Ma Csilla, Noémi, Kájusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A rokonlelkű antipódusok
Érdekes, hogy a vajdasági magyar írók nemigen szólítják meg egymást. Valóságos csoda lenne összeállítani egy „írók az írókról” című antológiát. Én valaha megpróbáltam, írtam a kortársaimról, de monológ lett belőle. Pedig lehetne olyan tanulságosan és okosan írni, mint ahogy Nádas írt Esterházyról és Esterházy Nádasról. Kapcsolatukat nagyon tömör definícióval jellemezte: „rokonlelkű antipódusok” voltak. Végel László:
2022. április 20., szerda
Tegnap egészen váratlanul csengett a telefon, Vlaho Bogišić író, a zágrábi Enciklopédiai Intézet volt igazgatója, Krleža egyik legjobb ismerője telefonált. Nem bírta ki, hogy ne gratuláljon, mert éppen most olvassa a Temetetlen múltunkat, egyes részeket többször is elolvasta. Aztán Krležáról beszélgettünk, elárulta, hogy jövő év karácsonyára megjelenik Krleža tollbamondott önéletrajza. Végtelenül izgalmas olvasmány lesz, mondta. Aztán Sinkó és Krleža viszonya került szóba. Krleža nagyon becsülte Sinkót és Sinkónét. Rendkívül energikusan követelte, hogy Sinkó a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia tagja legyen. Gyakran voltak együtt, egy alkalommal Krleža elkalauzolta Sinkót a Brioni szigetére. Egészen váratlanul megjelent a sétányon Tito is. Beszélgettek, végül Tito meghívta őket ebédre, ahol órák hosszat kötetlenül társalogtak. Tito kedvelte Krleža társaságát, mesélte Vlaho, és az is érdekes, hogy miért. Azért, mert nem volt kivel komolyan beszélgetni. Ezért! Amikor letettem a kagylót, azon méláztam, hogy miért kedvelik az írók a Temetetlen múltunkat. Kezdte a fiatal isztriai Neven Ušumović, aztán Slobodan Šnajder, majd következett Dragan Velikić szubjektív vallomása a NIN-ben, ezt követte Miljenko Jergović „beszólása” Újvidéken, nem kellett sokat várnom, hogy Ivan Lovrenović (éppen most érdemelte ki a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia irodalmi díját) jelentkezett Szarajevóból, most pedig a kiváló novellista Vlaho Bogišić, akivel átbeszéltük azt is, hogy nagyon nehéz szembesülni ezzel a regénnyel. Érdekes, hogy a vajdasági magyar írók nemigen szólítják meg egymást. Valóságos csoda lenne összeállítani egy „írók az írókról” című antológiát. Én valaha megpróbáltam, írtam a kortársaimról, de monológ lett belőle. Pedig lehetne olyan tanulságosan és okosan írni, mint ahogy Nádas írt Esterházyról és Esterházy Nádasról. Kapcsolatukat nagyon tömör definícióval jellemezte: „rokonlelkű antipódusok” voltak. Különbözött az írói világuk, a poétikájuk, de a köztük levő különbségek ellenére sokatmondó, hiteles irodalmi barátság kötötte őket össze. Az antipódusok jobban értik és tisztelik egymást, mint az epigonok.
Következő cikk: Nagy tévedés Oroszországot kollektív Putyinnak tekinteni
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >
A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >
A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag
Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >
Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan
A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >