Ma Gyula, Baldvin, Sába névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az tükröződik: Amerika hanyatlik hegemón hatalomként. A fogyasztók és a munkások viszont a rövidebbet húzzák. Itt a tét az, hogy kinek magasabb a fájdalomküszöbe. És mivel a kereskedelem képezi az amerikai-kínai kapcsolatok kulcsterületét, alighanem az egész viszony rosszabbodni fog és ez aggasztó. Peking ugyanakkor hosszútávú lehetőségnek veszi a jelenlegi válságot. Azt ígéri, hogy a végsőkig fog küzdeni. Senki se számítson arra, hogy meginog, mert bármiféle engedmény a gyengeség jelének számítana. Hszi szintén erős ember, aki előkapta a nacionalista kártyát, miután lelassult a gazdasági növekedés. Visszalépnie megalázó volna. De már jó ideje készült az eshetőségre: új piaci kapcsolatokat épített ki. Amerika célja viszont az, hogy más országok távolodjanak el Pekingtől, csak éppen a kockázatok éppen hogy Kína karjaiba terelik őket. Hisz biztos abban, hogy egyre csak erősödik a Trumpra nehezedő nyomás. De azért nem kizárt, hogy kétoldalú egyezség lesz a vége. Viszont a kínaiak biztosak abban, hogy ha elül a vihar, a legtöbb kormány többé nem megbízható partnert lát az Egyesült Államokban. Sőt, inkább Kína lesz a kiszámíthatóbb, ha nem egyenesen a vonzóbb fél. Kulcspillanatához érkezett a nemzetközi rend. Peking ugyan előreláthatólag szenvedni fog, de nem lesz teljesen boldogtalan, amikor azt látja: az USA nagy erőkkel dolgozik azon, hogy leáldozzon saját csillaga. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
13 kritikus óra alatt dőlt el, hogy Trump jegeli a vámok nagy részét. A döntő szerep a pénzügyminiszternek jutott, aki szerint az elnök a saját magára hagyatkozott, amikor döntött, ám egyesek gyanítják, nagy szerepe volt az elhatározásban annak a tévéinterjúnak, amelyet a JP Morgan vezére adott.
Mindenesetre a Fehér Ház ura az elején még azzal kérkedett, hogy szakmányban hívják fel a kormányok, megcsókolják a fenekét, mert majd’ meghalnak, hogy megállapodjanak vele. Akkor még kitartott amellett, hogy érvényben maradnak a vámok, mert ő tudja, mit csinál.
Tényleg? Amikor közölte, hogy 90 napra mégiscsak leállít mindent, hatalmas volt a piacok megkönnyebbülése, noha Kínával mélyül a viszály. A háttérben Bessent, a milliárdos egykori kockázati alapkezelő bizonyult kulcsfigurának. A garnitúra legésszerűbb arcaként azzal érvelt, hogy meg kell nyugtatni a tőzsdéket, és hogy lehetségesek jó vámmegállapodások.
Ezt akkor mondta, amikor már látszott, hogy a kormányzat képtelen megbirkózni az elnök keltette forgószéllel. Még Mar-a-Lagoba is elment, hogy jobb belátásra bírja rá főnökét. Előtte már két napig zuhantak az árfolyamok. Mellé állt Musk, viszont Navarro, a fő kereskedelmi tanácsadó nem akart engedni.
Tegnap reggel, helyi idő szerint fél 10-kor Trump még azt üzente az amerikaiaknak: Csak nyugi! Minden jól alakul, az USA nagyobb és jobb lesz, mint bármikor idáig. Ám azon azért elgondolkodott, hogy a Wall Streeten 5%-kal drágult az állami hitelek költsége, azaz meghaladta a görög papírok szintjét az 1982-es válságkor.
Elérhető közelségbe került a leminősítés, a recesszió, sőt még rosszabb is. Ekkor jósolta azt Jamie Dimon, a JP Morgan elnöke, hogy a vámok alighanem visszaeséshez vezetnek. Ezért azután Trump felfüggesztette a vámokat, de messze nem mindegyiket. A piacok – legalább 70 ország vezetőjével együtt – fellélegeztek. Egyelőre.
Project Syndicate
Joschka Fischer öngyilkosságnak minősíti az Egyesült Államok részéről, hogy kereskedelmi háborút indított, régi szövetségeseit támadja és odahaza tudatosan felszámolja a demokratikus intézményeket. Új, sötét kor ez a történelemben, legalább egy nemzedéknyi időre oda a bizalom Amerika iránt, viszont örökre vége annak a világnak, amelyet az USA segített felépíteni a háború után.
Két és fél hónap alatt az elnök teljesen felforgatta a nemzetközi viszonyokat. Megkérdőjelezi a NATO-t, gyakorlatilag beszüntette Ukrajna támogatását, viszont lovat ad Putyin alá. Felvetette, hogy országa a lakosság kitelepítésével turista paradicsomot létesítene Gázában. Napirenden tartja Grönland, Kanada és a Panama-csatorna elfoglalását. Azért ilyen leplezetlen imperializmusra kevesen számítottak a részéről.
Visszaállítaná a befolyási övezeteket, egy maroknyi szuperhatalom versengene a nyersanyagokért, szükség esetén erővel. Odahaza lehetővé tette Musknak, vagyis a Szilikon-völgy techno-fasiszta mozgalmának, hogy kibelezze az államot. Ám a jelek arra utalnak, hogy Amerika saját magát számolja fel. Hiszen elmarja a szövetségeseit és ezzel a szuperhatalmi státusz fő pillérét dönti be.
Ebből csak Kína és Oroszország kerül ki nyertesként. Nem lesz visszatérés a korábbi nemzetközi rendhez, az USA eljátszotta a szavahihetőségét. Hogy eltűnik a Nyugat és összeomlik az amerikai vezetés, illetve demokrácia, az gyökeresen átalakítja a világpolitikát. Jön a káosz, nő a háború veszélye, mivel szuperhatalmak vetélkednek.
Az amerikai társadalom megosztott marad, eluralja az ésszerűtlenség, hajlik az összeesküvés elméletekre. Mostantól kezdve csak fokozódik a világban a szenvedés, a megpróbáltatás és az igazságtalanság.
Project Syndicate
Ian Bremmer arra buzdító mindenkit, hogy szálljon szembe a Trump-féle vámfallal, mert az elnök intézkedése megerősíti, hogy meg akarja szabadítani az országot attól a rendszertől, amely páratlan jólétet hozott az amerikaiaknak. A washingtoni Eurázsia Csoport alapító igazgatója felidézi, hogy a történész, Toynbee azt találta mondani: a nagy civilizációk leginkább öngyilkosok lesznek.
Az látszik, hogy az USA végleg szembefordul a globalizációval. A politikus nem érti a kereskedelem működését. De amit kitalált, az nem a tisztességről vagy a kölcsönösségről szól, igazából el akarja szigetelni az országot a világtól, hogy megszűnjenek a kétoldalú áruforgalomban a külföldi többletek, ugyanakkor legyen miből finanszíroznia a drága adócsökkentéseket, illetve költekezéseket.
Itt nincs mit szépíteni: az autarkia szándékos öncsonkítás, ennél rombolóbb cél emberemlékezet óta nem fogalmazódott meg a gazdaságban. Olyan, mint a Brexit, csak globális méretekben. Nem jó sem a polgároknak, sem a vállalatoknak. A gazdaság visszaesésbe mehet át, és nincs, ami ellensúlyozza a hatását, még hosszútávon sem.
Trump aligha fog elállni az egész tervtől, mert őt a saját politikai öröksége izgatja és azt hiszi, hogy meg tudja alapozni. Ennélfogva lehet, hogy még rá is erősít. Látván viszont, hogy erősödik a washingtoni protekcionizmus, a legtöbb állam csökkenteni kívánja függőségét. Még a stratégiai európai, illetve ázsiai szövetségesek is rákényszerülnek, hogy közeledjenek Kínához.
Washington Post
Trump vámjai folytán valós lehetőséggé válik a poszt-amerikai világ, a folyamat túltesz a globalizáció-ellenes aktivisták minden várakozásán – írja a külpolitikai szerkesztő, Ishaan Tharoor. Átalakulhat az egész világgazdaság. Jeffry Frieden, a Columbia Egyetem politológia professzora azt jósolja, hogy akármi is lép a mostani káosz helyébe, Amerika szerepe messze nem az lesz, mint korábban.
Rengeteg minden támasztja alá, hogy érdemes fenntartással kezelni az elnök gazdasági hozzáértését. Ám a Fehér Ház felforgatja az egész nemzetközi status quót, amely idáig alapul szolgált az USA kivételezett pozíciójához. Bármi is lesz a vámháború vége, annak téves és önkényes elrendelése, továbbá, hogy az Egyesült Államok engedményeket csikarhat ki szövetségeseiből, mindenütt megrendíti az ország megítélését.
Küszöbön áll a teljes kereskedelmi háború Kínával, amely kemény küzdelemre készül. Niall Ferguson, a történész úgy gondolja, hogy a vámok Amerika hanyatlásának és visszavonulásának előfutárát jelentik. Washington csak későn fog rádöbbenni, hogy nem tud visszatérni régi időkbe – itt az amerikai birodalom vége.
Süddeutsche Zeitung
Kína felveszi a kesztyűt Amerika ellen, ám a tüzet tűzzel akarja eloltani, mert azt hiszi, hogy ő van előnyben. Így értékeli Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője. A kereskedelmi háború már olyan szintet ért el, hogy nyugodtan lehet adaptálni rá a katonai fogalmat.
A tét a világ fölötti uralom. És itt lép be Trump a képbe, mivel nem ismerte fel e vetélkedés központi mechanikáját, viszont átírja az ideológiai szabályokat. Az autoriter Pekinggel hirtelen egy autoriter Egyesült Államok áll szemben, amely ráadásul kiszámíthatatlan és az egész világot ellenségévé teszi.
Kína azonban évek óta készült erre a helyzetre, ellenőrzi a nyersanyagpiacok jó részét és erős állásokat épített ki a 3. világban. Egyelőre az erőszakos figurák órája üt. Mind a két nagyhatalom el van szánva. Ugyanakkor Peking tudja, mit bír okozni egy kulturális forradalom. Ezért a szemében annál meglepőbb, hogy az jelenleg pontosan ilyen düh tombol a Csendes-óceán túlpartján és ott nem értik, hogy az ideológiai megszállottság mindig rombolást eredményezett.
Die Presse
A boszniai nemzetközi megbízott úgy látja, hogy a szerb kisebbség vezérének nincs tömegtámogatottsága, és nem kell tartani háborútól, bár kiéleződött a feszültség a politikus ellen kibocsátott letartóztatási parancs miatt. Schmidt üdvözli, hogy Ausztria és Németország beutazási tilalmat rendelt el Dodik számára.
Úgy értékelte, hogy a Republika Srpska első emberének jelentősége egyre kisebb, ezért nem áll fenn olyan viszály veszélye, mint a 90-es években. Egyáltalán nem gondolja, hogy fegyveres összecsapások robbanhatnának ki.
Die Zeit
Jan Ross a politikai rovattól azon morfondírozik, vajon lator állam lesz-e Izraelből, miután hadserege megpróbálta eltitkolni, hogy lemészárolt 15 palesztin mentőst – nem először egyébiránt -, a miniszterelnök ellen pedig nemzetközi körözés van érvényben. Az ország támogatói elutasítanak minden eljárást ez ügyben.
Orbán Viktor hivatalosan vendégül látta izraeli kollégáját, majd bejelentette, hogy az ország faképnél hagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Trump tovább ment: szankciókat rendelt el az ICC-vel szemben. Ennél a kérdésnél két szempontot kell figyelembe venni:
1. Izrael ügyében nem lehet józanságot és tisztességes hozzáállást elvárni a nemzetközi szervezetektől. 2. Éppen a megölt mentőápolók ügye bizonyítja, hogy az izraeli katonai vezetés teljesen elszabadult Gázában. Ám pont ezért nem szabad neki szabad kezet adni, ahogyan azt Orbán és Trump tette a nemzetközi bíróság elleni frontális támadással.
Ha Merz kancellár lesz, nem szabad meghívnia Berlinbe az izraeli politikust, mert akkor ugyanúgy alávágna az ICC-nek, ahogy azt a magyar vezető tette. De ki kellene nyilvánítania, hogy nem tartja helyénvalónak a letartóztatási parancsot. Ezt jó lelkiismerettel megtehetné.
Következő cikk: Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >
Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az >
Weber büszke, hogy rajta van az Orbán-plakátokon
Az Európai Néppárt elnöke megtiszteltetésnek veszi, hogy az Orbán-kormány óriásplakátokon vele, von der Leyennel, valamint az >
A mostani gazdasági zűrzavarból egy valaki profitál csupán: Putyin
A nyugati kereskedelmi rendszer lebontása az orosz elnök érdekeit szolgálja, ami lehet, hogy véletlen – de >
Vučić Achilles sarkát a tömegek erkölcsi tiltakozása jelenti
A volt szerb igazságügyi miniszter úgy gondolja, hogy szakértői kormány felállításával kellene megtalálni a kiutat a >
A súlyos belpolitikai válság a bukás kezdetét jelentheti a szerb elnök számára
Az elnök számára az utóbbi két évtizedben még volt ennyire nehéz a lecke, lehet, hogy rámegy >
Trumpnak Putyinba beletörik a foga
Trump azt hirdette, hogy egy nap alatt véget vet az ukrajnai háborúnak, ám az látszik, hogy >
Trump gazdasági felfordulást okoz eszement vámjaival
Az Economist vezércikke arra számít, hogy gazdasági felfordulást okoznak a Trump által elrendelt eszement vámok, de >