2021. február 27. szombat
Ma Ákos, Bátor, Gábor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Németh Árpád
Németh Árpád

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom szabadság­harcosait.

Kik voltak, mit akartak. Mi nem akarunk szabadsághar­cosok lenni, sőt a szabad sajtó bajnokai sem. Csupán tisztességesen szeretnénk tájékoztatni a magyarul olvasókat és értőket. A Nagy Politikáról és mindennapi dolgainkról egyaránt. Tesszük ezt annak reményében, hogy ennek többé nincsenek ideológiai gátlói. Az eszmei béklyóktól való szabadulás vezérelt bennünket akkor, amikor elhatároztuk, hogy magánlapot indítunk. Úgy mértük fel, hogy az eljövendő többpártrendszer keretein belül sem létezik majd teljesen független sajtó. Annak mindig is lesz gazdája. A pártlapoknál az illető párt mindenkori vezetősége lesz a tényleges főszerkesztő. Az úgynevezett állami sajtószemeknél a hatalmon levő párt fog dirigálni. Ennek következményeit már most szenvedik a főleg nemzetiségi lapok. Azzal a különbséggel, hogy majdan a gazda változik. De attól még gazda marad.

Marad hát a magánkezdeményezés, amit az „osztályellenségtől” tanulga­tunk. Ez sem lehet teljesen független, de ennél a béklyók már nem ideológiaiak, hanem gazdaságiak. Ha veszik a lapot, akkor jól írunk, ha nem veszik, csomagolhatunk. Márpedig mi maradni szeretnénk. És tájékoztatni Önöket, nem. gyűlölködve, hanem élcelődve. Mert többnemzetiségű környezetünkben semmi sem lehet károsabb métely a nemzeti gyűlölködésnél. Bárki is űzi azt. A leáldozó, sokakat megnyomorító egypártrendszerhez is így kívánunk viszonyulni. Az erkölcsileg erősebb megbocsájtó fölényé­vel.

Olyan lapot igyekszünk írni, amelyet az Olvasó a tartalma miatt vár minden héten. És amely segít eligazítani a napilapok által kilövellt információk rengetegében. Segít majd abban is, hogy könnyebben feltaláljuk magunkat a mind bizonytalanabb múlt feltárásban. A múltból kölcsönöztük a nevünket is, a valami­kori Bácsmegyei Naplótól. A majd négy évtizedig „futó” szabadkai napilap szabadelvűsége ragadott meg bennünket. A mi liberaliz­musunk is abban rejlik, hogy szabad terel adunk a gondolatoknak, ütközzenek, de ne üssék egymást agyon. És egyik se uralkodjon a többi felett. Mert azt már ismerjük, többé nem kérünk belőle.

Reméljük, úgy fogunk írni és olyan témákról, hogy Önöket is írásra késztessük. Ezt a célt nemcsak a Ládikó című rovatunk szolgálja, hanem az egész újság. Hiszen az lenne a legnagysze­rűbb, ha a Naplót mindannyian, együtt írnánk. A többi rovatnak, a HolNaplónak, TegNaplónak, KülNaplónak, a Naplózónak stb. hasonló hivatása van.

Nagy fába vágtuk a fejszénket, mondják a haverok, ismerősök. De nem árultuk el nekik,, hogy az milyen éles. Amit egykönnyen nem tompítunk.

Mindehhez kívánunk Önöknek jó olvasást és szórakozást, magunknak pedig sok szerencsét. Maradunk tisztelettel.

1990. május 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább

Független sajtó

Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >

Tovább

Bűn

Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani >

Tovább

Kamberi: „Így még Milošević uralkodása idején sem volt”

A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a >

Tovább

Ami az embert igazából feszíti, azzal kéne foglalkozni

„Hogy az irodalom csak irodalom. Ennek vége van. Ez nem azt jelenti, hogy vissza kellene fordulni, >

Tovább

Pásztor Bálint és a szabadkaiak folyamatos átverése

Pásztor Bálintnak a hatalmi koalícióban ülve nem most kellene ellenzékit játszania utólag, hanem még a tervek >

Tovább

Az Utolsó Vajdasági

Nem csak tőle, a most már halhatatlan énekes-költőtől búcsúzunk, hanem egy kicsit Vajdaságtól is. Attól a >

Tovább

A demokrata jelszavakkal sáfárkodók

Továbbra is rejtély előttem, hogy azok, akik húsz-harminc évvel ezelőtt tisztességgel kiálltak a szabadság mellett, miért >

Tovább