Ma Gellért, Gerda, Mercédesz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Németh Árpád
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom szabadságharcosait.
Kik voltak, mit akartak. Mi nem akarunk szabadságharcosok lenni, sőt a szabad sajtó bajnokai sem. Csupán tisztességesen szeretnénk tájékoztatni a magyarul olvasókat és értőket. A Nagy Politikáról és mindennapi dolgainkról egyaránt. Tesszük ezt annak reményében, hogy ennek többé nincsenek ideológiai gátlói. Az eszmei béklyóktól való szabadulás vezérelt bennünket akkor, amikor elhatároztuk, hogy magánlapot indítunk. Úgy mértük fel, hogy az eljövendő többpártrendszer keretein belül sem létezik majd teljesen független sajtó. Annak mindig is lesz gazdája. A pártlapoknál az illető párt mindenkori vezetősége lesz a tényleges főszerkesztő. Az úgynevezett állami sajtószemeknél a hatalmon levő párt fog dirigálni. Ennek következményeit már most szenvedik a főleg nemzetiségi lapok. Azzal a különbséggel, hogy majdan a gazda változik. De attól még gazda marad.
Marad hát a magánkezdeményezés, amit az „osztályellenségtől” tanulgatunk. Ez sem lehet teljesen független, de ennél a béklyók már nem ideológiaiak, hanem gazdaságiak. Ha veszik a lapot, akkor jól írunk, ha nem veszik, csomagolhatunk. Márpedig mi maradni szeretnénk. És tájékoztatni Önöket, nem. gyűlölködve, hanem élcelődve. Mert többnemzetiségű környezetünkben semmi sem lehet károsabb métely a nemzeti gyűlölködésnél. Bárki is űzi azt. A leáldozó, sokakat megnyomorító egypártrendszerhez is így kívánunk viszonyulni. Az erkölcsileg erősebb megbocsájtó fölényével.
Olyan lapot igyekszünk írni, amelyet az Olvasó a tartalma miatt vár minden héten. És amely segít eligazítani a napilapok által kilövellt információk rengetegében. Segít majd abban is, hogy könnyebben feltaláljuk magunkat a mind bizonytalanabb múlt feltárásban. A múltból kölcsönöztük a nevünket is, a valamikori Bácsmegyei Naplótól. A majd négy évtizedig „futó” szabadkai napilap szabadelvűsége ragadott meg bennünket. A mi liberalizmusunk is abban rejlik, hogy szabad terel adunk a gondolatoknak, ütközzenek, de ne üssék egymást agyon. És egyik se uralkodjon a többi felett. Mert azt már ismerjük, többé nem kérünk belőle.
Reméljük, úgy fogunk írni és olyan témákról, hogy Önöket is írásra késztessük. Ezt a célt nemcsak a Ládikó című rovatunk szolgálja, hanem az egész újság. Hiszen az lenne a legnagyszerűbb, ha a Naplót mindannyian, együtt írnánk. A többi rovatnak, a HolNaplónak, TegNaplónak, KülNaplónak, a Naplózónak stb. hasonló hivatása van.
Nagy fába vágtuk a fejszénket, mondják a haverok, ismerősök. De nem árultuk el nekik,, hogy az milyen éles. Amit egykönnyen nem tompítunk.
Mindehhez kívánunk Önöknek jó olvasást és szórakozást, magunknak pedig sok szerencsét. Maradunk tisztelettel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >
Szaxofon
A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >
Alternatíva nélküli kor
Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >