2020. szeptember 24. csütörtök
Ma Gellért, Gerda, Mercédesz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Németh Árpád
Németh Árpád

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom szabadság­harcosait.

Kik voltak, mit akartak. Mi nem akarunk szabadsághar­cosok lenni, sőt a szabad sajtó bajnokai sem. Csupán tisztességesen szeretnénk tájékoztatni a magyarul olvasókat és értőket. A Nagy Politikáról és mindennapi dolgainkról egyaránt. Tesszük ezt annak reményében, hogy ennek többé nincsenek ideológiai gátlói. Az eszmei béklyóktól való szabadulás vezérelt bennünket akkor, amikor elhatároztuk, hogy magánlapot indítunk. Úgy mértük fel, hogy az eljövendő többpártrendszer keretein belül sem létezik majd teljesen független sajtó. Annak mindig is lesz gazdája. A pártlapoknál az illető párt mindenkori vezetősége lesz a tényleges főszerkesztő. Az úgynevezett állami sajtószemeknél a hatalmon levő párt fog dirigálni. Ennek következményeit már most szenvedik a főleg nemzetiségi lapok. Azzal a különbséggel, hogy majdan a gazda változik. De attól még gazda marad.

Marad hát a magánkezdeményezés, amit az „osztályellenségtől” tanulga­tunk. Ez sem lehet teljesen független, de ennél a béklyók már nem ideológiaiak, hanem gazdaságiak. Ha veszik a lapot, akkor jól írunk, ha nem veszik, csomagolhatunk. Márpedig mi maradni szeretnénk. És tájékoztatni Önöket, nem. gyűlölködve, hanem élcelődve. Mert többnemzetiségű környezetünkben semmi sem lehet károsabb métely a nemzeti gyűlölködésnél. Bárki is űzi azt. A leáldozó, sokakat megnyomorító egypártrendszerhez is így kívánunk viszonyulni. Az erkölcsileg erősebb megbocsájtó fölényé­vel.

Olyan lapot igyekszünk írni, amelyet az Olvasó a tartalma miatt vár minden héten. És amely segít eligazítani a napilapok által kilövellt információk rengetegében. Segít majd abban is, hogy könnyebben feltaláljuk magunkat a mind bizonytalanabb múlt feltárásban. A múltból kölcsönöztük a nevünket is, a valami­kori Bácsmegyei Naplótól. A majd négy évtizedig „futó” szabadkai napilap szabadelvűsége ragadott meg bennünket. A mi liberaliz­musunk is abban rejlik, hogy szabad terel adunk a gondolatoknak, ütközzenek, de ne üssék egymást agyon. És egyik se uralkodjon a többi felett. Mert azt már ismerjük, többé nem kérünk belőle.

Reméljük, úgy fogunk írni és olyan témákról, hogy Önöket is írásra késztessük. Ezt a célt nemcsak a Ládikó című rovatunk szolgálja, hanem az egész újság. Hiszen az lenne a legnagysze­rűbb, ha a Naplót mindannyian, együtt írnánk. A többi rovatnak, a HolNaplónak, TegNaplónak, KülNaplónak, a Naplózónak stb. hasonló hivatása van.

Nagy fába vágtuk a fejszénket, mondják a haverok, ismerősök. De nem árultuk el nekik,, hogy az milyen éles. Amit egykönnyen nem tompítunk.

Mindehhez kívánunk Önöknek jó olvasást és szórakozást, magunknak pedig sok szerencsét. Maradunk tisztelettel.

1990. május 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább