb jelöltje nyerjen májusban, a megismételt elnökválasztáson, az a NATO stabilitását befolyásolhatja a keleti szárnyon, ami cseppet sem mindegy Ukrajna miatt.
Erre figyelmeztet, Dan Parry, az AP-tól, aki a rendszerváltás idején 4 évig volt tudósító Romániában, ahonnan a szülei kivándoroltak. Logikusnak nevezi, hogy a MAGA-mozgalom beálljon Georgescu mögé, ahogy azt tette a szintén liberális-ellenes Orbán Viktorral.
Csakhogy az ország kulcsszerepet tölt be a Kijevnek szánt segítség eljuttatásában, illetve az ukrán gabonaexportban, nem beszélve a Kogalniceanu légitámaszpontról. Viszont ha az alkotmánybíróság engedélyezi, hogy induljon a választáson az a politikus, aki mellett az első körben vastagon beavatkozott Oroszország, az aláásná a román demokrácia tekintélyét. De akár még erőszakot is kiválthat. A külső manipuláció veszélye változatlanul jelentős.
Úgyhogy most a Nyugat vizsgázik: mennyire tud megálljt parancsolni Moszkva aknamunkájának, ellenállni az autoriter világnak, illetve fenntartani azokat az elveket, amikre a NATO és az EU épül.
FT
A Columbia Egyetem egyik tanára szerint Trumpnak az OPEC-től kellene segítséget kérnie, hogy jobb belátásra bírja Putyint. Christof Ruhl azt hangsúlyozza, hogy az orosz gazdaság agyaglábakon áll. Kisebb, mint az olasz, igazából a haditermelés, a sok állami megrendelés, valamint az irányított hitelek tartják lendületben.
Az infláció 10% felé tart, az alapkamat meghaladja a 20%-ot. A rubel történelmi mélypont felé jár. Igazából csak a külföldi bevételeknek köszönhető, hogy a gazdaság még nem omlott össze. E tekintetben kudarcot vallott a nyugati gazdasági hadviselés.
Ez úgy történt, hogy a demokratikus közösség nem szerette volna, ha megugranak az olajárak, mert az rossz lett volna neki. Két fenékkel akart megülni egy lovat. Ezért a szankciók nem voltak eléggé szigorúak, amit a Kreml ki is használt. Az OPEC ugyanakkor szorult helyzetben van, mert az utóbbi 3 évben már többször visszafogta a kitermelést, nehogy bezuhanjanak az árak. Most pedig azon tanakodik, miként növelhetné a felszínre hozandó mennyiséget, de azzal a kikötéssel, hogy maradjanak az eddigi árak.
Trump célba vehetné a termelőket, a finomítókat, a kikötőket, a biztosítókat és az árnyékflottát is, ily módon hatalmas csapást mérhetne az oroszok hadi kasszájára. Az OPEC simán ki tudná váltani a kieső orosz mennyiséget, azaz a piac meg sem érezné. És ha igaz, hogy Putyin fél a hazai nyugtalanságtól, akkor ily módon minden eddiginél jobban rá lehet venni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
New York Times
Az amerikai titkosszolgálatok leendő feje tökéletesen beleillik abba a képbe, amit Trump Amerika jövőjéről alkotott – írja Ruth Ben-Ghiat, a New Yorki Egyetem történésze. Az elnök nem csinál titkot abból, hogy a kormányzást a diktátorok módjára képzeli el, nemrégiben remek fickónak nevezte kínai kollégáját, amiért az vaskézzel ellenőriz csaknem 1,5 milliárd embert.
Rokonszenvez azzal a világrenddel, amit Hszi és más autokraták igyekeznek kialakítani. noha az gyakran jelent erőszakot, elnyomást, külföldi dezinformációt, kémkedést, szabotázst és propagandát. Ezt a hozzáállást valószínűleg Tulsi Gabbard testesíti meg a legjobban, aki autoriter vezetőkkel tart kapcsolatot és segít terjeszteni azok demokrácia-ellenes világképét.
Azzal vádolta pl. a NATO-t és a Biden-kormányzatot, hogy az provokálta ki Ukrajna lerohanását. De ha valaki olyan tekintélyuralmi vezető, mint Trump, akkor előnynek tekinti kiválasztottja hozzá nem értését, mert számára a hűség a fontos, nem a tapasztalat, vagy a szaktudás.
Az ilyen elnökök kiüresítik a demokratikus intézményeket, amikor saját híveikkel váltják fel a köztisztviselőket. Ez történt Magyarországon, ahol eltávolították az ellenzék támogatóit, illetve a független profikat az olyan közintézményekből, mint a választási bizottságok és a bíróságok.
Csak éppen ez nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel. Szakértők attól tartanak, hogy az amerikai titkosszolgálatoknál pillanatok alatt eluralkodik a káosz. Ez pedig vonatkozik arra, hogy a külföldi társszervek mennyire osztják meg az USA-val a bizalmas értesüléseket.
És a veszély csak fokozódik, ha Trump személyes célokra kívánja bevetni az elhárítást, illetve a hírszerzést. Mert amikor a nemzet a tekintélyuralom felé araszol, az ügynököket rá lehet állítani a személyes bosszú céljaira. Az autokraták ugyanis folyton úgy érzik, hogy fenyegetettségben élnek, ezért a belső ellenség és a külföldre menekült ellenzékiek elleni fellépést nyomatják.
A világ autokratái ezúttal még az első időszaknál is kedvezőbb fogadtatásra számíthatnak az elnök részéről. Az amerikai demokrácia fizeti meg az árát.
Washington Post
A vezércikk úgy foglal állást, hogy nem bölcs dolog bezáratni Amerikában a TikTokot, de nincs mit tenni, mert a Kongresszus ilyen törvényt hozott. A jogállam időnként megköveteli, hogy olyan szabályoknak szerezzenek érvényt, amelyek nélkül jól meglenne az ország.
A videószolgáltatót 170 millióan használják az Államokban, de jogosak a kínai tulajdonosokkal kapcsolatos aggályok. Csakhogy az durva volt, hogy arra kényszerítették a ByteDance-t, hogy vagy adja el az érdekeltségét, vagy húzza le a rolót. Ha nem találnak vevőt, a felhasználók lemondhatnak az alkalmazásról, ahol élhetnek a szólásszabadság jogával.
De még fontosabb, hogy egyáltalán nem biztos: az adatlopás veszélye, illetve az algoritmus segítségével terjesztett propaganda nagyobb veszélyt jelent, mint az, hogy sérül a szabad beszéd alkotmányos joga. Egyébiránt a kínai fél ragaszkodik ahhoz, hogy nem válik meg az alkalmazástól. Márpedig ez esetben itt a vég számára, ezt mondja ki a jogszabály.
Mindenkinek rossz, ha cégek kihasználhatják, hogy jogilag szürke övezetben működnek. Megrendíti a jogállamba vetett bizalmat, veszélyes precedenst teremt. Egyben fokozza a korrupció és a befolyással folytatott üzérkedés veszélyét. Ha ugyanis egy vállalat a működés szélén egyensúlyoz, akkor igyekszik jóban lenni azokkal a politikusokkal, akiktől függ a léte.
Die Welt
Vége a kínai gazdasági modellnek, megbosszulja magát a tervgazdaság. Így ítéli meg Frank Stocker, a lap gazdasági szerkesztője, miután egyre drámaibb méreteket ölt az ázsiai nagyhatalom gazdasági válsága. Az állam óriási összegekkel próbál úrrá lenni a bajokon, de mindeddig eredmény nélkül.
Az ingatlanpiac, amely korábban a növekedés motorja volt, romokban hever, milliók megtakarításai úsztak el. Defláció fenyeget, a tőzsdei jegyzések évek óta esnek. Peking hosszú időn át minden eszközzel igyekezett fenntartani a növekedést, ám az iparban ily módon hatalmas túlkapacitások keletkeztek, az ingatlanlufi pedig egy idő után kidurrant. Értéke 3 év alatt átszámítva 17 milliárd dollárral csökkent.
A következmény, hogy alig-alig nő a fogyasztás. A kormány jobb híján hatalmas támogatásokkal kísérli meg felfuttatni az exportot, ugyanakkor óriási pénzeket töm a bankokba, tartományokba, településekbe. Azon felül részvényeket vesz a tőzsdén. Ilyen célokra eddig 900 milliárd dollárt fordított, ami a GDP 5%-a.
Az eredmény azonban halovány. Nagyon úgy néz ki, hogy az ország belekerült a közepes jövedelmű nemzetek csapdájába. Paul Krugman, a Nobel-díjas közgazdász a helyzetért elsősorban a politikai vezetést okolja. Hszi ugyanis nem bízik a piacban, erősíteni kívánja az állami felügyeletet, a fogyasztásösztönzést ugyanakkor kidobott pénznek tekinti.
Látnivalóan nem ért a területhez. Ily módon kilábalásra aligha van esély és a dolognak rossz vége lesz – jósolja Krugman. Hacsak nem segít a Deepseek által robbantott bomba, amely az egész világot megrengette. Kiderült ugyanis, hogy Kína – szankciók ide vagy oda, lépést tud tartani Amerikával a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Töredék költség árán.
A tengerentúli fölényt feltételezve idáig hatalmas összegek áramlottak az USA-ba, ám most lehet, hogy Kína felé veszik az irányt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gondolat és (az USA) ereje
A Hamasz sikere - ez a harmadik rész -, hogy a palesztin ügy valóban felébredt a >
Új fejezet az EU és Koszovó kapcsolatában?
A Guardian vezércikke azt hangsúlyozza, hogy kaput nyithat Koszovó számára a Nyugat felé a most tartott >
Donald Trump Amerikája, avagy na, ez jól kezdődik…
Külföldön is van ellenszél. Dánia nem adja el Grönlandot Trumpnak. Mexikó karakán elnöke ellent mer mondani. >
A „Patrióták”, Madridban új Reconquistára hívtak fel
Amivel arra utaltak, hogy a katolikus királyok, „bátor lovagok” Európa megmentésére egykor kiűzték az iszlámot. A >
Szerbiában és Szlovákiában az európai értékeket védik a felvonulók
A két mozgalom nagyon sok hasonlóságot mutat, miközben mindenütt jönnek fel az oroszbarát erők. Így értékeli >
Führerprinzip
Ian Buruma attól tart, hogy Trump a következő 4 évben jóvátehetetlen károkat okoz az amerikai demokráciának. >
Európa illiberális erős emberei a közelégedetlenség vulkánjának tetején ülnek
Ezt a következtetést vonja le Tony Barber A Financial Timesban a szerb elnök szorult helyzetéből. Mert >
Jalta-szag van a levegőben
Nagyon úgy néz ki, hogy ezúttal, 80 évvel az eredeti konferencia után, két nagyhatalom: a putyini >
„Megbuktatási tervek”, „becstelen színház” – miért veszíti el az idegeit Putyin barátja, Fico
Úgy tűnik, hogy elveszti az idegeit az oroszbarát szlovák kormányfő, aki most már puccsot és hazug >
Trump vámjai a lehető legnagyobb szerencsétlenség a világgazdaság és az USA számára
Trump gazdasági tanácsadói, akik tudják, mennyire irracionális ez a politika, legjobb esetben megpróbálják majd tárgyalások útján >
A szerb állami tévé váratlanul stratégiát váltott
Most már nem csupán pár szóban, hanem részletesen számol be a hatalmas tiltakozó hullámról. Vučić most >
A magyarok egyszerűen alkalmatlanok a tömeges ellenállásra?
Ezt a képet a csütörtökön, Szerbia budapesti nagykövetsége előtt készítettem. Az Orbán szerb haverja elleni hatalmas >