Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt téves, stratégiailag nézve katasztrofálisnak bizonyult. Merthogy felszólította a helyieket, hogy csatlakozzanak Amerikához, mivel szerinte Dánia nem védi meg őket. Ez azonban – mutat rá a Yale történész professzora, - teljes képtelenség. Emlékeztet arra, hogy a pituffiki amerikai támaszpont csak azért működhet, mert Koppenhága engedélyezte a megépítését, ami igen fontos lett az orosz támadások előrejelzése szempontjából. Ráadásul mindkét ország a NATO tagja, tehát kötelezettséget vállalt a kölcsönös segítségnyújtásra, ha valamelyiket katonai csapás éri. A veszély, amire az alelnök utalt: Oroszország. Csak éppen az USA jelenleg Moszkvát támogatja a háborúban, miközben Ukrajna az egész Észak-Atlanti Szövetség képviseletében harcol. Az oroszok nagy tavaszi offenzívát készítenek elő, ám az új washingtoni kormányzat a jelek szerint kifuttatja a hadfelszerelések szállítását. Dánia egy főre vetítve négyszer annyi segítséget küld, mint Amerika. De hogy kinek jó a Grönlanddal kapcsolatos amerikai imperialista politika, arra egyetlen válasz van: az oroszoknak. Akárcsak a Kanadával kialakult viszály. A konfrontációval Amerika nem nyerhet, csak veszíthet. És Grönlandon azt látni, hogy az amerikai imperializmusnak új ruhája van: a kormányzat meztelen és hiú. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Marc Thiessen, a konzervatív American Enterprize Institute vezető munkatársa arra próbálja rávenni a kommentárban Trumpot, hogy az éljen a kezében lévő ütőkártyákkal és gyakoroljon maximális nyomást Putyinra, mivel az vonakodik megállapodni, pedig nincs abban a helyzetben, hogy kéresse magát, illetve hogy követelésekkel álljon elő.
Oroszország hihetetlen mértékben gyenge, mind gazdaságilag, mind katonailag. Az ország mind inkább kivérzik, így ha nem hajlandó a békére, az USA olyan eszközökkel élhet ellene, mint amilyenekkel 8 éve jobb belátásra bírta Iránt.
A harctéren az orosz csapatok mindössze akkora területet foglaltak el, mint amekkora Haiti 15%-a, és ennek érdekében tavaly 427 ezer halott, illetve sebesült katonát áldoztak. Lehet persze, hogy az emberveszteség nem érdekli az orosz államfőt, de az már igen, hogy a múlt évben 12 ezer harckocsi és 13 ezer tüzérségi üteg semmisült meg. A hadiipar képtelen pótolni a hiányt.
A Kremlnek nincs annyi egysége, illetve hadfelszerelése, hogy el tudja érni céljait Ukrajnában. A gazdaság még csehebbül áll. Két számjegyű az infláció, kilőttek a kamatok, nincs elég munkaerő. A költségvetés hiánya az év elején a 14-szeresére nőtt, az állam a múlt évben kénytelen volt elkölteni a készpénztartalékok egynegyedét.
Az összeomlást csakis az olaj- és gázbevételeknek köszönhetően sikerül meggátolni. Ám éppen itt lehetne bevetni az olajeladások korlátozását. Trump ily módon kényszerítette térdre 2017-ben Teheránt. De ha korszerű fegyvereket szállít Ukrajnának, a fronton is alaposan megnehezíti az oroszok dolgát.
Putyin súlyosan elszámította magát és úgy néz ki, hogy amerikai kollégája élni kíván a kezében lévő adukkal.
Bloomberg
Hal Brands úgy látja, hogy az Egyesült Államok elveszti a világ felosztásáért zajló versenyt. A Johns Hopkins Egyetem professzora, aki történetesen dolgozik az American Enterprize Institute-nál is, azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ha létrejön a kínai és orosz érdekövezet, az inkább háborúhoz vezet, semmint békéhez.
Az ukrajnai háború a csúcsot jelenti abban a 25 éves küzdelemben, hogy Oroszország helyreállítsa uralmát a „közel külföldön”. Kína meghirdette, hogy Ázsia az ázsiaiaké, Irán szintén birodalmat akart a maga térségében, de tavaly beleszaladt Izrael késébe. Erdogan pedig a régi ottomán dicsőség visszaállításán ügyködik.
A jelek szerint már az USA sem ellenzi, hogy érdekzónák legyenek. A Trump-csapat kidolgozta a Monroe-doktrína 2.0-át, és engedelmességre igyekszik rávenni Kanadát, Grönlandot, valamint Panamát.
Ha Washington gyenge békére veszi rá Kijevet, akkor a háború figyelmeztetés lesz a posztszovjet köztársaságok számára, hogy ti. mi vár rájuk, ha nem paríroznak. De Moszkva megfélemlítheti a kelet-európai államokat is, ha Amerika csökkenti erőit a földrészen, vagy ha netán kivonul a NATO-ból.
Ráadásul úgy néz ki, hogy a Fehér Ház feladja Tajvant, de súlyos helyzetbe hozhatja a szövetségeseket Dél-Koreától Ausztráliáig. Amerika előreláthatólag a nyugati féltekén erősíti meg az ellenőrzést, ám az erőszakos, illiberális zsarnokok irányította érdekövezetek valójában a választás szabadságát fojtják el. Tudjuk, milyen rémségek jönnek, ha az ukránok veszítenek az oroszokkal szemben. Peking részéről sem várható jobb eljárás, ha lerohanja Tajvant.
Nem lesz rózsásabb a világgazdaság helyzete sem. Viszont a középhatalom Lengyelország és Japán aligha nyugszik bele, hogy az ősrivális uralma alá kerüljön, ezért felveszi a küzdelmet, illetve próbál atomfegyverhez jutni. Pont a nukleáris fegyverkezés jelenti a nagy veszélyt.
És Putyin miért ne menne tovább, ha már megszerezte Ukrajnát? Hiszen a nagyság ideológiája vezérli és dicsőségre vágyik. Akárcsak Peking. Ezért csak addig fogadják el a status quót, ameddig készen nem állnak az újabb nyomulásra. Vagyis ez a háború útja.
Die Zeit
Alan Posener, a brit-német újságíró úgy ítéli meg, hogy Európa jól jöhet ki a vámháborúból. Ezért nem szabad szemet-szemért-alapon reagálnia, mert az autóiparnak kifejezetten előnyös lehet a vámteher. Attól azonban, óv, hogy bárki jóindulatot feltételezzen az USA részéről a földrésszel szemben.
Ám Trump igazából többet tett az európai védelmi és biztonsági szövetségért, mint a kontinens összes politikusa az utóbbi 20 évben. Lehet, hogy hasonlóan előnyös hatást váltanak ki a vámterhek is. Az persze igaz, hogy a német autógyártást keményen érinti a lépés, mert tavaly 445 ezer kocsit exportált az Államokba.
Csakhogy a tengerentúlra irányuló kivitel két évtizede stagnál, sokkal fontosabbak az ott lévő német üzemek. Azon kívül a gondot nem az elnök protekcionizmusa jelenti, hanem az olcsóbb és jobb konkurencia 3. országokból, így főként a kínai elektromos kocsik. A német termelés évek óta esik vissza. Bajok vannak a termelékenységgel és ez megdrágítja járványokat. Az amerikai vámok csupán fényt vetnek a problémákra.
A piackorlátozás azonban visszaüt az USA-ra, mert védi az érintett cégeket, ez pedig nem ösztökél innovációra, ami kedvezőtlenül hat a minőségre. Ha elmélyül a kereskedelmi háború, abból csak Putyin és Hszi kerül ki nyertesen. A kiutat kizárólag az jelenheti, ha marad a szabad áruforgalom és a demokrácia. Utóbbi jelenleg leginkább ukrán földön került veszélybe, de Európára is kiterjedhet, ha Kijev térdre kényszerül.
Spiegel
Európa beszorult két gázimperialista: Oroszország és az Egyesült Államok közé. Trump arra akarja rávenni a földrészt, hogy az vegyen tőle több cseppfolyósított gázt, Moszkva pedig azon van, hogy szállíthasson földgázt a felújítandó Északi Áramlat 2-n keresztül. A szerző, Stefan Schultz szerint a kontinens tanácstalan a két kétes nagyhatalom szorításában.
Ha a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy 2027-ben teljesen függetleníti magát az orosz energiahordozóktól, akkor annál jobban kötődik a mind szeszélyesebb Amerikához. Ha viszont Moszkvához közeledik, akkor ugyan marad a kettős függőség, de talán egyik esetében sem elviselhetetlen a szint.
Az idő azonban szorít, mivel a vezetékes szállításra nem vonatkozik a tilalom és bármikor felfuthat a mennyiség, ha megjavítják a csőrendszert. Teljes tilalom nem valószínű, mert az Magyarország és Szlovákia aligha szavazná meg. A brüsszeli Bruegel agytröszt egyik szakértője éppen ezért felveti, hogy büntetővámot kellene kivetni az orosz gázra, ahhoz a kétharmad is elegendő. A bevételt pedig Ukrajna megsegítésére lehetne fordítani.
Vagyis a kedvezményes orosz gáz továbbra is megosztja az Uniót. Ám egységes stratégia híján a földrész két nagyhatalom játékszere lehet. Épp ezért mondja azt egy német zöld EP-képviselő, hogy a nap- és szélenergia jelenti a szabadságot. Szavatolja a biztonságot, a függetlenséget és az éghajlat védelmét is.
Következő cikk: A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Az antiszemitizmus orgiája söpör végig a nyugaton”
Azokra a művészekre és filmesekre utal, akik Izrael bojkottjára szólítanak fel. – Szerintem ez mind antihumanista >
A magyar hatóságok új szerv létrehozását jelentették be: hogyan hathat ez a magyar üzletemberek szerbiai cégeire?
„Ha ez az ügynökség bizonyítani tudja, hogy jogellenesen jutottak forrásokhoz, akkor ezeknek a cégeknek valószínűleg büntetőjogi >
Hogyan talált magára Európa
Az irónia az, hogy Trump talán véghez vitte azt, amire európai beszédek, stratégiai dokumentumok és nyilatkozatok >
Egy ráccsal kevesebb
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk nem >
A „kisebbik rossz” elvéről
Az ellenzéki szavazók szemszögéből a „kisebbik rossz” elve azt diktálja, hogy arra a szereplőre adják a >
Út a börtönbe
Túl kellene lépni a Fidesz-éra tizenhat évén, de azért nehéz, mert csak Orbánék bukása után látható >
Uglješa Bokić: Veselin Milić ugyanannál az asztalnál ült a lelőtt személlyel, majd segített eltüntetni a nyomokat
A Danas újságírója és a szerb belügyminisztérium (MUP) egykori tagja, Uglješa Bokić az N1 televíziónak azt >
A magyar üzleti elit a szerb piacon is milliárd eurókat forgat
Szerbia tudatosan vált a történet részévé, amikor a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy politikailag előnyös >
Putyin megmentésére kérni Ukrajnát
Ma már az a vita, hogy Ukrajnát be kell-e engedni a NATO-ba, átadta helyét annak a >
A vallomás szégyene és nehézsége
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk egyaránt >
Fordul a kocka Oroszország ellen Ukrajnában?
Mindez azt jelenti, hogy most van itt az idő fokozni Ukrajna támogatását, hogy tovább növelhesse a >
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >