Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Két év elteltével kimerülnek az ukránok, a külföld belefárad a viszályba, ám a harcok folytatódnak
A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint a háború brutális mérlege ugyanakkor azt támasztja alá, hogy mindenképpen támogatni kell Kijevet. A helyzet e pillanatban nem éppen biztató, hiszen az oroszok elfoglalták Avgyijivkát – ehhez hasonló sikert csaknem egy éve, Bahmutnál arattak. Az ukránok azonban nem adják fel, bár egyre jobban legatyásodnak a fronton a katonák, de a civilek és a vezetők is. A harcoknak legkevesebb 10 ezer polgári áldozatuk van, a hadseregben pedig több tízezren vesztették életüket. Az országon belül nagyjából 4 millióan váltak földönfutóvá, jó 6 millióan pedig külföldre menekültek. Az újjáépítés költségeit csaknem 500 milliárd dollárra becsülik. Az ukránok azonban nemigen látnak más lehetőséget maguk előtt, minthogy küzdjenek tovább. Ehhez képest a világ már rájött, hogy nem lesz könnyű a győzelem, ráadásul elvonja a figyelmet a közel-keleti válság, valamint a megélhetési költséget drágulása is. Meg a segítőkedvet is visszafogja. Putyint ily módon semmi sem ösztökéli arra, hogy a kiutat keresse, főként amikor Trump visszatérhet. Ám semmi nem utal arra, hogy egyhamar nyerhet. Európának és az USA be kell váltania az ígéretét, és Kijevnek meg kell kapnia a segítséget a küzdelem folytatásához. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
Az európai kormányok, illetve a közvéleményük más és más módon reagálnak arra a veszélyre, amit Oroszország jelent a földrészre nézve. De sikerült fenntartaniuk az egységet, hogy egyrészt megtorló intézkedésekkel sújtsák Moszkvát, másrészt kiálljanak Kijev mellett. Ez az összefogás azonban nagy próbának lenne kitéve, ha visszatérne Trump.
De már most is tapasztalni bizonyos törésvonalat: a keleten fekvő tagállamok közvetlenül érzékelik az orosz fenyegetést, a nyugati és déli partnerek ezzel szemben sokkal kevésbé látják egzisztenciálisnak a problémát. Ezzel együtt itt nem kelet-nyugati eltérésről van szó, mint a migránsválság során.
A korábbi szocialista államok sem alkotnak egységes tömböt, mert az orbáni Magyarország kilóg a sorból. Amit képvisel, az tökéletesen egybevág a Kreml érdekeivel, és lassan hat olyan országok gondolkodásmódjára is, amelyek sokat szenvedtek a szovjet uralomtól. Lásd Szlovákiát, ahol visszatért Fico, miután azzal kampányolt, hogy a szlovák diplomáciának Ukrajna ügyében ugyanazt a vonalat kell képviselnie, mint a magyarnak.
A bolgár társadalom kb. 30 %-a továbbra is kedvezően vélekedik Putyinról. A cseheknél és a románoknál jönnek fel azok a pártok, amelyek csökkenteni kívánják a Kijevnek nyújtott segítséget.
Der Standard
Az osztrák külügyminiszter rettenetesnek tartja, hogy már 3. évébe lép a háború, mégsem borúlátó, mert úgy ítéli meg, hogy Oroszország már teljes kapacitását beveti, a Nyugat viszont csak most jön lendületbe.
Schallenberg meg van győződve arról, hogy a tengerentúlon mind a két nagy párt tisztában van vele, mit hozna, ha Putyin érvényesíteni tudná az akaratát, vagyis ha képes volna kiélni neoimperialista vágyait. Olyan világ jönne, amely nagyban rontaná az Egyesült Államok biztonságát is.
Ám Moszkva semmi jelét nem adja, hogy kész volna engedni és visszatérne a tárgyalóasztalhoz. Pedig az EU példátlanul kemény szankciókat léptetett életbe. Most arra kell törekednie, hogy becsukják a kiskapukat, így ne lehessen megkerülni.
Navalnijról szólva kifejtette, hogy a politikust lassan ölték meg és ez pontosan mutatja a Putyin-rezsim brutális és emberellenes jellegét. De ami történt, az nem lephet meg senkit, hiszen elég csak Politkovszkájára, Litvinyenkora és más bírálókra gondolni. Cinikusan úgy lehetne fogalmazni, hogy mindannyiukat semlegesítették. A legújabb áldozat ebbe sorba illeszkedik ki és Oroszország aligha teszi ki a névsort a kirakatba.
Guardian
A lap szerkesztőségi véleménye az, hogy két év elteltével kimerülnek az ukránok, a külföld belefárad a viszályba, ám a harcok folytatódnak. A háború brutális mérlege ugyanakkor azt támasztja alá, hogy mindenképpen támogatni kell Kijevet.
A helyzet e pillanatban nem éppen biztató, hiszen az oroszok elfoglalták Avgyijivkát – ehhez hasonló sikert csaknem egy éve, Bahmutnál arattak. Az ukránok azonban nem adják fel, bár egyre jobban legatyásodnak a fronton a katonák, de a civilek és a vezetők is. A harcoknak legkevesebb 10 ezer polgári áldozatuk van, a hadseregben pedig több tízezren vesztették életüket.
Az országon belül nagyjából 4 millióan váltak földönfutóvá, jó 6 millióan pedig külföldre menekültek. Az újjáépítés költségeit csaknem 500 milliárd dollárra becsülik. Az ukránok azonban nemigen látnak más lehetőséget maguk előtt, minthogy küzdjenek tovább. Ehhez képest a világ már rájött, hogy nem lesz könnyű a győzelem, ráadásul elvonja a figyelmet a közel-keleti válság, valamint a megélhetési költséget drágulása is. Meg a segítőkedvet is visszafogja.
Putyint ily módon semmi sem ösztökéli arra, hogy a kiutat keresse, főként amikor Trump visszatérhet. Ám semmi nem utal arra, hogy egyhamar nyerhet. Európának és az USA be kell váltania az ígéretét, és Kijevnek meg kell kapnia a segítséget a küzdelem folytatásához.
FT
Kijev még mindig vár a fegyverekre, hogy visszaverje az orosz csapatokat – mutat rá a vezércikk. A hadsereg és a társadalom továbbra is figyelemre méltó bátorságot és állhatatosságot tanúsít, de lelassultak a nyugati szállítások, és ez meglövi a katonai erőfeszítéseket. Pedig igen nagy szükség volna a harci eszközökre, hogy Ukrajna be tudja fejezni a feladatot.
De nincs helye a túlzott károgásnak, mert külföldi segítséggel ugyan, de sikerült feltartóztatni a világ egyik legnagyobb fegyveres erejét. Méghozzá úgy, hogy meg tudják őrizni a demokráciát, noha az törékeny volt a válság előtt. Megerősödött az identitás és az államiság. Az ország ragaszkodik az európai, demokratikus úthoz és hallani sem akar a korrupt putyini diktatúráról.
Ugyanakkor meglepően szívósnak bizonyult Oroszország, noha a CIA igazgatója szerint a halott, illetve sebesült orosz katonák száma eléri a 315 ezret. A harckocsik kétharmada megsemmisült. Ám mivel nem jön elég muníció, Zelenszkij minden eddiginél nehezebb feladattal néz szembe. Fél millió embert kellene mozgósítania, miközben népszerűsége csökken. Meg kell vívnia az olyan vetélytársakkal, mint Klicsko, a kijevi polgármester.
Minden erőfeszítése hiábavaló azonban, ha nem jut hozzá elsősorban légvédelmi és tüzérségi eszközökhöz, valamint drónokhoz. Ha az amerikai Képviselőház elfogadja az új csomagot, az igencsak megnöveli annak az esélyét, hogy az ukránok jó messzire visszaszorítsák az oroszokat és így megkezdődhessenek a tárgyalások a csaták befejezéséről. Hogy Putyin, továbbá senki más ne kapjon kedven a jövőben hasonló támadásokra.
Washington Post
A vezércikk azt latolgatja, vajon a Képviselőház republikánus elnöke látja-e, milyen kritikus időszakot ál át Ukrajna? Merthogy inog a kongresszusi támogatás és a tét nem csupán az ukrán demokrácia túlélése, hanem Európa jövője, a nemzetközi béke és az Egyesült Államok szavahihetősége.
Mike Johnson jelen állás szerint nem hajlandó szavazásra bocsátani a 60 milliárd dolláros segélycsomagot, mert behódol Trumpnak, amivel kitér a saját felelőssége elől, súlyos károkat okoz Kijevnek, az Egyesült Államoknak, valamint saját pártjának. Az ukránok akkor tudják tartani magukat, ha Washington és Európa támogatja őket. Ha nem érkezik segítség, akkor még több Avgyijivka lesz, sőt még rosszabb jön.
A létszámgondokat csakis Ukrajna tudja megoldani, ám a Nyugat segíthet fegyverekkel. Putyinnak a jelek szerint nem számít, ha hosszú-hosszú időn át jelentős emberveszteségeket kénytelen elkönyvelni. Bizonyára látja, hogy Trump akadályozza a döntést a törvényhozásban. Az elnök totalitárius uralmat vezetett be, ezért odahaza semmiféle komoly ellenállással nem kell számolnia. Valószínűleg még Navalnij halála sem vált ki tiltakozást.
Az ukránok próbálják elkerülni ezt a fajta diktatúrát. Szerencsére a jelek szerint Európa egyre inkább az orosz veszély tudatára ébred és segít betölteni az amerikai szállítások leállása folytán keletkezett űrt. Ukrajna sorsa Johnson kezében van, tehát hogy az ország ne legyen az orosz agresszió áldozata. Ugyanígy megmentheti az USA kötelezettségvállalását is.
Bloomberg
A szerkesztőségi állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy nem szabad beugrani Putyinnak, mert a Nyugat pénztárcája sokkal vastagabb, mint az övé. Mi több, ki kell használni az oroszok gazdasági sebezhetőségét, hogy véget érjen az ukrajnai vérontás. Az elnök megpróbálja elhitetni a világgal, hogy teljesen rendben van az orosz gazdaság és bőven vannak tartalékai, így a végtelenségig folytathatja a harcokat.
Ám csak linkel. Rengetegbe kerül neki az invázió. Haditermelésre állított át mindent, csakhogy ennek a következményei már látszanak. Visszaesett a munkanélküliség, ez viszont megdobta a béreket. Hogy valamennyire visszafogja az inflációt, a központi bank már 16 %-ra növelte az alapkamatot. Ráadásul a hadi kiadások nem eredményeznek nagyobb GDP-t.
Olyan területeket kell beáldozni, mint a szociális juttatások, valamint az infrastruktúra karbantartása. Még ennél is súlyosabb a Kreml számára, hogy elolvadnak a gazdaságvédelmet szolgáló alapok. A hazai bankoktól sok kölcsönt nem tud kapni.
A Nyugat viszont bőven képes támogatni Ukrajnát, minden baja ellenére is. A cél az, hogy az ukrán állam a lehető legnagyobb biztonságot és függetlenséget élvezze. És másoknak ne szottyanjon kedvük hasonló kalandra. A háború minden bizonnyal tárgyalásokkal fejeződik be. A demokratikus közösségnek mozgósítania kell anyagi erejét, hogy amint lehetséges, leálljanak a véres csaták.
Wall Street Journal
Megújul a NATO, és Trumpnak érdemes volna odafigyelnie, hogy Európa lassan teljesíti vállalt kötelességeit, hiába ostorozza a volt elnök – hangsúlyozza a vezércikk, amely azt is kiemeli, hogy a politikus aligha fogja nyilvánosan elismerni a kedvező változásokat.
Pedig Svédország végre bekerül, miután Orbán Viktor maradt az utolsó akadály a csatlakozás útjában. A többiek jelentős nyomást gyakoroltak rá, hogy ne akadékoskodjon tovább, ami szintén arra utal, hogy a földrész vezetői megértették a kiterjesztett és új életre kelt szövetség fontosságát.
Ennek megfelelően egyre többet fordítanak költségvetésükből katonai célokra. Az összesített adatok alapján a mutató már a GDP 2 %-án áll. Sőt a franciák már túl is lépték, a németek pedig 100 milliárd eurót irányoztak elő ilyen célokra a következő időszakban. Hogy Amerika kivette részét Európa védelméből, az jó beruházás volt, és még inkább megéri, miután az európaiak egyre inkább rájönnek, hogy lépniük kell a veszélyes új világban.
Washington Post
A Pentagon folyamatosan figyelemmel kíséri az ukrajnai háború szakmai tapasztalatait és nagyon úgy tűnik, hogy a két év alapján módosítania kell véleményét egy sor olyan kérdésben, ami idáig alaptételnek számított a hadviselésben. Sőt, a Mojave sivatagban található gyakorló terepen ki is próbálják, hogy min érdemes változtatni.
Az amerikai hadsereg most már nem arra készül, hogy lázadást kell levernie, ahogy az Irakban és Afganisztánban történt. Abból indul ki, hogy sokkal nagyobb konfliktus robban ki, olyan nehéz ellenfelekkel, mint Oroszország vagy Kína.
Az látszik, hogy egy ilyen fegyveres viszályban megnő a precíziós fegyverek, a drónok és a digitális felderítés szerepe, méghozzá messze a frontvonalakon túl is. Ezek az eszközök mindenütt súlyos veszélyt jelentenek a katonákra nézve. Az ukrajnai tanulságokat beépítik a következő Nemzetvédelmi Stratégiába.
A megfigyelések öt területre összpontosulnak: a szárazföldi hadmozdulatokra, a légierőre, az információs hadviselésre, az erők fenntartására és növelésére, valamint a nagy hatótávolságú tűzerőre. Így már kiderült, hogy az ukránok szállított GPS-vezérlésű tüzérségi lőszereket elektronikusan meg lehet zavarni.
Az elektromos kütyük ugyanakkor nyomra vezetik az ellenséget. Semmiképpen nem szabad feltenni a katonák által elkattintott felvételeket a világhálóra. Azon felül a rádiók, a drónok irányító berendezései elektromágneses jeleket produkálnak, továbbá hőt bocsátanak ki, és mindkettő árulkodó lehet. Fontos lecke, hogy ismét megnőtt a lövészárkok szerepe, mert azok védelmet nyújtanak a bombák és a drónok ellen.
Spiegel
A német Bevándorlási Hivatal felkérésére a tartományok 5600 olyan esetet találtak, amikor felmerült a gyanú, hogy kárpátaljai magyarok visszaélnek a menedékjoggal. Az érintettek csak magyarul beszélnek és útlevelüket nemrégiben Beregszászon állították ki. Épp ezért a német hatóságok kapcsolatba léptek a magyar és ukrán társszervekkel, és ennek alapján idáig az derült ki, hogy 1258-an ukrán állampolgárok, 208-an viszont magyarok.
Utóbbiak nem jogosultak szociális ellátásra, illetve átmeneti oltalomra, még akkor sem, ha kettős állampolgárok. Most a tartományoknak kell eldönteniük, hogy mi legyen a delikvensekkel.
Independent
A WizzAir egymás után már a 2. évben érdemelte ki a legrosszabb fapados légitársaság minősítést Nagy-Britanniában. A felmérést a „Which?” nevű fogyasztóvédelmi lap végezte, csaknem 11 ezer járat utasainak megkérdezésével.
Olyan tényezőkre volt kíváncsi, mint a vevőszolgálat munkájának minősége, az ár-érték-arány, mennyire kényelmesek az ülések, és milyen a felszolgált ételek-italok megítélése. Nos, ez alapján a magyar cég végzett az utolsó helyen, az utasok majdnem a felének volt valami kifogása, de csak alig előzi meg a Ryanairt, valamint az Iberiát. Az első a Jet2 lett, nála 80 % teljesen elégedett volt.
A Which? illetékes munkatársa kijelentette, hogy a jegyek jócskán megdrágultak, ezért az a minimum, hogy a cégek elfogadható szolgáltatást nyújtsanak cserében. És ne töröljék az utakat az utolsó pillanatban, illetve ne növeljék ravaszdi módon az árat. A WizzAir ugyanakkor kétségbe vonja a felmérés eredményét, mert ők is szondázzák az utazóközönséget és úgy látják, hogy több százezren egyáltalán nem panaszkodtak, azaz beválnak a tavaly meghozott intézkedések a minőség javítására.
Következő cikk: Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >