A választás után erősebbnek látszik Amerika és a demokrácia

Közben Trump azzal tetézi korábbi melléfogásait, hogy sorozatban veszít. A legfontosabb fejlemény éppen az, hogy a politikus meggyengülve került ki a csatározásból. Ez kiábrándítja mindazokat, ideértve a moszkvai és pekingi autokratákat, akik a jelre várnak, hogy hanyatlik az Egyesült Államok. Elvileg a félidős erőpróba ajándék a republikánusoknak, noha a pártnak nincs ötlete, miként lehetne jobban csinálni a dolgokat, egy-két elképzelése viszont csak rontana a helyzeten. Több tisztségviselője is kibújt az alól, hogy szembeszálljon a volt elnök vádjaival a két évvel ezelőtti választás kapcsán. Ily módon azonban megfosztották a pártot attól a lehetőségtől, hogy újra építse önmagát a fiaskó után. Trump vaskézzel fogja a radikális szárnyat, de most még megsebzettebbnek látszik, mint tavaly január 6. óta bármikor... Amerika és a republikánusok érdeke, hogy túllépjenek Trumpon. Viszont kérdéses, hogy maradnia kell-e Bidennek a demokraták élén. Az volna a legjobb, ha felülvizsgálná a terveit. Mert ha lelép a színről, az oldhatja az ellenzék megszállottságát a Kongresszusban. Megvan rá a lehetősége, hogy ő szabja meg távozása feltételeit. Élnie kellene az alkalommal.

2022. november 11.

A holnapi választás nemcsak Bidenről, hanem a demokráciáról is szól

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint az amerikai időközi választások nem csupán arról határoznak, mit tehet az elnök a következő két évben, valójában a demokrácia jövője forog kockán… A tét nem más, mint az alapvető jogok fennmaradása, a demokratikus intézmények ellenőrzése, a szabad és tisztességes választások sorsa. Az előzményt a Kapitólium lerohanása és a házelnök férje elleni alattomos támadás jelenti. Meg az, hogy a Legfelsőbb Bíróság korlátozta a magzatelhajtás jogát. A kérdés az, hogy mennyi teret vesztenek a demokraták. A közvélemény kutatások azt jelzik, hogy az ellenfél szinte bizonyosan elhódítja a Képviselőházat és jók az esélyei a felsőházban is. Az eredményen nagyban múlnak olyan ügyek, mint az Ukrajnának adott támogatás, vagy a következő elnökválasztás. Ha a republikánusok bizonyulnak jobbnak, az megbéklyózza a közigazgatást, leállítja a törvényalkotást, viszont vizsgálatok indulnak a fennálló kormányzat ellen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2022. november 7.

Világszerte folytatódik a demokrácia aláásása

Világszerte folytatódik a demokrácia aláásása

A Liberation vezércikke arra hívja fel a figyelmet, hogy világszerte javában ássák alá a demokráciát, Brazíliától az Egyesült Államokig. Mindenütt ugyanazzal a módszerrel igyekeznek megrendíteni a demokratikus viszonyokat. Ennélfogva csak rövid ideig lehetett örülni Bolsonaro vereségének, ám máris lehet nyugtalankodni az amerikai időközi választások várható kimenetele miatt. Joe Biden igencsak aggódhat, hiszen a demokrácia olyan bástyái eshetnek el, mint New York Állam vagy Washington. A New York Times szerzője viszont felszólítja a világot: ne engedje meg, hogy Putyin új Aleppót csináljon Ukrajnából, azaz szándékosan és válogatás nélkül öljön meg civileket és ezzel fordítsa meg a hadiszerencsét. Annak idején a bukásra álló szír államfő kérte az oroszok közbeavatkozását és annak brutalitása sikerrel is járt. Az Economist szerint legújabban (így, külön írva) hideg háborúba kezdett Putyin: a tél segítségével próbálja térdre kényszeríteni Ukrajnát, amely ily módon versenyt fut az idővel, az időjárással és az orosz rakétákkal. A Spiegel arról számol be, hogy mosakszik az egyik, újonnan kinevezett olasz miniszterhelyettes, mert előkerült róla egy felvétel, amelyen hat évvel ezelőtt náci karszalaggal látható. Galeazzo Bignami, aki a Liga-elnök, Salvini alatt az infrastruktúráért felelős tárcánál dolgozik majd, kifejtette, hogy szégyelli magát korábbi tettéért és elítéli a totalitarizmus minden formáját.

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2022. november 2.

A Nyugat összezár

„Bár rengeteg indoka lehet annak, hogy Németország nincs a közös nyilatkozat aláírói között, ugyanakkor politikai szempontból mégis fontos lett volna Berlin kiállása, már csak a Nyugat egységének demonstrálása miatt is. Ráadásul külpolitikailag ez elszigeteli az országot, gyengének és tétovának mutatja be Európa legnagyobb gazdasági hatalmát. Belpolitikailag pedig azért hiba, mert az Ukrajna melletti kiállásnak látványosan nagy támogatottsága van nem csak a politika mellett elkötelezettek között, hanem a civil szférában is.” Ara-Kovács Attila:

2022. október 26.

Herszon – Putyin legmegalázóbb veresége

Kijev és Harkiv után Moszkva már harmadszor szerepel le, csak ez most minden eddiginél fájóbb Putyin számára. Egyrészt azért, mert a Dél stratégiailag fontos, arra vezet az ukrán export fő szállítási útvonala. És ez volt az egyetlen körzeti nagyváros, amelyet az agresszorok képesek voltak kézre keríteni. Pedig pár hete Oroszország a saját részének nyilvánította. Az elnöknek odahaza meg kell magyaráznia, miért ad fel harc nélkül valamit, amiről a propaganda gépezete szüntelenül azt harsogta, hogy az immár örök időre orosz terület.

2022. november 10.

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk

Ezt állapítja meg Thomas Friedland, a New York Times külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a Közel-Kelettel és ez idő alatt egy-egy Pulitzer-díjat kapott a Libanonból, illetve Izraelből küldött tudósításaiért. Borúlátását az magyarázza, hogy mint kifejti: megbukott a nemzeti egységkormány és helyét egy olyan koalíció veszi át, amelynek szélsőségességben nincs párja az ország egész eddigi története során. És mivel ami Izraelben történik, az sokszor beharangozza a világban bekövetkező mozgásokat, Isten óvjon attól, hogy ez most is így legyen. Hiszen ultraordox és ultranacionalista politikusok kerülnek most oda a tűzhöz, köztük nyíltan ultraortodox és ultranacionalista politikusok, soraikban leplezetlen rasszistákkal és arabellenes radikálisokkal, akikről pedig egykor azt lehetett hinni, hogy örökre a margóra szorulnak. Ennélfogva most bajban van az amerikai zsidóság, hogy támogasson-e továbbra is egy ilyen rendszert, de fel van adva a lecke a washingtoni diplomáciának is. Hiszen már nem mondhatja, hogy az izraeli demokrácia ugyanazokat az értékeket követi, mint az USA.

2022. november 5.

Mikor jön Trump vissza?

Donald Trump akár már holnapután felbukkanhat a twitteren, miután Elon Musk átvette a közösségi portált. A milliárdos ugyanis igen szabados, libertárius nézeteket vall a szólásszabadságról és nála bőven belefér, hogy zöld utat adjon a volt elnöknek, ám ily módon veszélyben van az amerikai demokrácia. Éppen akkor vásárolta meg az USA legfőbb politikai vitafórumát, amikor minden érintettnek fokozott felelősségtudatot kellene tanúsítania, csakhogy ez semmi jót nem ígér.  Csupán emlékeztetőül: Trump a platform segítségével építette ki mozgalmát, amely azután meghódította a Republikánus Pártot. A puccskísérlet során a twitteren keresztül utasította követőit. Ezek után zárták az oldalról – a demokrácia védelmében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2022. október 29.

A török elnök elárulja a NATO-t, hogy ágyba bújjon Putyinnal

Ezért a Kreml sürgetésére feltartóztatja a finnek és a svédek belépését. Azon persze nincs mit csodálkozni, hogy Oroszország nem szeretné, ha Finnország bekerülne a katonai szervezetbe, mert az orosz haderők mostani kudarca láttán sokakban felötlik, mekkora megaláztatást szenvedett el a sztálini Vöröshadsereg az 1939-40-es téli háborúban éppen a finnektől… A török elnök azt hiszi, hogy bizonyítja diplomáciai lángelméjét, ehhez képest Putyin alighanem azt gondolja, hogy hasznos idiótát csinált az új török szultánból. Összeköti őket a mély bizalmatlanság Amerikával szemben. Ez pedig nem egészséges alap az új NATO számára. Erdogannak választania kell: vagy csatlakozik a Nyugat védőihez, vagy hosszú visszavonulásra rendezkedik be a háborús bűnös Putyinnal.

2022. október 26.