2025. május 24. szombat
Ma Eszter, Eliza, Vanessza névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Kezdet és végzet

Ács Károly
Ács Károly

Ördöge volt a szerkesztőnek, hogy épp most kért föl nyilvános naplóírásra. Mert azt tudhatta, hogy régi-régi, bősz naplóíró va­gyok, évtizedek óta mindent följegyzek, ami velem és körülöttem történik.

1990. június 17-24.

Azt azonban már nem kellett föltétlenül tudnia, hogy az utóbbi években, testi-lelki állapotom romlá­sával, ahogy fogy a szusz belőlem és a levegő körülöttem, hiába „jegyezgetek” (ezt a kifejezést egy fiatal költőtársam, a saját bevallása szerint, rám gondolva írta be egyik újabb versébe), naplóim „tartalma” egyre soványabb, a napi hírsokkok és egészségi helyzetjelentések mellé legföljebb csak ilyen sorok kerülnek:

Után

Fölébredek. Órám ketyeg.
Hét óra lesz. Háromnegyed.
Rőten izzik a romnegyed.
Honnan jövök? Hova megyek?

(Hatvanadik születésnapomra írtam)

Ám, az élet be is zár meg föl is szaba­dít; a csapdát és a kibúvót egyszerre nyújt­ja, unalmasan ismétli önmagát, és váratlan meglepetésekkel szolgál. S a napló, nemhi­ába az egyetlen műfaj, amely nem „önma­gát írja”, hanem azt, amit az életünk diktál neki (ez Tolnai elmélete!), ezekben a na­pokban, hetekben mintha fölbolydult volna, szinte nem győz jegyezni, a bele szorult élmények annyira személyesek és annyira kollektív ihletésűek, hogy talán már megér­demlik a nyilvánosságot is.

Mindössze az történt, hogy elhívtak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közös­sége újvidéki szervezetének alakuló közgyű­lésére, és bevontak a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság megalakítása körüli teendőkbe.

Megengedem, hogy ez a két kis adat a nagy hazai és külföldi (elsősorban kelet-eu­rópai) változások közepette túlságosan helyi érdekű és jelentőségű, majdhogynem je­lentéktelen, és én végtelenül naiv vagyok, hogy ekkora feneket kerítek neki, de szá­momra magyarjaink föleszmélésének, jo­gos kollektív igényeik megfogalmazásának és kifejezésének, az önrendelkezés alap­vetően demokratikus jogának megnyilatko­zásai ezek (a VMDK esetében), illetve értel­miségünk önszerveződésének, sajátos lét-és feladatvállalásának gesztusa, természe­tes – és eleddig természetellenesen elfedett, elmaszatolt – kulturális autonómiánk egyik építőelemének létrehozása (a JMMT eseté­ben).

És szubjektív élményként: öröm- és erőfonás, anteusi találkozás a „táptalajjal”, de féltő aggodalom is, hisz a legjobb ügyet is kutya nehéz összehozni, de százfélekép­pen lehet elrontani, hisz mennyi félelmet, bizonytalanságot, meg nem értést, félreér­tést kellett leküzdeni már eddig is, hogy idáig – a kezdetig! – eljussunk, hány okos, politikus főre és tiszta, áldozatos szívre lesz még szükség, hogy az elértet megtartsuk s az elkezdettet továbbvigyük…

Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de máris látszik némi fanyalgás, húzódozás, sőt széthúzás, rivalizálás (féltékenység? sze­mélyes ellenszenv?) már e két újdonatúj, s de még mennyire egymásra utalt önszervezési forma vonatkozásában is. Tömegbázis­ra számító, politikai érdekvédelem az egyik, és az alkotó értelmiség főként szakmai, de mindenképpen művelődési érdekű csopor­tosulása a másik – miért ne létezhetnének együtt és egymás mellett, sőt: miért ne egészíthetnék ki egymás tevékenységét komplementárisán, anélkül, hogy a fölaprózódás, az erők szétforgácsolásának veszé­lyét kellene emlegetni? És miért ne létez­hetne ezenkívül, mondjuk, a művészek, a pedagógusok, a nyelvművelők stb. önálló szervezete, sőt a Hornyik Miklós által indítványozott szerb-magyar baráti irodalmi tár­saság is, csak legyen jó működési prog­ramja, jó, aktív, nyitott szellemű irányító gárdája és hajlama, kedve a párbeszédre, együttműködésre, közös érdekek és célok megfogalmazására és megvalósítására. És legyenek jó szövetségesei a demokratikus pártok és mozgalmak között, a pluralista porondon.

Persze, túlzások is előfordulhatnak, de ezeket az élet, a nagybetűs Praxis hamar helyreigazítja. A szabadság olykor elkapat, de ki is józanít. Mindenesetre: nélküle nem megy…

Ami engem illet: én benne vagyok, mindenestül és fenntartás nélkül. Talán vezekelve is mindazért, amit az elmúlt évti­zedekben tettem, vagy inkább nem tettem, de tehettem volna. Talán. Figyelembe véve, természetesen, hogy ez nem annyira mennyiség, mint inkább minőség dolga.

No, de végső ideje, hogy meddő filozo­fálás helyett, e napló stílusában, szóhoz juttassam a patetikus énem mellett és he­lyett a másik (cinikus?) énemet is. Az alábbi versbetét, jobban mondva verskezdés (?) tavalyi keltezésű, még mindig inaktív, de már „előrejelző” tudatállapotot rögzít:

Akkor kezdődött, amikor egy fogorvos
Totálkáros fogaim rendbehozta.
Rekordmunka volt. Pár nap. „S most mihez fogsz?”
Kérdeztem magamtól kissé szorongva.

Nos, tudom, most már tudom, hogy mihez fogok: kimegyek az utcára, hogy kiverjék a szép, új fogaimat. A karhatalom-e vagy a felbőszített tömeg? Majdnem mindegy. Van példa erre is, arra is, még­hozzá a közelmúltból, saját tisztes korosztá­lyom köréből is. Hogy olyan nagy neveket ne is említsek, mint Sütő András vagy Borislav Pekić, a szerb író-akadémikus.

Közhely, de ideírom végezetül: Nomen est omen. Vagy inkább: Si tacuisses…?

1990. június 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán miatt nem tudnak komolyabban fellépni Dodik ellen

Magyarország miatt a német és a francia diplomácia rákényszerült, hogy nemzeti alapon dolgozzon ki alternatívákat a >

Tovább

Hol voltál apám, mit tettél apám, miért hallgattál apám, kit szolgáltál apám?

És mit válaszol a nagyapa, aki tudja, hogy ezek a jelenetek a YouTube-on fennmaradnak és az >

Tovább

Veszélybe kerül a Putyin-ellenes európai egység, ha Trump enyhít a szankciókon

És még Magyarország képes inkább rontani a helyzeten. Amerika miatt szertefoszlott az EU reménye, hogy fokozni >

Tovább

Az EU-t felszólították a magyar sajtószabadság betiltására irányuló tervek ügyében

Több mint 90 főszerkesztő és kiadó írt alá egy nyilatkozatot Európa-szerte, amelyben felszólítják az EU-t, hogy >

Tovább

Magyarország veszélyben van

A számára kedvezőtlen közvélemény-kutatási arra arra csábíthatja Orbán Viktort, a  hibrid autokráciáját alig leplezett diktatúrává alakítsa. >

Tovább

Trump visszavitte a kiindulópontra az ukrán-orosz béketárgyalásokat, de Putyin pont ezt akarta

Ezt hangsúlyozza kommentárjában a Guardianben Olga Csizs, a Torontói Egyetem Politológia Tanszékének tanársegédje. Elismeri, hogy az >

Tovább

Ki védi meg majd Magyar Pétert?

Mi pedig az adósai vagyunk azért a lehetőségért, amit az elmúlt egy évben egy szál maga >

Tovább

Drágán add az életed!

Trump folytatja a támadást a sajtószabadság ellen – a példakép nyilvánvalóan Orbán és Putyin. Ezt mondta >

Tovább

A diadal másnapja: nem az RMDSZ győzött, hanem a közösség mentette meg önmagát

Rákapcsoltak ugyan a Nicușor Dant támogató kampányra, de egyetlen szóval sem nevezték nevén Orbán árulását. A >

Tovább

AFP: Tízezrek tiltakoztak az Országgyűlés előtt

A médiát és a civileket sújtó „tekintélyuralmi” törvényjavaslat ellen tartottak tüntetést. A jogszabály lehetővé tenné, hogy >

Tovább

Az izraeli kormányfőnek megvan minden oka, hogy megrémüljön

Erre elég volt, ha csak végignézte, hogy mit csinált Trump a héten a térségben. A három >

Tovább

Orbán Viktor meglepő módon besorolt a szélsőséges román elnökjelölt mögé

George Simion nacionalista és oroszpárti, így minden adottsága megvan, hogy elnyerje a magyar kormányfő tetszését. Csakhogy >

Tovább