2024. november 22. péntek
Ma Cecília, Filemon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Le Pen Európája soviniszta Európa lenne

Le Pen Európája soviniszta Európa lenne

A francia szélsőjobboldali vezető egyetért azzal is, hogy életre kell hívni a nemzetek Európáját. Itt az a lényeg, hogy a tagok nem kompromisszumra törekednek, hanem a saját érdekeiket igyekeznek minden lehetséges eszközzel érvényre juttatni. Ily módon leállna a német-francia tandem. Azaz Európa soviniszta volna, új határok alakulnának ki, a békétlenség állapota állna be. Ám a földrész még most sem ébred fel. A holnapi választás mindent kiforgathat a sarkaiból. Ennélfogva ébernek kell lenni és harcolni kell. A franciákon múlik. Ha Le Pen nyer, azt nem élné túl az egyesült kontinens. Macron sikere viszont lélegzetvételnyi szünetet adna és lehetőséget az eszmélésre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Euractiv

 

Hivatalos magyar közlés szerint Orbán és Salvini két napja a magyar és az olasz érdekek védelméről egyeztetett Rómában, ám ez a jelek szerint konkrétan azt jelentette, hogy egy új európai középjobbot akarnak életre hívni. Azaz úgy tűnik: nem érdekli őket, hogy a politikai palettának azt a részét már lefoglalja az Európai Néppárt. A két szélsőjobbos politikus teljes mértékben egyetértett abban, hogy szembe kell szállni a megerősödő szocialistákkal. 

Továbbá hogy küzdeni kell az illegális bevándorlás ellen, csökkenteni kell a családok és a vállalkozások adóterheit és meg kell védeni a Nyugat értékeit, illetve gyökereit. Ez az első alkalom, hogy Salvini nyilvánosan szóba hozta a középjobb egységét, mert Olaszországban azt hagyományosan a Berlusconi-féle Forza Italia testesíti meg. Ugyanakkor a Lega szélsőjobbosnak, de minimum jobboldalinak számít, bár ebben osztoznia kell a Meloni vezette Olaszország Fivéreivel. (Mellesleg a sajtó feltűnőnek tartja, hogy utóbbi politikussal ezúttal nem találkozott Orbán.)

A jelentés emlékeztet arra, hogy tavaly júliusban 16 szélsőséges szervezet köztük Le Pen Nemzeti Tömörülése, a PiS, a Fidesz és a Lega elkötelezte magát az unió megreformálása mellett. Ez év elején pedig 9 szélsőjobbos és nacionalista európai vezető úgy döntött, hogy menetrendet dolgoz ki a hazafias földrész megteremtésére.

 

New York Times

 

Le Pen minden eddiginél közelebb van ahhoz, hogy elnök legyen, de Putyinhoz is. Utóbbi  nem volna annyira érdekes, ha nem dúlna a háború. Ám Oroszország nukleáris hatalom, amely megtámadott egy európai államot. Ugyanakkor győzelme esetén a francia jelölt olyan megrázkódtatást okozna, mint amilyen a Brexit és Trump megválasztása volt. És a politikával szembeni ellenérzések, valamint a gazdasági nehézségek folytán a franciák körében megnőtt a hajlandóság, hogy megkockáztassák a nacionalista álmokat.

Nem valószínű persze, hogy Le Pen kerekedik felül, de nem is kizárt, ám ha mégis ez az eshetőség következik be, akkor alighanem széttörik a Biden által tető alá hozott egység Putyin ellen. Az orosz elnök minden eddiginél fontosabb szövetségeshez jutna Európában, olyanhoz, aki segíthet neki leválasztani a földrészt az USÁ-ról és tönkretenni az összefogást a kontinensen.

A francia vezető az orosz politikusban a nemzetállam, a család és a kereszténység védelmezőjét látja a határokon átgázoló sokoldalú diplomácia, illetve az istentelen kulturális rothadás ellen. De az is fontos, hogy 2014-ben több mint 20 millió eurós kölcsönt kapott Moszkva közvetítésével. Legutóbb pedig Orbán Viktor közreműködésével jutott jó 11 millió dolláros hitelhez, szóval mind Putyinnak, mind a magyar vezetőnek adósa. Így felvetődik, hogy mennyire volna független, ha megszerzi az ország irányítását.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A vezető német lap azt kérdezi, hány figyelmeztetés kell még a még a világnak, mert holnap sorsdöntő választás lesz Franciaországban. Ha Marine Le Pen megveri Macront, az politikai katasztrófa volna Európa számára. Kettejüket nem lehet egy lapon említene, aki mégis ezt teszi, az elvesztette a politikai tájékozódó képességét.

A liberális államfő bizonyosan követett el hibákat. Így nem tett meg mindent, hogy eloszlassa a vádat, miszerint elszakadt a tömegektől, csak a képzetteket és a kiváltságosokat képviseli. Túl kevés megértést tanúsított azok iránt, akik úgy érzik, hogy a globalizáció vesztesei közé tartoznak. Érezteti viszont, hogy úgy gondolja: az ország legintelligensebb emberei közé tartozik. Csakhogy egyáltalán nem az a neoliberális szörnyeget, amilyennek egyesek feltüntetik.

Ugyanakkor aki azt állítja, hogy a két vetélytárs egy kutya, az bagatellizálja a Le Pen jelentette veszélyt. Utóbbi pont arra játszik, hogy úgy tűnjön, mintha teljesen normális alternatíva volna, csak jobban tekintetbe veszi a francia érdekeket, mint mások. Ehhez meg kellett szabadulnia az apjától örökölt barna pettyektől.  Igaz, ami igaz, ő nem rasszista és antiszemita. Viszont tökélyre fejlesztette az álcázást.

Meg kell nézni azonban a választási programját ahhoz, hogy tudjuk, mi következik, ha ő lesz a jobb az urnáknál. Szociál-populista, akinek csak az egyén anyagi boldogulása a fontos, a társadalom fejlődése édes mindegy neki. Ugyanakkor a kedvezmények csakis a franciákat illetnék meg, de mivel ez sértené az Alkotmányt, népszavazással vinné keresztül a tervet. A menedékjogot viszont ugyanezzel az eszközzel gyakorlatilag eltörölné.

Fején találja a szöget, aki azt mondja, hogy ez Orbán Viktor programja. Nem véletlen csodálja Le Pen a magyar vezetőt, támogatja az illiberális demokráciát, még ha nem is jelenti ki nyilvánosan. Itt egy olyan társadalomról van szó, ahol a vélemény és a sajtó szabadsága, illetve a bíróságok függetlensége minimális mértékben ugyan, de megvan.

A francia vezető egyetért azzal is, hogy életre kell hívni a nemzetek Európáját. Itt az a lényeg, hogy a tagok nem kompromisszumra törekednek, hanem a saját érdekeiket igyekeznek minden lehetséges eszközzel érvényre juttatni. Ily módon leállna a német-francia tandem. Azaz Európa soviniszta volna, új határok alakulnának ki, a békétlenség állapota állna be.

Ám a földrész még most sem ébred fel. A holnapi választás mindent kiforgathat a sarkaiból. Ennélfogva ébernek kell lenni és harcolni kell. A franciákon múlik. Ha Le Pen nyer, azt nem élné túl az egyesült kontinens. Macron sikere viszont lélegzetvételnyi szünetet adna és lehetőséget az eszmélésre.

 

Libération

 

Schilling Árpád arra figyelmeztet, hogy Franciaországban is könnyen bekövetkezhet az, ami Magyarországon végbement az utóbbi jó 10 évben, a kettő között igen sok a párhuzam. A rendező, aki a magyar állapotok elleni tiltakozásul francia földre költözött, aggasztónak tartja, hogy Európában jön fel a szélsőjobb, ám a baloldal képtelen egységre lépni, miközben korszakos a veszély. De – teszi fel a kérdést – miért gondolják a franciák, hogy Magyarország messze van, hiszen elég csak megnézni, mi játszódott le Lengyelországban.

Vagy gondoljunk arra, hogy a britek Ruandába akarják kitoloncolni az elfogott illegális bevándorlókat. Itt a művész szerint a fasizmus logikáját lehet tetten érni. És hasonlóan törékeny helyzet Franciaországban is. Így mondhatják egyesek, hogy meg kell adni az esélyt Le Pennek. Ám 2010-ben Orbán is azzal futott be, hogy milyen rokonszenves. Nem kötődik az elithez és a korrupcióhoz.

Az interjúalany azt mondja: szándékosan használja a fasiszta jelzőt, mivel figyelmeztetni szeretne. Hiszen Európa annak idején is fokozatosan csúszott a szélsőjobb felé. Ha Le Pen legyőzi Macront, az újabb szakasz volna az egyre fokozódó radikalizálódásban. Hát még ha ráteszi a kezét a sajtóra! Orbán is úgy tüntette fel, hogy megvédi az embereket a háborútól. Viszont ő mondja meg, hogy ki az ellenség, aki felelős az ország gondjaiért. Lásd a migránsokat, Brüsszelt, stb.

Ily módon őrzi a népszerűségét. Viszont a vele szemben szövetkező ellenzék vesztes pozícióba kerül, hiszen csak az köti össze, hogy megbuktassa Orbánt, közben azonban elveszti az egyértelmű politikai irányvonalat. Franciaországban persze nem annyira kétségbeejtőek az állapotok, mint a magyaroknál, az ország nem tekintélyelvű, a tömegek fogékonyabbak a baloldali politika iránt.

 

FT

 

A magyar szál belejátszik a szlovén miniszterelnök újjáválasztási terveibe. Janšára kemény küzdelem vár holnap liberális kihívójával szemben. Ám bízik abban, hogy egy új koalíció élén sikerül hatalmon maradnia. Egyébiránt viszont elidegenít tőle egy csomó szavazót, hogy ennyire szoros viszony fűzi Orbán Viktorhoz. Aggodalmat vált ki, hogy Szlovénia „magyarizálódik”, hiszen ő is keményen bánik a bírálókkal és a független sajtóval. Arról nem beszélve, hogy szintén támadja bevándorlókat és a civil szervezeteket.

A magyar vezető nemrégiben negyedszer is győzött, hatalmas különbséggel, amit szlovén kollégája aligha tud megismételni a széttöredezett szlovén politikai rendszerben. Az emberek többségét jobban érdekli a korrupció és a magyar kapcsolat, mint a gazdaság. Elemzők egyébként is úgy látják, hogy a költségvetési hiány és az államadósság szintje kockázatos, de kezelhető.

A fő ellenfél, Robert Golob mindenekelőtt a kormány vélt elnyomó intézkedéseinek és a kegyencrendszernek kíván véget vetni. Azt mondja, pártja új társadalmi szerződést kötne és senki sem hagy az út szélén. A befogadó és nyílt társadalom, a jogállam híve. Ezzel szemben Janša Orbán módjára a hozzá hű médiabirodalomra épít. Mellesleg a Nova24 TV, a Planet TV, valamint a Demokracija hetilap és regionális kiadásai magyar tulajdonban vannak és erősen támogatják a kormányfőt. A Nemzetközi Sajtóintézet szerint térségben egyre több helyen a Fidesz vezéréhez közelálló üzletemberek bevásárolják magukat a sajtóba.

Bár az ilyen orgánumok közönsége korlátozott, elemzők szerint Szlovéniában nőhet a befolyásuk. Golob ugyanakkor sokkal inkább pártolja az EU-t, mint Janša és ha a nyer, akkor Orbán újabb szövetséges nélkül maradhat a jogállami küzdelemben Brüsszellel szemben.

 

FAZ

 

Az újjáválasztásért harcol Janša, Orbán szövetségese. A baloldal elutasítja, mert autoriter törekvésekkel vádolja, azaz hogy pártját és az államot ugyanúgy maga alá gyűrné, ahogyan azt a magyar miniszterelnök csinálta. A két vezetőt tényleg sok minden összeköti. A magyar politikushoz közelálló vállalkozók beszálltak a szlovén sajtópiacba, ezek az orgánumok Janša politikáját szajkózzák.

A politikus ugyanakkor csak a szavazatok negyedét tudja felmutatni, ily módon messze van a Fidesz kétharmadától. Még ha akarná sem tudná megváltoztatni a választási törvényt, hát még az Alkotmányt. Viszont nem kérdés, hogy beleszól a közintézmények, az igazságszolgáltatás, valamint a közmédia vezető posztjaink betöltésébe. A távirati irodát anyagi eszközökkel próbálta engedelmességre bírni, ám ez csupán félig-meddig sikerült neki.

Az Orbánnal kialakult nagy egyetértésbe ugyanakkor belezavart az ukrajnai háború. A magyar kormányfő csak nyögvenyelősen támogatja a szankciókat, inkább Kijevet bírálja. Ezzel szemben Janša elment az ukrán fővárosba, amikor az még igen veszélyes volt.

 

 

 

2022. április 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább

Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet

Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >

Tovább

Trump győzedelmes visszatérése

Korábbi kampányaihoz hasonlóan Trumpnak most volt átfogó választási programja. Amit a programrészletekből megismerhetünk, az egyetlen szóval >

Tovább