Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ha Putyin megnyeri ezt a háborút, megveri a nyugatot is
A Nyugat még nem fogta fel, mekkora is a tét. Nem határozta meg, hogy mi jelentene számára győzelmet. Így az olyan rémségeket is, mint Mariupol inkább megoldandó humanitárius helyzetnek tekinti, és nem úgy veszi, hogy az a legyőzendő gonosz műve. Vagyis végső soron egy megállapodás az agresszornak kedvezne. Emellett mintha összecsinálná magát, amint Putyin elkezd fenyegetőzni. Mintha feledésbe merült volna az elrettentés fogalma. Ezért ha ez így marad, akkor csupán reagálni fog. És már kis orosz eredmény is kikényszerítené a béketárgyalások felvetését, aminek Putyin zsebelné be a hasznát. Kérdés továbbá, hogy a Nyugat hajlandó-e megakadályozni, hogy Moszkva győzedelmeskedjen? Más célja azonban nem lehet. Meg kell verni az elnököt.
A Wall Street Journal vezércikke szerint egy orosz tábornok legutóbbi nyilatkozata lerántotta a tervet, hogy mi is a tét a Donyecki-medencéért vívott harcban, hiszen kiderült, Moszkva Ukrajna egész déli részét be akarja kebelezni. Úgy hogy korai volna örvendezni, miután kudarcot vallott Kijev ostroma. Putyin még arathat jelentős győzelmet, ami révén még az eddiginél is nagyobb fenyegetést jelente a szomszéd országok, valamint a nyugati szövetség ellen.
Minnekajev tábornok elárulta, hogy a Kreml utat kíván nyitni Moldova Dnyeszteren túli részéhez, és akkor elfoglalná azt is, már ha nem az egész szomszéd államot. Azaz nem állna meg a két szakadár köztársaságnál, Luhanszknál és Donyecknél. De emellett tovább nyomulna Ogyessza felé, amely az utolsó nagy ukrán tengeri kikötőt jelenti, ha Mariupol elesik, ami igen valószínű a mostani brutális ostrom után.
Ha sikerül szétverni keleten az ukrán haderőket, akkor célba lehet venni a Délt. Ha az megvan, akkor Putyin tűzszünetet kezdeményezhet, így a kezén maradna Ukrajna egyharmada-egynegyede. Vagyis Kijev fennhatósága egy csonka államra zsugorodna össze és még inkább rá lenne utalva a nyugati segítségre. Az elnök pedig csak az alkalomra várna, hogy meginduljon Zelenszkij meggyilkolására, az ország maradék területének elfoglalására.
Utána könnyebben próbára tehetné a NATO-szolidaritást. A legvalószínűbb célpont valamelyik balti köztársaság volna, ideértve, hogy kijárathoz jusson a Balti-tengerhez. Mindez azonban csak még sürgetőbb teszi, hogy az eddiginél is több harceszközt kell adni Ukrajnának, beleértve a nehézfegyvereket is. Meg kell akadályozni az orosz nyomulást, akkora veszteségeket kell okozni, hogy Moszkva gondolja végig a háborús terveit.
Az erősen jobboldali Daily Telegraph brit lap viszont arra figyelmeztet, hogy ha Putyin diadalmaskodik a mostani háborúban, akkor utána megveri a Nyugatot és legyűri mindazt, amit az képvisel. Ily módon hatalmas mértékben módosulnának a világban az erőviszonyok, az Oroszország és Kína vezette autokraták, illetve diktátorok javára. Tehát új nemzetközi gazdasági és politikai rend alakulna ki. Vagyis ez a háború Európa és a világ ellen folyik.
De ha csupán a Donyecki-medencét tudja megkaparintani, azt is hatalmas győzelemnek tünteti fel és minden megállapodás vagy fegyvernyugvás csak arra lesz jó neki, hogy továbbmenjen. Azaz a harc folytatódik, és a feltételek a Nyugat számára lesznek rosszabbak, vagyis a demokráciák veszítenek. Az ukránok ezt kezdettől fogva látták, ezért annyira erősek.
A jó hír az, hogy a NATO egységesen reagált, aminek az lett az eredménye, hogy Kijev nyerte meg a háború első szakaszát. És egyre több támogatást kap. Oroszország három fronton harcol, de nincs összehangolt parancsnoki rendszere, a katonáit nem képezte ki jól és nem szervezte meg az utánpótlást.
Kevésbé kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy a Nyugat még nem fogta fel, mekkora is a tét. Nem határozta meg, hogy mi jelentene számára győzelmet. Így az olyan rémségeket is, mint Mariupol inkább megoldandó humanitárius helyzetnek tekinti, és nem úgy veszi, hogy az a legyőzendő gonosz műve. Vagyis végső soron egy megállapodás az agresszornak kedvezne.
Emellett mintha összecsinálná magát, amint Putyin elkezd fenyegetőzni. Mintha feledésbe merült volna az elrettentés fogalma. Ezért ha ez így marad, akkor csupán reagálni fog. És már kis orosz eredmény is kikényszerítené a béketárgyalások felvetését, aminek Putyin zsebelné be a hasznát. Kérdés továbbá, hogy a Nyugat hajlandó-e megakadályozni, hogy Moszkva győzedelmeskedjen? Más célja azonban nem lehet. Meg kell verni az elnököt.
Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >