Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A mostani gazdasági zűrzavarból egy valaki profitál csupán: Putyin
A nyugati kereskedelmi rendszer lebontása az orosz elnök érdekeit szolgálja, ami lehet, hogy véletlen – de lehet, hogy nem. Így látja Eric Frey, a Der Standard külpolitikai elemzője. A kommentátorok nem találják az ésszerű mozgatórugót Trump elmebeteg vámpolitikája mögött, annak minden katasztrofális következményével együtt. Senkinek sem jó, még Kínának sem, amely csak korlátozottan örülhet az USA által elszenvedett általános bizalomvesztésnek. Ám Moszkvának nagyon is jól jön, mivel csupán kevéssé függ a nemzetközi áruforgalomtól, viszont hasznára válna, ha bedől a liberális világgazdaság. Putyin ezer örömmel figyelheti, miként játszik kezére amerikai kollégája, amikor feladja Európa védelmét, megkérdőjelezi a NATO-t, az EU ellen uszít, Ukrajna ügyében átveszi Moszkva véleményét és azzal fenyegeti Kijevet, hogy magára hagyja a harcban. Ily módon, ha a transzatlanti szövetség gazdaságilag is széthullik, a Kreml közelebb kerül céljához, hogy uralja az öreg kontinenst. Olyan, mintha Trump tervét igazából Moszkvában főzték volna ki. Már lassan 10 éve jönnek az utalások arra, hogy az orosz titkosszolgálat beszervezhette a politikust, amit alátámaszt, hogy folyamatosan segítséget kap Moszkvától. Talán csak véletlen, de tény, hogy az új amerikai vámlistán nincs rajta sem Oroszország, sem Belarusz, sem Észak-Korea. Csak remélni lehet, hogy mindez csupán összeesküvés elmélet és az elnök saját ostobasága és nem egy idegen hatalom megbízásából rombol. De azért nem ártana, ha pártbarátainál megszólalnának a vészjelzők. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Joschka Fischer sajnálattal állapította meg, hogy Trump szándékosan szétveri azt a világot, amelybe ő beleszületett (egyébiránt Magyarországról kitelepített sváb szülők gyerekeként – a szerk. megj.). A volt német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Európa magára maradt. Az amerikai elnök búcsút mondott a közös értékeknek, gyakorlatilag átállt az autokraták oldalára.
Oda, ahol a földrészt fenyegető orosz imperialisták vannak. És Putyin nem fog felhagyni az agresszív politikával. Viszont Trump megválasztása arra utal, hogy vége a Nyugatnak. Hogy miként bánik a szövetségesekkel, az jól mutatja, hogy befellegzett a bizalomnak.
Azzal pedig, hogy gyakorlatilag kidobta Zelenszkijt a Fehér Házból, nyíltan elárulta a demokráciáért küzdő ukránokat. És akkor még itt van a frissen kirobbant vámháború, amely visszaveti a biztonságot, a fejlődést és a demokratizálódást. Destabilizálódik a nemzetközi kereskedelem, az pedig mindenkit érint. Fischer nem irigyli viszont Merzet, aki kancellárként fel fogja keresni Trumpot.
A nyugalmazott zöld politikus hangsúlyozta, hogy az európai nyílt társadalmaknak védekezniük kell a nyers birodalmi eszmékkel szemben. Ehhez összefogásra van szükség, és akkor a földrész hatalmi tényezőnek fog számítani.
Daily Telegraph
A világgazdasági szemleíró, Ambrose Evans-Pritchard szerint ha valaki riasztónak tartja a jelenlegi helyzetet, akkor előbb várja meg, mit fog művelni Trump az amerikai kötvénypiaccal. A politikus módszeres tisztogatásokat hajt végre a közhivatalokban, ehhez a Putyin-Orbán-Erdogan-trió szolgáltatta a prototípust. Vagy tisztára, mint a bolsevikok.
Aligha kétséges, hogy rövidesen a washingtoni jegybank is célkeresztbe kerül, mert a kormányzat rá akarja kényszeríteni a Federal Reserve-t, hogy vigye lejjebb a kamatokat - az emelkedő infláció közepette. Az pedig drámai következményekkel járna a dolláralapú nemzetközi pénzügy rendszer számára.
Vagy gondolhatta ép ésszel bárki is, hogy a központi bank vezére kimarad a szórásból, amikor ő meg az elnök történelmi ütközetre készül egymás ellen a monetáris politika ügyében? Powell már kijelentette a Kongresszusban, hogy a vámok a vártnál sokkal nagyobb árnövekedést indíthatnak be, vagyis jóformán azt mondta, hogy a Trumponomics a stagfláció biztos receptje. Ez pedig olyan a Fehér Háznak, mint bikának a vörös kendő.
A bankelnök azonban nem adja fel harc nélkül, ezért a másik oldal várhatóan kilövi mellőle az igazgatóság több tagját, hogy a többiek megértsék az üzenetet. Ehhez teljesen alaptalanul a kivételes állapotra hivatkozik. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor a jelek szerint erősen támogatja birodalmi törekvéseit.
A legnagyobb bankok máris 4%-ra emelték az inflációs előrejelzést, a hatalom válasza minden bizonnyal az árellenőrzés lesz. Közben azonban vágtat felfelé az államadósság, a költségvetési deficit 6% körül mozog. Idáig a lyukakat a külföldi befektetők tömködték be, ez a negatív amerikai kereskedelmi mérleg oka.
Az eddigi tőzsdei megpróbáltatások sehol nincsenek ahhoz képest, ha az elnök tönkreteszi a FED és a pénzügyi tárca hitelét. Rákényszeríti a jegybankot mennyiségi könnyítésre és kötvényvásárlásra, de azt az egész világ úgy fogja értékelni: a hatalom befolyása alá vonta a pénzintézetet. Ez pedig árspirált indít be, a dollár összeomlik. Ilyet már láttunk az erdogani Törökországban.
A cél az, hogy a tőke ne tudja elhagyni Amerikát, illetve visszatérjen az Ígéret földjére. De aki 116%-os vámot vet ki Kínára és ezzel felmondja a világ legnagyobb világkereskedelmi kapcsolatát, mintha csupán egy tévés valóságshow-ról volna szó, azt nem állítja meg senki.
Die Welt
Vége Amerika korának, mert Trump hadat üzent a szabad kereskedelemnek, ily módon lezárul az egypólusú világ időszaka. Így értékeli Clemens Wergin, a külpolitikai főmunkatárs. Hangsúlyozza, hogy az USA vezető szerepének és a történelem legsikeresebb szövetségi rendszerének alapját a demokrácia, a piacgazdaság, valamint a világkereskedelem képezte, ám az elnök – teljesen szükségtelenül – bedönti ezt a szerkezetet.
A mérleg lesújtó, mert a politikus közelebb áll az orosz diktátorhoz, mint a szabadságáért harcoló Ukrajnához. Mindent megtesz, hogy elárulja Kijev, illetve az európai partnerek biztonsági érdekeit. Az látni, hogy az Egyesült Államok immár nem megbízható szövetséges. Sőt, ellenkezőleg.
Az európaiaknak abból kell kiindulniuk, hogy biztonsági kockázatot jelent tengerentúli fegyvereket venni, mert Washington megtilthatja a használatukat, vagy harcképtelenné teszi azokat, ily módon zsarolva a kontinenst. Európa rákényszerül, hogy saját erőből legyen nagyhatalom, ha helyt akar állni az USA, Oroszország és Kína ellen.
Amerikából könnyen olyan ország lehet, amely az orosz államtól veszi a példát és erővel kebelez be idegen területeket. Vagyis az elnök bedönti mindazt, ami egykor erőssé és példaképpé tette Amerikát. Saját elhatározásából adja fel az ország nemzetközi pozícióit.
Wall Street Journal
Trump azért ragaszkodik a vámokhoz, hogy minél jobban megnövelje személyes hatalmát – odahaza és külföldön egyaránt – írja szokásos kommentárjában Walter Russel Mead, a new yorki Bard College egyetemi tanára. De a vámok miatt az elnök kénytelen szembesülni első igazi válságával, és a választók elgondolkoznak azon, mennyire alkalmas tisztségére a politikus.
Ám még korai temetni a Tegyük Újra Naggyá Amerikát-mozgalmat. De Trumpot egyébként sem szabad leírni, mert már annyiszor úgy látszott, hogy bemondja az unalmast, de mindig kikeveredett a csávából.
Megint csak klasszikus formájában látjuk az elnököt: hisz magában, a megérzéseiben és meggyőződésében. Bolondnak és gyengének tartja azokat az elemzőket és politikusokat, akik nem értenek vele egyet. Ha ellenállásba ütközik, beleerősít. Rájátszik a drámára, megfélemlíti ellenfeleit. Ha elé tartanak egy gordiuszi csomót, nyomban előkapja a kardját.
Azt gondolja, hogy ez a módszer most is bejön. Azt hiszi, hogy a vámok révén meg tudja szerezni az üzleti élet támogatását, illetve hogy a hívek kitartanak mellette a gazdasági nehézségek végéig. Külföldön arra számít, hogy a sokkhatás növeli Amerika hatalmát és tekintélyét. Mert az atombombát leszámítva az a legerősebb fegyver, ha lehetővé teszi, hogy valaki bejusson az USA piacára.
Minden erőre szüksége van, mivel egyre nagyobb és veszélyesebb a nemzetközi válság. Putyin nem akar békét és csak még jobban hozzádörgölőzött Kínához. Hszi szintén lecövekelte magát, mi több, fokozza Tajvan ellen a katonai előkészületeket. A Közép-Keleten erősödik a fegyveres összecsapás eshetősége.
Az elnöknél mindig az a kérdés, miként szándékozik használni hatalmát, de lehet, hogy ő sem tudja a választ. De bárhogyan is alakul, nagyon úgy néz ki, hogy bekerül a történelembe. Csak nem tudni, hogy a jó vagy a rossz oldalon.
FT
A lap gazdasági fő elemzője azt jósolja, hogy a Trump-féle vámok szétverik a világot, amely rosszul fog kijönni a viszályból, mert a mostaninál szegényebb lesz, ám ettől nem csökkennek a kereskedelmi mérlegek hiányai. Martin Wolf azzal érvel, hogy a piackorlátozás nem csupán az importot veti vissza Amerikában, hanem a kivitelt is.
A Kieli Világgazdasági Intézet szerint a legnagyobb negatív hatás éppen az USA-t éri majd, de a vámok rendszerint öngólnak bizonyulnak. Akik annak idején megalkották a jelenlegi világgazdasági rendszert, a 30-as, 40-es évek tapasztalatai alapján pontosan tudták, hová vezet a kaparj kurta-szemlélet.
Ám most Trump megsemmisít mindent, amit az elődök el akartak érni. Harcot hirdetett az egész világ ellen. Megtanulta, miként lehet az a zsarnok, aki mindig is szeretett volna lenni. Átfogó hadjáratot indított a köztársaság és az általa teremtett nemzetközi rend ellen. Pedig az USA szabadsága és jóléte pont ezekre épült. Hamarosan alighanem országokat fog megtámadni, visszaállítaná a birodalmak korát.
De nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz elég ideje véghez vinni a tervét. Mert ha becsődöl a gazdaság és republikánusokat jól elpáholják jövőre az időközi választáson, akkor sokkal nehezebb lesz folytatni a MAGA-projektet. Az amerikai intézmények kezdik megmutatni, hogy azért van gerincük.
Ám amíg ez az irányzat uralja a tengerentúli jobboldalt, az Egyesült Államok hajlamos lesz kiszámíthatatlan, ésszerűtlen és veszedelmes lépésekre. Ez pedig hatalmas ajándék Kínának. De minél rosszabbra fordul, annál valószínűbb, hogy csupán epizódról van szó az ország történetében – ez vigasz és remény egyben.
FT
A piaci viharok láttán a vezércikk azt tanácsolja mindazoknak, akik közel állnak Trumphoz, hogy súgják a fülébe: ez így nem megy tovább, sürgős irányváltásra van szükség. Hétfőn a tőzsdei kereskedők arra ébredtek, hogy vérontás folyik börzéken. Általános a vélemény, hogy a vámok növelték az amerikai, illetve a világméretű recesszió eshetőségét.
Az amerikai üzleti élet megrázkódtatásait közel s távol egyaránt érezni fogják. És nem csak a gazdagok. Úsznak el a kisbefektetők megtakarításai, növekedni fog a munkanélküliség. Itt 180 fokos fordulat kell, de a jelek szerint a Fehér Ház vakon kitart a program mellett.
Talán a Wall Street megálljt tud parancsolni neki. Jamie Dimon, a JPMorgan főnöke félelmét hangoztatta, hogy ti. nyakunkon a visszaesés. De hogy az elnök hallgat-e a jó szóra, az már más kérdés. Nagy a veszély, hogy a pénzpiacokon még azelőtt végzetesen tönkre megy valami, mielőtt a kormányzat rászánja magát a cselekvésre.
De ha nem, akkor is hamar rá fog ébredni, hogy nem ő fújja a passzátszelet. Őrültségének az Amerika és a világ fogja megfizetni az árát.
FT
Edward Luce abban látja a mostani gazdasági megpróbáltatások gyökerét, hogy Trumpnak fogalma sincs, mit szabadított rá a világra. Az elemző szerint az elnöki mostani lépései semmiféle iskolába nem sorolhatóak be. A fantázia vezérli, mármint hogy ő megállíthatatlan győztes, de ez be is jön neki. Akkor meg mit zavarná egy kis piaci felfordulás?
A képlet az, hogy ő kalapács és világ többi része, valamint Amerika fele az üllő. Csak azt nem érteni, miért van meglepve egy-két közeli támogatója, amikor a kampány során folyamatosan belengette a kereskedelmi háborút.
Mindig is a szövetségeseivel és a barátaival volt a legkeményebb, jelenleg Európát és Kanadát utálja a legjobban. Egyetlen szeszélye fejre állíthatja a tőzsdéket, ezért a világ a markában van. De lehet, hogy a vámok ügyében rákényszerül legalább átmeneti szünetre.
A piacok üdvözölnének bármit, ami kétoldalú megállapodások tervére utalna a részéről a legfőbb kérőkkel, Japánnal, Kínával és Indiával. De szem előtt kell tartani, hogy az egyezség Trumppal és nem a kormányzatával jönne létre. Nagy a veszély, hogy ily módon az engedményét a magánszférájában barterezik.
Viszont ha valaki arra kíváncsi, mi lesz a világgal, annak a lélektant ajánlatos tanulmányoznia. És amíg az elnök hatalmon van, érdemes távol maradni az Egyesült Államoktól.
Következő cikk: A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >
Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az >