Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mi várható, ha Putyin győz?
Ezt elemezte rendkívül hosszú cikkében a tekintélyes svájci konzervatív liberális lap, a Neue Zürcher Zeitung. A szerző rámutatott: tény, hogy az ukrán hadsereg jelenleg nem képes visszaszerezni területeket, mert nem kap idejében fegyvereket. Így a Nyugat nagy erőfeszítésének hiányában Moszkva legkésőbb jövőre győzelmet arathat. Ha viszont összeomlik az egész front, Oroszország egy diktátum-békével szétverheti az egész mai Ukrajnát, és ezzel Putyin birodalmi igénye szakaszgyőzelmet aratna. Mindez azonban egyáltalán nem jelentené Putyin Nyugat elleni harcának a végét: az ukrajnai orosz győzelmet hamarosan további támadások követhetik. A Kreml célja a NATO és az EU gyengítése, lehetőség szerint megosztása és szétverése, közben pedig Moszkva lépésről lépére közelít a nyílt háborúhoz. Valerij Geraszimov vezérkari főnök 2013-ban meghirdette a nyugati szóhasználat szerint hibrid hadviselést, amelyet már ismerünk a történelemből: a náci Németország és a Szovjetunió így kezdte a II. világháborút.
Putyin már 2007-ben bevezette a narratívát, amely arról szól, hogy a NATO fenyegeti Oroszországot. A Müncheni Biztonsági Konferencián mondott beszéde az orosz hatalmi politika újjászületésének nyitánya volt.
Most Ukrajna után főleg a Baltikum kerül a célkeresztbe, ahol újra fegyverként alkalmazzák az ottani orosz kisebbséget és céltudatosan rakják le a belső konfliktus alapjait, amelyeket Moszkva felhasználhat egy későbbi beavatkozáshoz.
Amennyiben pedig Ukrajna kénytelen területi engedményeket tenni, újabb hatalmas menekülthullám indul meg, és Moszkva igyekezhet erősíteni az Afrikából induló illegális migrációt, hiszen jól kiépítette befolyását a Szahel-övezetben és Líbiában. A cél a Nyugat további megosztása, az európai országokban ténykedő oroszbarát erők felfuttatása, amelynek nyomán aztán a hagyományos pártok kisebbségbe kerülhetnek.
A nem NATO-tag Moldova lehet Oroszország Nyugat elleni további offenzívájának első teszt laboratóriuma, a Dnyeszteren túli terület már ma is orosz ellenőrzés alatt áll. A gagaúz kormányzó követelései később meghívóként szolgálhatnak Moszkvának, hogy „békefenntartókkal” bevonuljon Moldovába. Chisinaunak nemigen lenne mit szembeállítani egy korlátozott katonai akcióval.
A balti államok minden erejükkel védekeznek egy ilyen forgatókönyv ellen. A leggyengébb láncszem Lettország, ahol nagy orosz kisebbség él, a politikai erők szétforgácsoltak. Moszkva erősíteni fogja a felforgatást. A következő választás 2027-ben esedékes, és az azt megelőző politikai nyugtalanság ideális időpont lenne a NATO-tagállam elleni támadáshoz. A koncentrált offenzívát azonban további nyugaton elkövetett akciók készítenék elő.
Már ma is követnek el szabotázsakciókat kritikus infrastruktúrák, például különféle vezetékek ellen, és az, hogy nem derül ki, kik az elkövetők, a fedett hadviselés lényegéhez tartozik. A közlekedési és ellátási vonalak kisebb szakadásai is jelentős zavarokat okozhatnak, és mindenesetre mélyül a bizalmatlanság a fennálló renddel szemben. Az eddigi szabotázsakciók főleg a Keleti-tengert érintették, de ha nyugat felé tolódik el a háború, célponttá válhat az alpesi térség is, miközben sem Ausztria, sem Svájc nem tagja a NATO-nak, és nem számíthat a szövetség védelmére.
Oroszország mindezek ellenére várhatóan a lehető legtovább kitolja a szárazföldi erőkkel való hagyományos bevonulást a szomszédos országba, valószínűbb egy megrendezett felkelés az oroszok lakta településeken. A NATO-tagállamoknak akkor el kell majd dönteniük, hogy a szövetségi partner mellé akarnak-e állni egy első pillantásra belső ügyben. Moszkva támogatást ígérhet az állítólagos felkelőknek, és ezzel jelentősen megnő a NATO-egységek és az orosz hadsereg közötti közvetlen összecsapás veszélye. Márpedig a szövetségesek alighanem ugyanúgy fognak habozni a fegyverszállítások ügyében, mint Ukrajna esetében, ezt pedig Moszkva a gyengeség jelének értékelheti, és felhasználhatja arra, hogy felségjel nélküli különleges egységeket küldjön, mint 2014-ben a Krímben.
A válság éleződik, Moszkva egységeket von össze a lett határon, a NATO-ban erősödnek a feszültségek, miközben Lengyelország, Nagy-Britannia, a balti és a skandináv államok a kemény fellépésért emelnek szót, Berlin és Párizs tartózkodik. Washington, ha egyáltalán ad valamit, csakis logisztikai segítséget nyújt, hogy a saját csapásmérő erejét kímélje a Kínával való esetleges konfliktus esetére.
Vagyis ha a Nyugat nem reagál, Moszkva ezt a gyengeséget felhasználhatja arra, hogy a lettországi oroszok segélykérése nyomán bevonuljon 2028 után. A Kreml tanult az ukrajnai hibákból, és semmit nem bíz a véletlenre: többszörös túlerővel indulna, a kanadai vezetés alatti NATO-egységeknek nem lenne más választása, mint hogy visszavonuljanak, hogy legalább Rigát tudják védeni. A NATO egy része London vezetésével a balti államok védelme mellett döntene, de Berlin az orosz fenyegetésre hivatkozva tartózkodna. Moszkva Bearuszban és Kalinyingrádban felállítaná a tüzérséget, és kilátásba helyezné, hogy lőni fogja a NATO esetleges utánpótlás-szállításait. Kitörne a harc a Keleti-tengeren is, és a Kreml atomfegyver bevetésével fenyegetőzne. A katonai megoldás kizárólag azon a hatalmas áron lenne elképzelhető, ha összeáll a brit-skandináv-balti készségesek koalíciója.
Ám egy ilyen kiéleződésnek nem feltétlenül kell bekövetkeznie. A Nyugat bármikor fordíthat a helyzeten, ha egységes és erős. A NATO együtt hatalmas fölényben van az orosz erőkkel szemben, és ha Oroszország Ukrajnában nem győz, akkor jelentősen csökken az eszkaláció veszélye.
Következő cikk: 1944. március 19. - az Auschwitzba vezető út
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >