Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Mítosz vagy vízió
Öreg Dezső
Nem volt sem pezsgő, sem tűzijáték. Nem volt örömujjongás sem hatalmi, sem ellenzéki körökben a brüsszeli hír kapcsán. Mintha minden nap, de legalább hetente kapnánk a jelentést arról, hogy az Európai Unió kedvezően értékeli mindazt, amit az ország az elmúlt időszakban tett azért, hogy rendezettebb, igazságosabb, civilizáltabb, demokratikusabb, biztonságosabb, tisztább, szabadabb életkörülményeket teremtsen. Nem volt ez az igyekezet töretlen sem lendületében sem folyamatában, de volt. Akadozva, fanyalogva, olykor értetlenül, lebecsülőn, de csinálta a kormány és a törvényhozás azt, amire vállalkozott. Erről tanúskodik az országértékelő tanulmány. Arról, hogy Európa mégsem fordított hátat Szerbiának, még akkor sem, amikor a cél előtt megtorpantunk. Amikor a mítosz ismét a vízió elé került koszovói formájában.
Hogyan történhetett meg, hogy több mint egy évtizeddel a demokratikus változások után ismét szembefordultunk Európával és Amerikával? Hogyan történhetett meg, hogy nem vagyunk egy oldalon azokkal az erőkkel, azokkal a politikai és hatalmi áramlatokkal, amelyek a civilizált világ, de legalábbis Európa óriási részében a társadalmi és az emberi magatartás irányadói? Erkölcsi, hagyományőrző, és hagyományápoló, törvényes és szokásjogi tekintetben egyaránt. „Európa része vagyunk” – érveltek kissé lenézőn, olykor gőgösen annak idején a kilencvenes években azok, akiknek a fejében a civilizált világ a Balkánról leste el a kés, villa használatának a furfangját. Akik akkor azt vallották, nem kell nekünk leereszkednünk Európához. Emelkedjen hozzánk. Ma már nincs számottevő politikai befolyásuk. De a szellemük még mindig kísért. Az, ami most történik Koszovó miatt és Koszovóban, azt bizonyítja, hogy Szerbia sohasem fordított hátat a kilencvenes évek ideológiájának. Akárcsak akkor, most sem a reálpolitika a fontos. Nem a jelen és a jövő a politikai döntések és cselekedetek mozgatója. Még csak nem is a múlt, hanem a mítoszra, a nemzeti romantika éltette mítoszra építő politikai, politikusi érdek. A politikusin a hangsúly. Mert ha nem így lenne, akkor Belgrádban már régen kimondták volna, hogy az Ahtissari-terv a Koszovóban élő szerb kisebbség védelmét biztosító egyetlen reális és elfogadható dokumentum, amelynek alapján már vagy százezer ottani szerb él azokban az enklávékban, amelyek nem határosak az anyaországgal. Hogy a terv a kulturális örökség védelmét és a nemzeti azonosságtudat megőrzését is szavatolja. Amennyire az kisebbségben szavatolható. Erről mi magyarok mondhatnánk néhány tanulságos gondolatot. Ehelyett azonban Belgrád aszimetrikus megoldást keres akkor, amikor azok, akik ezt lehetetlennek tartják, éppen ennek a válságnak a rendezéséhez kötik az itt most már nem is annyira fényesnek tűnő európai közeledést garantáló végleges brüsszeli igent.
Minden bizonnyal a választások közelsége okozza itt a legnagyobb gondot. Könnyebb volna dönteni, ha a ciklus elején lenne az ugyancsak levitézlett koalíció. Most, egy picit előrehozott megméretéssel el lehet odázni a döntést. Át lehet ruházni egy újabb kormányzatra. De nem lehet megkerülni. Bárki kerüljön is hatalomra, erre így vagy úgy válaszolnia kell. Mert a nagyok már válaszoltak. Döntöttek. Amit el lehet vitatni, lehet csűrni-csavarni a Biztonsági Tanácsban, ha egyáltalán oda kerül az ügy. Mert már nem is ügy igazán. Nem világügy. A terepen pedig módosítani lehet a helyzeten. Szépszerével is. Ez lenne a könnyebb. Az elegánsabb. Meg a politikailag fájdalmasabb. De hát ránk esküdtek a honatyák. Meg államférfijaink. Akiknek a döntésén, döntésein múlik, hogy milyen határozatot hoznak majd decemberben Brüsszelben. Ismerve eddigi bátor és önfeláldozó kiállásukat, megalkuvást és számítást nem tűrő egyenes jellemüket, az előttünk álló szűk két hónap az időhúzás és az idővásárlás hónapja lesz. És a politikai túlélési mesterkedésé. Nem vizionáris, hanem mítikus formájában.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >
Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt
Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >