2020. december 3. csütörtök
Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A demokrácia vége eddig mindig többmilliós emberáldozatot követelt

A demokrácia vége eddig mindig többmilliós emberáldozatot követelt

A jogállam nem luxus, ami csak a szép időkre szól. A demokrácia, az európai egység és szolidaritás, valamint a párbeszéd megléte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy közösen tudjuk megoldani a gondjainak. Ha lemondunk a szabadságjogokról, akkor azokat csak nehezen lehet visszaszerezni. Senki sem beszélheti be nekünk, hogy a jogállam gátolja a bajok elhárítását. Sőt, inkább az a legnagyobb erőnk, ha az irányítás felelős és valóban a népet szolgáló döntéshozók kezében van. Ily módon kötelesség határozottan szembeszállni az olyan fejleményekkel, amilyeneket Magyarországon és másutt is tapasztalni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Bloomberg

A Gulyás Gergely által beharangozott gazdasági csomag a 10 éve végrehajtott szükségintézkedéseket idézi és félő, hogy hasonlóan kedvezőtlen következményekkel jár, mint azok. A terhek nagy részét a bankok és a kiskereskedelmi hálózatok viselik. A pártok az idei állami támogatás feléről kénytelenek lemondani, de kijut a jóból az önkormányzatoknak is. Ez az első nagy gazdasági program azóta, hogy Orbán a héten megszerezte a rendeleti kormányzás jogát. A tervezet a költségvetési hiány bővülésével számol.

A Miniszterelnöki Hivatal vezetője arra nem tért, miként hajtják be a pénzintézetektől az előirányzott 55 milliárd forintot. A bankok a maguk részéről azt szeretnék, ha csökkentenék az adójukat, hiszen a kormány az év végéig befagyasztotta a vállalati és magánkölcsönök törlesztését. Ez pedig az idén 450 millió forinttal vághatja meg a bevételeiket. 10 éve, a Fidesz hatalomra jutása után különadók hozzájárultak a hitelezés visszaeséséhez, valamint az akadozó gazdasági növekedéshez, a magyar papírok pedig rosszul teljesítettek a környező államok államkötvényeihez képest.

Ráadásul most igen gyenge a forint árfolyama, ezért az MNB a válság idején kényszerült emelni a kamatlábat, ami egyedülálló a régióban. Gulyás Gergely azonban spekulatív támadást gyanít a fizetőeszköz gyengülése.

Die Presse 

Nem csupán a vírus, hanem a demokrácia elvesztése is végzetes lehet. Erre figyelmeztet Magyarország kapcsán Franz Fischler, aki Ausztriában miniszter, majd 10 éven át uniós biztos volt, jelenleg pedig az Alpbachi Fórum elnöke. A konzervatív politikus szerint járvány idején sem szabad becsuknunk a szemünket a jogállam korlátozása láttán, bár feltűnő, hogy az emberek milyen készségesen lemondanak a szabadságjogaikról, ha félnek. A magyar parlament a napokban önkéntes alapon fosztotta meg saját magát attól, hogy ellenőrizze a kormányt.

Oroszország a ragályra hivatkozva szélsebesen építi ki a megfigyelő rendszert, arcfelismerő funkcióval ellátva, állítólag csak azért, hogy feltartóztassák a koronavírust. De Kínában már tény az emberek teljes körű felügyelete. A szerb elnök is tovább bővíti saját jogait. Ugyanakkor Ausztriában sokan kérdezik, hogy minek annyit tipródni a Big Data felhasználása ügyében, amikor ilyen súlyos a közegészségügyi helyzet. Csakhogy nem lehet csereüzletet kötni, vagyis feladni a demokratikus jogokat a túlélésért. A történelem során mindig milliók életét követelte, ha befellegzett a demokráciának.

A jogállam nem luxus, ami csak a szép időkre szól. A demokrácia, az európai egység és szolidaritás, valamint a párbeszéd megléte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy közösen tudjuk megoldani a gondjainak. Ha lemondunk a szabadságjogokról, akkor azokat csak nehezen lehet visszaszerezni. Senki sem beszélheti be nekünk, hogy a jogállam gátolja a bajok elhárítását. Sőt, inkább az a legnagyobb erőnk, ha az irányítás felelős és valóban a népet szolgáló döntéshozók kezében van. Ily módon kötelesség határozottan szembeszállni az olyan fejleményekkel, amilyeneket Magyarországon és másutt is tapasztalni.

NZZ

Ha az unió most nem teszi helyre Orbánt, akkor csak veszíthet – mutat rá a konzervatív liberális lap kommentárja. Eszerint az EU-nak pontosan a jelenlegi, nehéz helyzetben kell megvédenie a saját értékeit, már ha hiteles akar maradni. Ugyanakkor Budapest a jelek szerint nem veszi komolyan az európai bírálatokat. Orbán azzal intézte el a többi közt von der Leyen burkolt kifogásait, hogy fogalma sincs, milyen emberek ülnek a brüsszeli buborékban. Mind összesen ennyi jutott eszébe a közrádióban. Hozzátette, a szervezet foglalkozhatna az emberéletek megmentésével, ahelyett, hogy rászállna Magyarországra. Mintha az uniós intézmények ölbe tett kézzel néznék a válságot.

Valójában a Bizottság elnöke kerüli a nyílt ütközést Orbánnal, mert éppen most nem szeretné kockáztatni az államközösség összetartását. De lehet, hogy az is belejátszik a viselkedésébe, hogy tavaly a Fidesz voksaival választották meg. Ám a német politikus, az alapszerződések legfőbb őreként aligha ússza meg, hogy ne tegyen valamit, hiszen Magyarország csúszik bele a tekintélyuralmi rendszerbe. Az Orbánnak adott különleges felhatalmazás nem fér össze a közösségi elvekkel. Ha Brüsszel az Európai Bírósághoz fordulna, a magyar kormánynak alighanem elmenne a kedve a gúnyolódástól. A pénzbüntetés ugyanis érzékeny csapás szokott lenni a renitens államok számára.

Viszont ha továbbra is békén hagyják a magyar miniszterelnököt, annak végzetes következményei lehetnek az EU számára. Az egész értékalap kerülne veszélybe. A potenciális utánzók joggal kérdezhetnék, hogy miért ne tennék, amikor nem kell semmiféle megtorlástól tartaniuk. Jelenleg nem csupán Magyarország próbálkozik azzal, hogy a koronavírus ürügyén kifordítsa sarkaiból a demokráciát. Ám főként éppen napjainkban nem lehet vita tárgya a demokrácia.

Spiegel

Korlátlan hatalmat kapott Orbán Viktor, aki ily módon felszámolta Magyarországon a demokráciát. Európának azonban cselekednie kell, hacsak nem akarja, hogy a földrészen elterjedjen a tekintélyelvűség. Ez a véleménye Hegedűs Dánielnek, a berlini German Marshall Alapítvány elemzőjének, aki a lap ma megjelent számában tette közzé értékelését. Mint írja, a magyar vezető megmutatja a kontinensnek, hogy mi is a tét, miután az ország az autoritarianizmus kísérleti laboratóriumának számít. A Fidesz az első politikai erő az EU-ban, amely a hatalom autokrata megragadásra aknázza ki a vírusválságot. Mások egyelőre csupán álmodnak erről a lehetőségről.

A demokratikus alaprendet még egy járvány sem rúghatja fel. A szükségintézkedéseknek meghatározott időre kell szólniuk, arányosaknak kell lenniük, és nem nélkülözhetik a nemzeti parlamentek felügyeletét. A magyar felhatalmazási törvény azonban nem felel meg ezeknek a kikötéseknek. Valójában nem volna szükség rá. Orbánt láthatólag az vezette, hogy korlátlan jogosítványokat szerezzen, és még jobban megossza a társadalmat. A rémhírterjesztésről és a közrend megbontásáról szóló passzust szándékosan pongyolán fogalmazták meg, hogy megfélemlítsék az újságírókat, illetve kellő játékteret adjanak a politikai irányítás alatt álló ügyészségnek.  

Magyarország immár nem jogállam. Nem lehet feltételezni, hogy Orbán lemondana a teljhatalomról, ha véget ér a járvány. Az utóbbi 10 év Magyarországon a demokrácia leépítéséről szólt. A kormányfő a válságok idején mindig ráerősített saját kompetenciájára, és amit egyszer megszerzett, attól többé nem vált meg. Hogy miért jó neki, hogy rendszere mostantól kezdve már látszatra sem demokratikus? A választ hataloméhsége és autoriter ösztöne adja meg. Úgy látszik, arra játszik, hogy hosszú távon sikeresek lesznek az autoriter körök a földrészen.

 

A legtöbb európai döntéshozó számára sosem volt igazán fontos a magyar és a lengyel demokrácia lerombolása, Budapest és Varsó úgy juthatott el idáig, hogy nem ütközött erős ellenállásba. Arra nem lehet számítani, hogy az EU most szankciókat hoz, mert a lengyelek vétóznának. Viszont azt meg lehetne tenni, hogy az unió a 7-es paragrafus alapján zajló eljárásban kimondja: fennáll az alapelvek súlyos megsértésének veszélye. A Néppártnak pedig haladéktalanul ki kell zárnia a Fideszt. Arra is mód van, hogy a többi tagállam nyomást fejtsen ki a következő hosszú távú költségvetésről szóló egyeztetéseken. Azaz fel lehet lépni a tekintélyelvűséggel szemben. Csak éppen idáig hiányzott hozzá a politikai akarat.

A Néppártra, a Bizottságra és a német kormányra történelmi felelősség hárul, ha most nem lép fel határozottan a demokrácia védelmében. Be kell zárni Pandora szelencéjét, különben tovább nyomul a tekintélyelvűség.

Der Standard 

„Médiapolitika Orbán és a többiek módjára” címmel a kommentár azt fejtegeti, hogy a tekintélyelvű populisták jók a heccelésben, a ködösítésben és a félrevezetésben, viszont gyengén teljesítenek, amikor igazi gondokat kell megoldani. Ezért csak azon jár az eszük, miként lehet megakadályozni, hogy kritikus nyilvánosság alakuljon ki. Illetve ezzel párhuzamosan igyekeznek nyomni a jobboldali-demagóg botránymédiát. Különösen jól látható ez a koronavírus idején.

Trump tökéletesen csődöt mond a járvány kezelésében, viszont még mindig talál időt arra, hogy kirohanjon az ellenséges lapok ellen, amelyek közé besorolja a konzervatív Wall Street Journalt is. Amit ő szeretne, azt egynémely kelet-európai EU-tag már rég megcsinálta: szétverték a független orgánumokat, hogy álcázzák saját kudarcukat, illetve hogy eltakarják a kilógó lólábat, hogy ti. menetelnek a tekintélyuralmi rendszer felé. Lengyelországban pl. megpróbálták, hogy megtiltsák az orvosoknak, ha netán panaszkodni akarnának, miután az ország nem készült fel megfelelően a fertőzésre.

Orbán ennél már tovább jutott. Nem csak hogy rendeletekkel, a Parlament megkerülésével kormányozhat, hanem mostantól büntetheti az álhírek terjesztését. Aki látta a magyar igazságügyi miniszter interjúját az osztrák köztévé Híradójában, az úgy érezhette, hogy párhuzamos világban él. Merthogy közben az autoriter politikusok megtanultak ékesszólóan érvelni amellett, ami igazából felháborító.

A magyar kormányfő már rég szinte teljes ellenőrzése alá vonta a hazai sajtót, de közvetett módon, oligarchák segítségével. Egy tucat tagpárt most azt követeli, hogy a Fidesz zárják ki a Néppárt frakciójából is. Németország és Ausztria azonban nem csatlakozott hozzájuk. Az osztrák kancellár makacsul tartózkodik attól, hogy Orbánt bírálja. A miniszterei azt hangoztatják, hogy párbeszédre van szükség. Ám az értelmetlen. A magyar autokrata az illiberális demokráciába tartó menetelés vezérének érzi magát. Kurznak azonban tudnia kell: saját álláspontjával kapcsolatban is kétségeket vet fel, hogy tisztázatlan a viszonya a magyar vezetővel és más kelet-európai autoriter politikusokkal. Egy demokratikus állam miniszterelnökének azonban a nagyobb összefüggéseket kell szem előtt tartania. 

FAZ

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa a napokban hívta fel a figyelmet, hogy a válság idején kell leginkább megvédeni a szabadságot és a jogokat. Dunja Mijatovic külön kiemelte a sajtó- és szólásszabadságot, mert annak elnyomása pont olyan gyorsan harapózik el, mint a koronavírus. Kormányok harcolnak az igazság ellen, kesztyűt dobnak újságíróknak, akik a hivatalos jelentések mögé néznek. Hosszú azoknak az államoknak a listája, amelyekben Covid-19 nélkül is megsértik a média függetlenségét: Magyarország, Szlovénia, Törökország, Kína, Oroszország stb.

Ám éppen a tekintélyelvű rezsimek igazolják a járvány során, hogy mennyire gyengék, és hogy állítólagos erejük nem több puszta állításnál, ami az erőszak alkalmazására épül. A Riporterek Határok Nélkül német tagozatának vezetője azt mondja, hogy a sajtó szuverenitása nem lehet a ragály következő áldozata. Elnézve a betegséget körítő intézkedéseket, azt kell mondani, elkésett a figyelmeztetéssel, mert a média szabadsága már odavan.

Kurier

A vírussal eljött az autokraták ideje. Kínában, Oroszországban, Magyarországon különleges törvényeket hoznak, kemény büntetéseket léptetnek életbe. Putyin is ezt csinálta. Nagy barátja, Orbán pedig most már teljhatalmat gyakorol a szükségállapot idején. Főként a tekintélyelvű politikusok értenek ahhoz, hogy válság idején kiterjesszék a hatalmukat, a polgárok szabadságjogainak rovására. Leginkább az terjed lélegzetellátóan, hogy milyen mértékben vonják be a digitális technológiát a megfigyelésekbe. Egy orosz ellenzéki azt mondja, hogy a fertőzés felgyorsítja az átmenetet a diktatúrába. De a Human Rights Watch is arra figyelmeztet, hogy már több mint 20 országban a telekommunikációval állapítják meg az emberek tartózkodási helyét.

Orbán Viktor a parlament kiiktatása után meghatározatlan ideig dekrétumokkal irányíthatja az országot. Az új büntető rendelkezés börtönnel fenyegeti az újságírókat, ha valós tényeket úgy adnak vissza, hogy azok emberek nagyobb csoportjait „nyugtalaníthatják”. A kormány már járszalagra kényszerítette a média nagy részét, korlátozta az igazságszolgáltatás önállóságát, visszaszorította a tudomány és az oktatás szabadságát. További elnyomó intézkedések azonban bőven lehetségesek.

Die Presse

Az osztrák kancellár bízik abban, hogy húsvét után feloldhatják a vírus miatt elrendelt korlátozások legalább egy részét, mert nagyjából már látszik az elérendő cél, bár hosszadalmasnak ígérkezik, amíg teljesen lecseng a járvány. A kormány hétfőn terjeszti elő a menetrendet, hogy milyen ütemben gondolja visszavonni a megszorító intézkedéseket. Először az üzletek nyitnak ki újra, de itt egyensúlyozni kell a gazdasági szükségszerűség és aközött, nehogy újabb megbetegedéseket eredményezzen, hogy kirajzanak az emberek.   

Ezért fokozott védelemről kell gondoskodni a veszélyeztetett csoportok számára. Ám még mindig nincs elég maszk. Nincs belőlük elég a világpiacon és ez felveri az árat. Ezért az osztrák kormány azt tervezi, hogy középtávon önellátásra rendezkedik be. Maszkokat jelenleg a nagy élelmiszer áruházakban osztogatnak, mert ott kötelező azokat hordani. De a kancellár azon van, hogy másutt is elrendelje a kötelező viseletet, beleértve a munkahelyeket is. Sőt, még azt sem zárja ki, hogy kiterjeszti a szabályozást a tömegközlekedési eszközökre is.

Viszont Kurz nagyon fontosnak tartja, nehogy jöjjön az újabb vírushullám, mert az gyakran rosszabb, mint az első.

Deutsche Welle

Európa a járvány közepett valahogy megfeledkezik a kontinens középső és délkeleti részén élő rizikócsoportról: a romákról. Közülük több százezren nyomortelepeken élnek, és egészségügyi-humanitárius katasztrófa fenyegeti őket. A kormányok azonban nem segítenek, hanem sokszor inkább a hadsereget és a rendőrséget mozgósítják. Miközben a romák nem tudnak megszokott tevékenységükkel gondoskodni saját fenntartásukról, ócskavasat gyűjteni, vagy élelmiszert, virágot, ilyesmit árulni az utcán. De nem csak ez a baj, hanem az is, hogy ugyan meglehetősen elterjedt a cigányellenesség, ám ezekben az időkben fokozottan megbélyegzik a romákat. Szlovákia, Románia és Bulgária külön korlátozásokat vezetett be a roma települések számára. Vesztegzár alá helyezte őket, vagy rendőröket rendelt ki az őrzésükre.

Épp ezért riadót fújnak európai roma szervezetek. Félnek, hogy szélsőjobbos és nacionalista politikusok most valóra váltják rasszista törekvéseiket. Egyes vezetők máris uszítanak a romák ellen. A földrészen a 12 milliós roma közösség alkotja a legnagyobb kisebbséget. Csaknem a fele hét közép- és délkelet-európai államban él, sokszor rettenetes körülmények között.  Víz, csatornázás nélkül, ami ideális a Covid-19 számára. A kormányok mégsem tesznek semmit a fertőzés megelőzésére ezeken a telepeken. Pedig amint arra Zeljko Jovanovic, a Nyílt Társadalom Alapítvány roma programjának vezetője rámutat: a romák egészségének védelme ezúttal azonnal és közvetlenül érinti a többségi társadalmat.

Magyarországon Horváth Aladár levélben hívta fel az Orbán-kabinet figyelmét, hogy a elgettósodott területeken az embereknek nincsenek tartalékjaik, hiányzik az orvosi ellátást és fokozódik a félelem, hogy a szülők nem tudnak élelmet adni a gyerekeiknek. Választ idáig nem kapott.

 

2020. április 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szex, a drog és a képmutatás veszedelmes koktél a politikában

A nemi kisebbségek ellen ugyancsak hadjárat folyik, ráadásul mostanában csak tovább erősödött. Ezzel együtt hiú ábránd >

Tovább

Szájerről cikkezik a világsajtó

Parlamenti források szerint különben a politikus eltörte a lábát, amikor lemászott az első emeleti lakásból, amely >

Tovább

Brexit után Huxit?

A Brexit után már a Huxit, vagyis a magyar uniós kilépés sem tabu többé. Ez derül >

Tovább

Elbocsátó, randa üzenet

Na de az is lehet, hogy a főnök most valagba rúgja ezt a nagyhatalmú és hatalmas >

Tovább

A bolgárok is csatlakoznak a magyarokhoz és a lengyelekhez?

Mivel Bulgáriában egyre jobban kiütközik a kegyencrendszer és a korrupció, Brüsszelben erősödik a félelem, hogy Szófia >

Tovább

Á la carte Európa felé halad az EU

Bármiféle javaslat, mármint hogy az unió váljon szét a szorosabb együttműködést szorgalmazó kemény magra, illetve a >

Tovább

Partraszállás

A megindult és 2021 tavaszától felgyorsuló partraszállási folyamat meghatározóbb lesz számunkra, magyaroknak, kelet-európaiaknak, mint vezetőink bármiféle >

Tovább

Orbán útja a mártíromság felé

Hollandiában lemondásra kényszerült a szélsőjobb vezére. Lassan lecseng Európában a Brexit mérgező hatása, ugyanakkor az unió >

Tovább

A lengyel-magyar javaslat: sohanapján, kiskedden

Nem enged a jogállam ügyében a lázadó magyar és lengyel kormány. Orbán és Morawiecki budapesti tárgyalása >

Tovább

Küzdelem a Nyugat lelkéért

A magyar és a lengyel kormány elleni küzdelem a Nyugat lelkéért indított harcot harangozza be. Biden >

Tovább

Az utolsó alkalom kínálkozik arra, hogy feltartóztassák Orbánt és Kaczynskit

Paul Lendvai szerint az utolsó alkalom kínálkozik arra, hogy feltartóztassák Orbánt és Kaczynskit, akik mindezidáig zavartalanul >

Tovább

Orbán bácsi

A gánti bánya sejtelmes késő-délutáni félhomályában a kivégzőkarót gondosan a gerincoszlophoz kalibrálva Orbán bácsi csak annyit >

Tovább