Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Világszerte folytatódik a demokrácia aláásása
Világszerte folytatódik a demokrácia aláásása
A Liberation vezércikke arra hívja fel a figyelmet, hogy világszerte javában ássák alá a demokráciát, Brazíliától az Egyesült Államokig. Mindenütt ugyanazzal a módszerrel igyekeznek megrendíteni a demokratikus viszonyokat. Ennélfogva csak rövid ideig lehetett örülni Bolsonaro vereségének, ám máris lehet nyugtalankodni az amerikai időközi választások várható kimenetele miatt. Joe Biden igencsak aggódhat, hiszen a demokrácia olyan bástyái eshetnek el, mint New York Állam vagy Washington. A New York Times szerzője viszont felszólítja a világot: ne engedje meg, hogy Putyin új Aleppót csináljon Ukrajnából, azaz szándékosan és válogatás nélkül öljön meg civileket és ezzel fordítsa meg a hadiszerencsét. Annak idején a bukásra álló szír államfő kérte az oroszok közbeavatkozását és annak brutalitása sikerrel is járt. Az Economist szerint legújabban (így, külön írva) hideg háborúba kezdett Putyin: a tél segítségével próbálja térdre kényszeríteni Ukrajnát, amely ily módon versenyt fut az idővel, az időjárással és az orosz rakétákkal. A Spiegel arról számol be, hogy mosakszik az egyik, újonnan kinevezett olasz miniszterhelyettes, mert előkerült róla egy felvétel, amelyen hat évvel ezelőtt náci karszalaggal látható. Galeazzo Bignami, aki a Liga-elnök, Salvini alatt az infrastruktúráért felelős tárcánál dolgozik majd, kifejtette, hogy szégyelli magát korábbi tettéért és elítéli a totalitarizmus minden formáját.
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Libération
A Liberation vezércikke arra hívja fel a figyelmet, hogy világszerte javában ássák alá a demokráciát, Brazíliától az Egyesült Államokig. Mindenütt ugyanazzal a módszerrel igyekeznek megrendíteni a demokratikus viszonyokat. Ennélfogva csak rövid ideig lehetett örülni Bolsonaro vereségének, ám máris lehet nyugtalankodni az amerikai időközi választások várható kimenetele miatt. Joe Biden igencsak aggódhat, hiszen a demokrácia olyan bástyái eshetnek el, mint New York Állam vagy Washington.
Az elnöknek cseppet sem kell szégyenkeznie eddigi mérlege miatt, ám ugyanilyen lényeges, hogy változatlanul a demokrácia megbuktatásán dolgoznak azok a szélsőségesek, akik tavaly januárban megostromolták a Kongresszust. Sőt most már komolyan veszélyeztetik a jogállamot. Az erőszakos politikai légkört jól illusztrálja, hogy egy szélsőséges otthonában brutálisan, kalapáccsal összeverte a házelnök férjét.
A demokráciát emésztő rákbetegség túlságosan is elterjedt az Egyesült Államokban ahhoz, hogy Biden két év alatt össze tudta volna békíteni a két tábort. Az ellenoldal által alkalmazott mechanizmus ismert: álhírek, összeesküvés elméletek.
A demokrácia túléléséhez nélkülözhetetlen, hogy legyen egy minimális egyetértés a tények igazságáról. Pontosan ez került veszélybe a két legnagyobb amerikai államban, de tetten érhető Európában is, így Angliában és Magyarországon. Sőt, felbukkant Franciaországban is. A franciáknak azonban nem szabad azt hinniük, hogy erősebbek vagy okosabbak másoknál.
New York Times
Az újság egyik vezető külpolitikai elemzője arra szólít fel: ne engedje meg a világ, hogy Putyin új Aleppót csináljon Ukrajnából, azaz szándékosan és válogatás nélkül öljön meg civileket és ezzel fordítsa meg a hadiszerencsét. Annak idején a bukásra álló szír államfő kérte az oroszok közbeavatkozását és annak brutalitása sikerrel is járt.
Bret Stephens, a Pulitzer-díjas újságíró, aki volt a Jerusalem Post főszerkesztője is, emlékeztet arra, hogy a hadműveletet annak idején részben ugyanazok irányították, akik most az orosz hadsereget. Ezúttal is ugyanazt a módszert vetik be, iráni drónok segítségével. Több tucatnyi infrastrukturális létesítményt bombáztak, azt remélve, hogy az ukrán kormány esetleg belemegy a tűzszünetbe, ha azt látja, hogy a nép fázik, éhezik, hogy az oroszok terrorizálják. Akkor pedig Moszkva megtarthatja az elfoglalt területek javát.
Ezt azután Putyin győzelemnek állíthatja be. Kína ugyanakkor felbátorodhat, mint ahogy Irán is, ahol a tömeges tiltakozás lassan már a színes forradalmak szintjét éri el. Vagyis sokkal nagyobb a tét, mint magának Ukrajnának a sorsa.
Ebben a helyzetben az Egyesült Államoknak nagyobb és gyorsabb segítséget kell nyújtania. Az események és az időjárás előtt kell járnia. Így pl. szállítania kell olyan drónokat, amelyekkel az ukrán védelem képessége megnő, nagyobb távolságból is. Csak éppen a Pentagon bürokráciája akadékoskodik, mondván: a technológia orosz kézre kerülhet.
A kormányzat ugyanakkor hozzáláthatna, hogy vádat emeljen azok ellen, akik felelősek a pusztításért. A külföldön befagyasztott orosz tőkét az ukrán újjáépítésre lehetne fordítani. Washingtonnak egyben figyelmeztetnie kellene Teheránt, hogy porrá lövi az érintett gyárakat, ha az iráni vezetők továbbra is kamikáze drónokat értékesítenek az oroszoknak.
Természetesen mindennek megvan a maga kockázata. De a legnagyobb veszély az, hogy az orosz elnök pont azt a gusztustalan stratégiát alkalmazza, ami már bejött neki Szíriában. Azaz hogy terrorba borítja Ukrajnát. Közeleg a tél, segítsünk az ukránoknak nyerni, még mielőtt beáll a hideg időszak.
Economist
Legújabban (így, külön írva) hideg háborúba kezdett Putyin: a tél segítségével próbálja térdre kényszeríteni Ukrajnát, amely ily módon versenyt fut az idővel, az időjárással és az orosz rakétákkal. A Kreml két napja újította fel a tüzérségi támadásokat, és bár az ukrán légvédelem elég hatékonynak tűnik, az okozott kár így is jelentős.
Az energetikai infrastruktúra 40 %-a rongálódott meg. A szolgáltató kénytelen volt forgórendszerben áramszünetet elrendelni. A háztartásoknak és a vállalatoknak is korlátozniuk kell a fogyasztást. Az állami olajtársaság vezetője arra figyelmeztet, hogy az országra még sosem várt ennyire kemény tél.
A hőmérséklet már most nulla fok körül van és nagy gond lesz a fűtéssel. A lakások jó egyharmadában távfűtés van, a felhalmozott készletek jóvoltából ezek számára kellő mennyiségben áll rendelkezésre gáz, ám mégsem tudnak működni, ha megsérül az áramhálózat. Márpedig az oroszok éppen az erőműveket vették célba. Ha az akciók Kijev környékén sikeresnek bizonyulnak, fagyoskodni fog a 2 millió lakos. A fronthoz közelebb még rosszabb a helyzet.
A szétbombázott hálózatok helyreállításán az egész országban dolgoznak a szakemberek. Becslések szerint a háború kezdete óta 800 ezer otthon semmisült, illetve sérült meg. A javítás azonban nem tud lépést tartani a pusztítással. És sokszor előfordul, hogy fűtés még csak-csak lenne, ám olyan házakban, amelyeknek már nincsen teteje.
FT
A világ nagyobbik részének fogalma sem volt, hogy az észak-norvég Tromso Arktiszi Egyetemén tudományos kutatás tárgya a szürke zónás hadviselés, vagyis azt igyekeznek feltárni, hogy ellenséges országok milyen felforgató akciókat hajthatnak végre fű alatt. Az intézményre az irányította rá a figyelmet, hogy a norvég rendőrség letartóztatott egy feltételezett orosz kémet, aki valószínűleg hamis brazil személyazonosságival, és kanadai ajánlólevéllel játszotta be magát.
Az eset kapcsán az American Enterprise Institute egyik elemzője arra figyelmeztet, hogy riadó, mert az oroszok egyre inkább behatolnak már a tudomány területére is. A Bellingcat oknyomozó hálózat már közölte, hogy a lebukott delikvenst Mihail Mikusinnak hívják, az orosz titkosszolgálat ezredese. A tengerentúli szakértő ugyanakkor rámutat, hogy történtek azt mutatják: ajánlatos ébernek lenni a tudományos világban, mert egyrészt ezen a területen általában széles körűek a nemzetközi kapcsolatok, másrészt pedig a szakemberek feltűnés nélkül érdeklődhetnek a legkülönfélébb témák iránt.
A svéd katonai hírszerzés korábbi főnöke szerint azonban ritkán fordul elő, hogy egy titkos ügynököt így juttassanak célba, mert sokba kerül. Hogy ne lehessenek eredményesek, arra azt javasolja, hogy a tudományos intézmények titkosítsák a megállapításaikat, ne engedjenek bárkinek betekintést, még saját soraikból sem. Az első számú szabály az: nem szabad naivnak lenni.
Spiegel
Mosakszik az egyik, újonnan kinevezett olasz miniszterhelyettes, mert előkerült róla egy felvétel, amelyen hat évvel ezelőtt náci karszalaggal látható. Galeazzo Bignami, aki a Liga-elnök, Salvini alatt az infrastruktúráért felelős tárcánál dolgozik majd, kifejtette, hogy szégyelli magát korábbi tettéért és elítéli a totalitarizmus minden formáját.
Meloni kormányfő, aki tagadja, hogy rokonszenvezne a nemzeti szocializmussal, idáig nem szólalt meg az ügyben. Bignami egyébként korábban a Berlusconi vezette mérsékelt Forza Italiánál futott be karriert, ám nem sokkal ezelőtt immár másodszor jutott be a törvényhozásba a választásokon győztes Olaszország Fivérei színeiben.
Következő cikk: Demokráciahiány – nem lesz jogszerű MNT!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >