2017. november 19. vasárnap
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

A Napló Naplója

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott Merkva Lacival, és megkérdezte tőle, hogy mennyibe kerülne egy magánlap nyomása. Csakhogy mint minden anekdotánál, itt is a leegyszerűsítés esete forog fenn. Mert a gondolat már jóval korábban érlelődni kezdett. Talán azóta, amióta még szorosabbra fogták a cenzúra gyeplőit, és emiatt minden kicsit is,az Egyetlen Lehetséges Igazságtól eltérő véleményt a behódoló kinevezettek, sunyi kacsingatások közepette ugyan, de kíméletlenül üldöztek.

Utána elmentünk a nyomdába, majd visszatérő bűnösként még több tízszer ugyanoda. Jöttek a terjesztők, láttak, és bennünket is legyőztek. Rájövünk a lapkészítés Tízparancsolatának első szentenciájára: a lapot nem írni kell, hanem terjeszteni.

A következő célpont a hivatalok tömege. Mindenki nagyon előzékeny, valószínű, mert ismernek bennünket. Ergó, a tévéből is van haszon. Mégis mindenhol van egy kis bökkenő, és emiatt telnek a drága napok. Ha legkésőbb május elejéig nem leszünk rajtra készek, akkor ősz előtt nem érdemes. A számtalan szükséges okmány közül az a legérdekesebb, amely azt hivatott bizonyítan, hogy jugoszláv állampolgárok vagyunk. Az igazolvány erre nem elég bizonyíték. Akkor meg minek van? No, de nem kötözködni akarunk, hanem lapot alapítani.

A munkatársak adottak: az a sok, kitörésre váró sorstárs, aki jobbára csak tengődik a saját állami háza táján. Ezzel a sok felgyülemlett energiával akarjuk üzemeltetni a Naplót. Szinte kifogyhatatlan napenergiáról van szó. Közben az Újvidéki Színház klubjában formálódik a lap meg a gárda.

Azt mondjuk, hogy nem akarunk bezárkózni, és legalább jugoszláv szintű lapot csinálunk. Nem árt egy kis kozmopolitizmus ebben, a törzsekre széthulló világban. A belgrádi, zágrábi és a többi, „a magyar nyelv területén kívüli kolléga örömmel megígéri az együttműködést.

Rázódik össze az első szám. Természetesen anyagtorlódás van, de hát az rójon meg bennünket, aki már alapított magánlapot. Lapzárta előtt megérkezik az utolsó kézirat is. Sasa Tijanic üzeni a cikk végén: „Ha megfelel, jelentessétek meg, ha nem, dobjátok el. Ha van pénzetek, fizessetek, ha nincs, felejtsétek el.

Megjelentettük. És reméljük, hogy fizetni is tudunk.

1990. május 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kettős állampolgárság, félelmek, jóléti soviniszmus

Számomra a kettős állampolgárság története a Konrád György–Végel László-féle felhívással kezdődött, még valamikor a kilencvenes években. >

Tovább

Megvannak az új ellenségek: Csányi Erzsébet és a doktoranduszok

Pásztor István ismét tüzet okádott és erre egy, alapjában véve ünnepélyes alkalmat használt ki: a VM4K >

Tovább

Huszonhat éve már...

Huszonhat évvel ezelőtt, a júliusi melegben a vukovári árkádok alatti kisbolt pénztáránál álltam, előttem egy néni >

Tovább

Vajdaság, elvándorlás és hazaszeretet

"Kanizsán és az egész Vajdaságban nagyon szorosan él együtt a két nemzet, igazi multikulturális közeg. Egyébként >

Tovább

Ebédszünet

A kolbászos krumplilevesben már nincs kolbász, a babgulyásban alig akad (nem gulyás, hanem) hús, a töltött >

Tovább

Nem szeretem a Felfedező hírfolyamot

Sok ellenzéki oldal, nemkormányzati és civil szervezetek, kis médiumok számára a Facebook az egyetlen lehetőség, hogy >

Tovább

Haladó-Mozgalom csörte

A hatalom részét képező VMSZ-es tanácsnoki csoport tagjai a vita során egyetlen egyszer sem szólaltak fel, >

Tovább

Holnaptól általános sztrájkba lépnek a postások

Holnap és még ki tudja meddig, ne menjünk a postára, ne szidjuk az alkalmazottakat. Ők csak >

Tovább

Népszavazás az emberi jogokról

Az egyenlőtlenség kultuszának „az idegenre” vetítése is klasszikus. Evvel sikerült elfogadtatni hajdan a gyarmatosítás nyilvánvaló igazságtalanságát. >

Tovább

MagyarZó Pistike messéi

– Már megint smucigoskodik, Zacsek – inté őt atata. – Nem volt maguknál skót a családban? >

Tovább

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma

A kenyérrel sosem játszottunk. Tiszteltünk kellett, mert nagyapám munkája volt benne. Nem engedte, hogy galacsint gyúrjunk >

Tovább

A művészet szabadsága vagy biodíszletté válás

Azon már nem akadok fenn, hogy a néptáncosaink biodíszletté váltak, politikai események kísérő programjain, még koszorúznak >

Tovább