Ma Cecília, Filemon névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell a térség országai uniós (és NATO-)integrációjának gyorsítására. Ehhez kompromisszumos megoldást kell találnia a csatlakozási feltételek teljesítése, adott esetben felpuhítása és a stratégiai-nemzetbiztonsági szempontok érvényesítése között. A Nyugat-Balkán államainak magára hagyásával az EU az orosz befolyás erősödésének ágyazna meg, ami túlmutat az adott földrajzi régión. Ugyanakkor a demokrácia megszilárdítása, a transzparencia, az igazságszolgáltatási reform, a jogállamiság érvényesítése, a korrupció visszaszorítása stb. nemcsak az EU-ba belépés feltétele, hanem mérsékli a külföldi befolyásgyakorlás lehetőségeit is. Más szavakkal: azokat a területeket célszerű átalakítani, fejleszteni, ahol Oroszország kihasználhatja a meglévő gyengeségeket. Végül a média sokszínűségének előmozdítása, a médiapluralizmus erősítése kiemelkedő szerepet játszik az orosz propaganda ellensúlyozásában. Losoncz Miklós (Élet és Irodalom):
Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja új megvilágításba helyezte és felgyorsította az Európai Unió bővítési politikáját. A Nyugat-Balkán országai (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia) mellett ugyanis az orosz invázió után Ukrajna, Moldova és Grúzia (hivatalos külügyi dokumentumokban grúz kérésre Georgia) is tagjelölti státust kapott.1 A Nyugat-Balkán országaival a belépési tárgyalások 2012-től folynak időben különböző intenzitással, jelenleg nagyobb lendület Albánia és Montenegró esetében érzékelhető. A legutóbbi uniós bővítési csomag részeként Ukrajnával, Moldovával és Bosznia-Hercegovinával 2024-ben kezdődtek megbeszélések. Ez az írás Oroszországnak az EU bővítésével kapcsolatos érdekeit és politikáját elemzi, függetlenül attól, hogy mikor és milyen eredménnyel fejeződnek be a csatlakozási tárgyalások.
Oroszország Ukrajnát, Grúziát és Moldovát (ezt a három országot az integrációs szakirodalom összefoglalóan keleti trió névvel illeti, az orosz terminológia a szovjet utódállamokat közel külföldnek nevezi) saját közvetlen befolyási övezetének tekinti, és mindent megtesz azért, hogy távol tartsa őket az Európai Uniótól. Ukrajna ellen háborút folytat. Moldovában Oroszország propagandával, kibertámadásokkal, szavazatvásárlással stb. befolyásolta idén októberben az ország EU-csatlakozási szándékának alkotmányban történő rögzítését célzó népszavazás és a köztársaságielnök-választás kimenetelét. Az alkotmánykiegészítést szűk többséggel fogadták el, és Maia Sandu Nyugat-barát köztársasági elnököt újraválasztották. Ennek ellenére vagy éppen ezért nem szűnik meg az ország EU-orientációját akadályozó orosz nyomásgyakorlás, például a földgázszállítások finanszírozása terén. A Grúziával folytatott csatlakozási tárgyalásokat az EU felfüggesztette a grúz kormány az utóbbi időben követett politikája (orosz mintájú ügynöktörvény, a demokratikus jogok korlátozása, erősödő orosz orientáció stb.) miatt. A hatalmon lévő Grúz Álom október 26-i választási győzelmének tisztaságát az ellenzék megkérdőjelezte. A jelek szerint a vagyonára az 1990-es években Oroszországban szert tevő Bidzina (Borisz) Ivanishvili oligarcha és tiszteletbeli pártelnök egyéni és politikai érdekeit nem az ország demokratikus politikai berendezkedése és EU-csatlakozása szolgálja, annak ellenére, hogy a grúz lakosság 90 százaléka támogatja a belépést, hanem az orosz orientáció. Az orosz befolyás erősítését motiválhatja többek között az, hogy Grúzián keresztül húzódik az ún. középső folyosó, amely a legrövidebb úton köti össze Európát Kínával és Közép-Ázsiával, illetve Örményország és Azerbajdzsán mozgásterének szűkítése. Uniós szempontból nem elhanyagolható korlát, hogy Grúziának nincs közvetlen határa az EU-val, a kapcsolattartás a Fekete-tengeren át Románián és Bulgárián keresztül lehetséges.
A Nyugat-Balkán
A keleti triótól eltérően a Nyugat-Balkán a történelmi, kulturális és vallási kapcsolatok ellenére jelenleg Oroszország közvetlen érdekeltségi körén kívül fekszik. Ezek az országok politikai szempontból instabil régiót alkotnak. A térségben nemcsak Oroszország, hanem Kína és kisebb mértékben Törökország és a Perzsa-öböl néhány országa is aktív. Stanislav Secrieru, a hivatalban lévő moldáv államfő nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a Nyugat-Balkánon visszatért a multipolaritás, ellentétben az USA által dominált világrenddel. Geopolitikai érdekei alapján érthető, hogy Oroszország ellenezte a Nyugat-Balkán államainak NATO-csatlakozását. Ennek ellenére Albániát, Észak-Macedóniát és Montenegrót felvették a szervezetbe, a NATO KFOR pedig Koszovó stabilitásán őrködik.
Oroszországnak az EU nyugat-balkáni terjeszkedésével szemben elfoglalt álláspontja ellentmondásos. Geopolitikai mozgástere szűkülése miatt a bővítés hátrányos az országnak. Ugyanakkor paradox módon mégis érdekében állna a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozása. A politikai szempontból instabil, egymással konfliktusos viszonyban álló országok belépésével ugyanis hatékonyabban tudná belülről fellazítani az EU-t, gyengíteni döntéshozatali rendszerét és korlátozni erőforrásait, miként azt Magyarország, illetve kisebb mértékben Szlovákia és Ausztria esetében teszi. A bővítés támogatásának nincs nyoma az orosz külpolitikában, ennek az ellenkezőjére viszont annál több jel utal.
Sok szakértő megkérdőjelezi, hogy Oroszországnak van-e egyáltalán hosszú távra szóló koherens nyugat-balkáni stratégiája, eltekintve a Nyugat obstruálásától és az EU és a Nyugat-Balkán gyengeségeinek kihasználásától. Ezzel szemben egy, a NATO megrendelésére készült tanulmány szerint Oroszország három célt kíván érvényesíteni a térségben.2 Az első cél az orosz szempontból kedvező status quo megőrzése (elsősorban Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában). E felfogás szerint Oroszország nem a jelenlegi status quo felülvizsgálatára, illetve megváltoztatására, hanem annak befagyasztására törekszik, például azzal, hogy akadályozza a NATO bővítését és az érintett országok belépését az EU-ba. A második cél a NATO és az EU aláásása, illetve fellazítása azáltal, hogy lassítja a régió országainak integrálódását a két szervezetbe. Oroszország kihasználja az EU megosztottságát, a bővítés csökkenő támogatottságát számos tagországban, valamint a regionális, az etnikai és vallási feszültségeket a belépni kívánó országokban. Ezt segíti, hogy a Nyugat-Balkán országainak a közvéleménye is megosztott az EU-csatlakozás kérdésében. A harmadik cél pedig az orosz gazdasági érdekek védelme a térségben. A Nyugat-Balkánon Oroszország befolyási törekvései Bosznia-Hercegovinára, azon belül a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságra és Szerbiára koncentrálódnak.
Az említett tanulmány az orosz befolyásolás formái között a kényszerítést és a felforgatást (subversion) említi. Ezek eszközei közé tartozik diplomáciai szövetségek létrehozása, fegyverszállítás és biztonsági együttműködés, humanitárius segítségnyújtás (ennek legismertebb intézménye a Szerb–orosz Humanitárius Központ), a gazdasági kapcsolatok felhasználása politikai nyomásgyakorlásra, a vallási kötelékek mozgósítása, a nem kormányzati és más polgári szervezetek (klubok, iskolák, sportegyesületek, veteráncsoportok stb.) támogatása és az információs háború. Mindegyik a szelíd vagy puha hatalom (soft power) kelléktárának része, amelyeket alacsony költséggel lehet bevetni. Ez utóbbi szempontot azért is érdemes hangsúlyozni, mert az Ukrajna elleni háború miatt Oroszország más célokra fordítható erőforrásai szűkösek.
Gazdasági kapcsolatok
Oroszország gazdasági befolyása a Nyugat-Balkán országaiban szerény. Az orosz külföldi működőtőke-befektetések ugyan nőttek, de a Krím 2014. évi megszállása után – a nyugati szankcióktól sem függetlenül – nemzetgazdasági jelentőségük a GDP-ben elfoglalt részesedésükkel mérve csökkent. Az orosz jelenlét a kőolaj- és földgázszektorra koncentrálódik, így a Nafta Industrija Srbije szerb kőolajipari vállalat részvényeinek többsége az orosz Gazprom tulajdona, a Déli Áramlat földgázvezeték szintén nagymértékben orosz érdekeltség. Orosz vállalatoknak a szállítások mellett, beleértve a kőolaj-feldolgozást és a nagy- és kiskereskedelmet, más területeken alig van jele. Montenegró ingatlan- és idegenforgalmi ágazatának egyébként az utóbbi években csökkenő orosz részesedése részben kivétel.
Annak ellenére, hogy Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és részben Szerbia törekszik importjának földrajzi diverzifikálására, a három ország földgázellátása döntően az orosz szállításoktól függ. A diverzifikáció ellenére Oroszország továbbra is kihasználhatja nyomásgyakorlásra ezeknek az országoknak a földgázfüggőségét, mint ahogy ez történt Bosznia-Hercegovina esetében. Ezzel szemben Koszovó, Montenegró és Albánia egyáltalán nem importál orosz földgázt, vagy csak minimális mennyiséget. Ez a három ország a jövőben Oroszország helyett Azerbajdzsánból kíván földgázt beszerezni a transzadriai vezetéken, bár Montenegró csak később, a jón-adriai (Ionian Adriatic Pipeline – IAP) vezeték üzembe helyezése után juthat azeri földgázhoz. A fosszilis energiahordozók importjától való külső energetikai függőség mérséklése érdekében Szerbia nukleáris erőmű építését tervezi. A beszállítók közötti választásnak geopolitikai jelentősége lesz. Újabban arról van szó, hogy Szerbia tulajdonosi részesedést szerezne a paksi atomerőműben.
A bilaterális külkereskedelmi forgalom szerény, az Eurostat adatai szerint Oroszország részesedése a Nyugat-Balkán exportjában 2021-ben mindössze 2,7 százalék, importjában 3,9 százalék volt. Ehhez többek között az EU relatív súlyának emelkedése is hozzájárult.
Szerbiában új helyzetet teremt a kiaknázásra váró lítiumkészlet, amely az akkumulátorok fontos nyersanyaga, és amely az EU szükségletének 90 százalékát fedezheti. Azzal számolnak, hogy 2027–2028-tól évente 58 ezer tonna lítiumot és bórt, továbbá számos nemesfémet termelhetnek ki a bányából. A lítiumlelőhely felértékeli Szerbiát a Nyugat-Balkánért folyó geopolitikai versengésben. A várható környezeti károk miatt a bányanyitás számottevő lakossági ellenállásba ütközik.
A NATO Strategic Communications Centre of Excellence ún. permeabilitási, azaz áteresztőképességi indexei a társadalmi, gazdasági, politikai, valamint kül- és biztonságpolitikai területek külső befolyásolhatósága alapján értékelik a Nyugat-Balkán országainak kockázatait és sebezhetőségét. A mérőszám készítői abból indulnak ki, hogy a külföldi befolyásolás a célországok belső szerkezeti sebezhetőségeit aknázza ki, ezeket a feszültségeket fokozza. Az összesített index szerint Észak-Macedónia és Albánia külföldről kevésbé sebezhető, míg a skála másik végén a legsebezhetőbb Bosznia-Hercegovina helyezkedik el. Szerbia az utolsó előtti helyen áll a térség országai között.3
Az uniós intézmények elvárják a tagjelölt országoktól az alkalmazkodást a közös kül- és biztonságpolitikához, annak átvételét. Ez azonban nem jogszabály, hanem csak ajánlás, amelynek teljesítése mérsékelheti a külföldi hatalmi befolyásolást. Észak-Macedónia, Albánia és Montenegró nagymértékben alkalmazkodott az EU közös kül- és biztonságpolitikájához. Ezzel szemben Szerbia ellentmondásos politikát folytatott. Szerbiának egyébként szabadkereskedelmi egyezménye van Oroszországgal. Annak ellenére, hogy az EU az ország fő pénzügyi támogatója, a lakosság többsége szerint az igazi szövetségesük Oroszország. Ezen a megítélésen Oroszország Ukrajna elleni háborúja sem változtatott. A lakosság 80 százaléka ellenzi az Oroszországgal szembeni szankciókat, amelyeket egyébként nem is alkalmaz Szerbia.4 Bosznia-Hercegovina esetében évekig alacsony volt az alkalmazkodási fok, viszont 2022-ben sokat javult (81 százalék).5
*
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell a térség országai uniós (és NATO-)integrációjának gyorsítására. Ehhez kompromisszumos megoldást kell találnia a csatlakozási feltételek teljesítése, adott esetben felpuhítása és a stratégiai-nemzetbiztonsági szempontok érvényesítése között. A Nyugat-Balkán államainak magára hagyásával az EU az orosz befolyás erősödésének ágyazna meg, ami túlmutat az adott földrajzi régión. Ugyanakkor a demokrácia megszilárdítása, a transzparencia, az igazságszolgáltatási reform, a jogállamiság érvényesítése, a korrupció visszaszorítása stb. nemcsak az EU-ba belépés feltétele, hanem mérsékli a külföldi befolyásgyakorlás lehetőségeit is. Más szavakkal: azokat a területeket célszerű átalakítani, fejleszteni, ahol Oroszország kihasználhatja a meglévő gyengeségeket. Végül a média sokszínűségének előmozdítása, a médiapluralizmus erősítése kiemelkedő szerepet játszik az orosz propaganda ellensúlyozásában.
1 A teljesség kedvéért: Törökország is tagjelölt, de a felvételi tárgyalásokat az uniós értékek megsértése miatt az uniós intézmények 2018-ban befagyasztották, Koszovó pedig potenciális tagjelölt.
2 Dimitar Bechev (2019): Russia’s strategic interests and tools of influence in the Western Balkans. Published by the NATO Strategic Communications Centre of Excellence. ISBN 978-9934-564-60-04
3 Zamfir, R. (é. n.): Risks and vulnerabilities in the Western Balkans. NATO Strategic Communications Centre of Excellence, https://stratcomcoe.org/cuploads/pfiles/risks_and_vulnerabilities_in_the_wb_30apr_1-9931a.pdf
4 Stanicek, B. & Caprile, A. (2023): Russia and the Western Balkans. Geopolitical confrontation, economic influence and political interference. European Parliament Research Service, April https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2023/747096/EPRS_BRI(2023)747096_EN.pdf
5 Stasiukevych, I. & Malovec, M. (2022): EU sanctions against Russia: alignment of the EU enlargement countries. European Parliament
Következő cikk: Mi van, ha bukik?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >
Trump győzedelmes visszatérése
Korábbi kampányaihoz hasonlóan Trumpnak most volt átfogó választási programja. Amit a programrészletekből megismerhetünk, az egyetlen szóval >