2024. május 17. péntek
Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Játszd újra, Sam

„A Német Nemzetiszocialista Munkáspárt hajszálpontosan ugyanerre az érvelésre építette a stratégiáját.”  Endrődi Gábor (Galamus):

Nem kevesebbet tudhatunk meg a főváros ingyenesen terjesztett, igényes hetilapjából, mint azt, hogy a trianoni katasztrófa nem volt szükségszerű. Maga a kormányfő helyettese vélekedett úgy, hogy ha az első világháború végén a magyar hadsereg és a magyar állam élén nem Linder Bélák és Károlyi Mihályok álltak volna, megtarthattuk volna a történelmi Magyarország magyarlakta területeit.

Tény, hogy az 1918 novemberében Padovában megkötött olasz-osztrák, majd a compiègne-i francia-német fegyverszünet híre a megdöbbenés erejével hatott a Monarchia és Németország közvéleményére. A cári hadsereg összeomlása és Breszt-Litovszk után a közvélemény jórésze szilárdan hitt a győzelemben vagy legalábbis egy méltányos békében. Az első világháború végét jelentő fegyverszünetek aláírásakor a német csapatok jórészt még francia földön álltak, von Machensen tábornoknak a Bánátban állomásozó hadserege harcképes volt. Fel kell viszont tennünk a kérdést: akkor vajon mi vezette az elkötelezetten császárbarát német és monarchiabeli hadvezetést a fegyverszünet aláírására? Miért kért a Monarchia különbékét az antanttól Ferenc József halála után? Károlyi súgott nekik?

Csak érdekességképpen említjük meg, hogy egy kicsi, de a német történelemben később jelentős szerepet játszó alakulat, a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt hajszálpontosan ugyanerre az érvelésre építette a stratégiáját: a világháborút nem a német hadsereg, nem a császári kormányzat veszítette el, tragikus kimenetelét nem az amerikaiak hadba lépése után az antant javára billent erőviszonyok okozták, hanem a pacifistákból, kereszténydemokrata idiótákból és szocialista felforgatókból álló hátország. Megkönnyítette az érvelést, hogy a német katonai vezetés – amely már hónapokkal a fegyverszünet aláírása tisztában volt a valós helyzettel – villámgyorsan átadta a kormányrudat a parlamenti ellenzéknek, rájuk hárítva a megalázó békefeltételek elfogadásának ódiumát. Az érvek célba találtak. Az újrajátszás – ha értesüléseink helyesek – mégsem sikerült maradéktalanul.

 

Károlyi követett el hibákat, súlyosakat is. Azt az állítást viszont, hogy a padovai, majd a Compiègne-ben megkötött fegyverszünet, a háború fő terhét viselő német hadsereg kiesése után Magyarországnak 1918-ban volt katonai opciója, nyugodt lélekkel illúziónak minősíthetjük. Mai szemmel nézve nem tanulságok nélküli az a helyzet, amikor 1918 októberének végén a hosszú évek óta valótlanságokkal és manipulált híradásokkal etetett közvélemény Berlinben, Bécsben és Budapesten egyidejűleg találta magát szemben a valósággal. Az ilyesmi bizony akármikor megtörténhet, akár máshol is.

2014. június 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Tovább

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Tovább

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Tovább

Hszi rideg és számító

A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >

Tovább

Nincs hadüzenet

E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >

Tovább

Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban

A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >

Tovább