2022. november 29. kedd
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Fókuszban: Pásztor István (3.)

Demokráciahiány – nem lesz jogszerű MNT!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Demokráciahiány – nem lesz jogszerű MNT!

A nemzeti tanácsok Pásztori elképzelése éppen a nemzeti tanácsnak a közösségtől való „elválasztását”, elidegenítését, a nemzeti tanács egyetlen politikai párt alá való rendelését / gyűrését, a „társadalmi szervezeti formák” megkerülését és az egypárturalom visszatérést jelenti. A november 13-ai MNT választás most már csupán arról szólhat, hogy a magyar választói névjegyzékben jelenleg szereplő „116.273 személy” közül – a Véemesz nyomasztó választási kampánya hatására – mennyien vesznek rész a szavazáson. Még ha a választói névjegyzékre feliratkozottak több mint a fele is voksolna, az egypárti nemzeti tanács akkor sem lesz legitim! Nem a magyar közösség parlamentje, hanem a VMSZ 2-es számú tagozata lesz. (Az első a párt belgrádi szerb tagságú szervezete.) Bozóki Antal:

Verba volant, scripta manent.

A szó elszáll, az írás marad.

Latin közmondás

 

Az önimádat után, az összes emberi

szenvedély közül a legerősebb és a

legdurvább – a hatalom szeretete.

Visarion Grigorijevič Bjelinski

 

A Vajdasági Rádió és Televízió (VRTV) magyar szerkesztőségének Fókuszban c. október 20-ai műsorában Pásztor Istvánnak a Vajdasági „Magyar” Szövetség nevű magyar-szerb vegyes párt, a Tartományi Képviselőház elnökének, stb. volt „jelenése”.

A műsorvezető Bágyi Ribár Renáta az adást azzal kérdéssel indította, „hogyan gazdálkodik a politikum a közösséggel” (sicc?), és „milyen a viszony a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács között”?

Ezek a témák adtak keretet a beszélgetésnek, amelyet aztán Pásztorral „a népszámlásról, a nemzeti tanácsi választásról és egyéb időszerű kérdés(ek)ről” folytatott.

A november 13-án esedékes nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban, a műsorvezető arról kérdezte a VMSZ elnökét, hogy „2010-ben 138 ezren voltak azok, akik feliratkoztak a választói névjegyzékre, mostanára, több választási ciklus után, már jóval kevesebben vannak, miért”?

– „Mert meghaltak, vagy elköltöztek, meg vannak olyanok is, akik nem tartják fontosnak, hogy feliratkozzanak, vagy nem tudtak róla, hogy ahhoz hogy élni tudjanak a szavazati jogukkal, föl kel, hogy iratkozzanak a választói névjegyzékre” – hangzott a válasz.

– 2010-ben a politikai résztvevők között is nagyobb volt az érdeklődés, mivel öt lista vett részt (a nemzeti tanácsi választásokon – B. A.). Mára látjuk, hogy csak egy lista van (a VMSZ Magyar Összefogás néven indít listát, mint korábban is – B.A.). Ön hogy éli meg azt, hogy ha csak egy lista lesz? – kérdezte Pásztort a műsorvezető.

– Örömmel, azért mert a politika az egy harc, s ennek a harcnak eredményeképpen, mindazok, akik azt állították magunkról, hogy életképesek, azokról bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Nem igaz, mert nem tudnak szervezetet csinálni, nem igaz, mert nincsen hiteles ember közöttük, aki a folyamat élére állna, és aki vállalná ennek a kockázatát és nincsen a közösség irányában releváns elképzelésük, amit föl tudnának mutatni. Ezt bizonyítja az a jelenség, hogy nem tudnak listát állítani.

Azt gondolom, hogy le fog zárulni egy folyamat. Ennek a folyamatnak a lezárulása azt fogja eredményezni, hogy Vajdasági Magyar Szövetség rendelkezik majd azzal a legitim politikai erővel, amelyik az érdekérvényesítésnek és az érdekképviseletnek a feladatával ruházza föl. Ahogy ez eddig is volt.

Látszat volt, hogy ebben a pillanatban vagy eddig a pillanatig listák voltak és pártok voltak és szervezetek voltak. Az egész az csak a közvélemény ámításán és a különböző álhíreknek a terjesztésében körvonalazódott és valósult meg. Valós tevékenység évtizedre visszamenőleg nincsen. Leszámítva azt az időszakot, amikor a nem magyar pártok, amiknek jelentős magyar kádereik voltak, mint amilyen a Demokrata Párt (DS – B.A.) volt, vagy a Szociáldemokrata Liga (LSV – B.A.) volt, megpróbáltak gyakorlatilag betörni a mi szavazótestületünkbe és megpróbálták átvenni tőlünk az irányításnak a lehetőségét. De, mivel időközben ők maguk is eltűntek, ez a fajta koncepció gyakorlatilag megszűnt – monologizált Pásztor.

– De milyen a választási lehetőség, ezt az egész történetet úgy hívják, hogy választás, hogy ha a cédulán egy résztvevőnek a neve szerepel, akkor mi ebben a választás? – vetette közbe Bágyi Ribár Renáta.

– De valóban azt gondolja, hogy erre nekem kell választ adnom? – kérdezett vissza Pásztor.

– Mivel Ön – most már mondhatjuk – az egyetlen vajdasági magyar politikai szervezetnek a képviselője, gondolom, hogy az elmúlt időszakban nagy szerepe volt a politikai közéletnek az alakításában is – állapította meg a műsorvezető, bizonyára a kialakult szituációra utalva.

– Természetesen ezért jutottunk abba a helyzetbe, hogy mi listát tudunk állítani, más pedig nem. Hogy miért nem tudtak listát állítani mások, azt szerintem a múlt héten kellett volna megkérdezni azoktól, akik ezt ambicionálták és az Önök vendégei voltak. (A Fókuszban 2002. október 13-ai műsorának a vendége Vataščin Péter újságíró és Miskolczi József, korábban újságíró, jelenleg nyugdíjas vállalkozó volt. Miért nekik kellett volna válaszolni erre a kérdésre?)

Bágyi Ribár Renáta igazat adott Pásztornak abból a szempontból, miszerint „azokat kellett volna megkérdezni”, de mivel „nem aktívak a jelen pillanatban, és ezért nem is kérdezte meg őket” – hangzott a műsorvezető válasza.

– És mit mondtak, miért nem állítottak listát? – ragaszkodott a témához Pásztor, majd kérdését meg is válaszolta: „Azért, mert amikor hét évvel ezelőtt nekimentek a saját szervezetüknek, akkor azt gondolták, hogy az önmagában elegendő lesz ahhoz, hogy listát tudjanak állítani és talpon tudjanak maradni, de a politika ettől sokkal összetettebb és ehhez az összetettséghez őnekik se a szervezőképességük se a teherbírásuk, minden jel szerint, nem volt meg.” (Pásztor bizonyára a 2015. augusztus 20-án alakult Magyar Mozgalom tagjaira gondolt.)

– Ha jól emlékszek, Ön mondta azt elnök úr, hogy az ne foglalkozzon politikával, akinek nincs pénze, és aki nem tud helyet kapni a médiában? – tudakolódzott tovább Bágyi Ribár Renáta.

(Ezt utalásnak is lehetett gondolni arra az ismeretlen nagyságú, de minden jel szerint hatalmas anyagi támogatásra, amit Pásztorék az anyaországtól kapnak, a többiek meg semmit, valamint arra, hogy a Véemesz teljesen eluralta a Magyar Nemzet Tanács „alapította” sajtót.)

– Nem, ezt nem én mondtam, ezt lehet, hogy maguk próbálták az én számba adni. Én azt mondtam, az ne foglalkozzon politikával, aki nem tud reggel fölkelni és estig közügyeket intézni és másnap újra. Mert a politika nem az eszelésről szól és nem a nagy okosságoknak a kimondásáról szól. A politika ez egy favágó tevékenység – válaszolta Pásztor

A VMSZ nemzeti tanácsi listájáról a műsorvezető elmondta, hogy „ha jól számolta, csak három személy van a korábbi összetételből – Pásztor közbevetése szerint hat – a java az új személy. Miért döntöttek így?” (A 2018 és a 2022. évi lista számítógépes keresőprogrammal való összevetésekor, a jelenlegi nemzeti tanács tagjelöltjei között, az előző összetételből mindössze négyet találni. Ezek Sárközi István, a 2018. évi listán 5., most 11., Molnár Attila a 15/28, Bacsik Lőrincz Natália a 20/18 és Oláj Ibolya a 32/13).

– Azért, mert csak 35 személy szerepelhet a listán és a vajdasági magyar közösség bővelkedik azoknak az embereknek a számában, akik fölkészültek, akiknek bizonyítási lehetőséget kell, hogy kapjanak, és akik most abban a korban vannak, a legjobb kondícióban, vannak, hogy ezt megtudják mutatni. Arról nem beszélve, tudja, hogy aki négy van 8 éven keresztül MNT tag volt, az beépült a rendszerbe és függetlenül attól, hogy nem lesz MNT tag, ugyanúgy tudja szolgálni a saját közösségét, általános értelemben, vagy pedig abban a helységen, ott ahol él. Ezért az volt a szándék, hogy új energiákat mozgósítsunk, az volt a szándék, hogy új embereknek adjunk lehetőséget, új arcok kerüljenek be, de ugyanakkor megmaradjon a folyamatosság is. Ezért van az, hogy mintegy 15 százaléka a jelelölteknek, a listán szereplőnek, a régi MNT-ből van, a maradék pedig új személyeket jelent – magyarázta Pásztor.

Miután letelt az október 28-én éjfélig megszabott határidő, ameddig listát lehetett állítani a nemzeti tanácsi választásokon, most már megállapítható, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) új összetételének megválasztásban csupán egy – a VMSZ Magyar Összefogás (MÖ) listája szerepel.

A Bágyi Ribár Renáta műsorvezető által felvetett kérdésre, miszerint „milyen a választási lehetőség, ha a cédulán egy résztvevőnek a neve szerepel, akkor mi ebben a választás,” a válasz felette egyszerű – semmilyen. Nincsen!

Ez is jól mutatja, hogy milyen a magyar közösség politikai színtere, hogy megszűnt a politikai pluralizmus és a demokrácia.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a MÖ listáján olyan személyek neve is szerepel, akik eleve nem tesznek eleget a nemzeti tanácsokról szóló törvény 7/a cikke követelményeinek. Pontosabban: A listára fel sem kerülhettek volna. (Erről bővebben a Pásztor-lista c. szeptember 15-ei írásomban lehet olvasni.)

Súlyos botrány van, tehát, kialakulóban a lista összetételével és a választás lehetőségével kapcsolatosan, ami megkérdőjelezi a demokratikus választás lehetőségét, az új MNT jogszerűségét is.

Amennyiben a listaállító (Pásztor) nem ismeri a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, akkor azért felelős, ha pedig ismeri és mégis ilyen listát állított össze, akkor pedig azért kell vállalnia a felelősséget.

Válságba kerül ezzel a VMSZ a magyar önkormányzat legfőbb szerve! Pásztor ezt „örömmel éli meg”!

– Külföldi megfigyelők, vagy egyéb szervezetek, az elmúlt időszakban, és ezt nem csak az MNT viszonylatában jegyezték meg, hogy túl nagy a politikumnak a befolyása a nemzeti tanácsokra. Ön ezt hogy látja? Ezt azért kérdezem, mert az Önök listavezetője a VMSZ-nek az alelnöke – állapította meg a műsorvezető.

– Ez egy butaság. Mégis kinek kellene, hogy befolyása legyen egy politikai testületre, a Horgászok Szövetségének, vagy a Hímző Nők Szövetségének, vagy kinek kellene, hogy befolyása legyen. Azt gondolom, hogy ezek olyan eszmefuttatások, amik a nevetségességnek a határát súrolják. Hát a közéletben a politikát, vagy a politikai szervezeteket, mint társadalmi szervezeti formákat nem lehet megkerülni és nincsen semmiféle törvényes akadálya annak, hogy ez így legyen.

A politikát, a kisebbségi politikát, azt mi érdekérvényesítő erőként hoztuk létre. Elválasztani a politikai pártot, a nemzeti tanácsot és a közösséget, ezt ambicionálni, ezt számon kérni, ez gyakorlatilag a közösségnek tönkretételét jelentené. Úgyhogy mi ebben nem vagyunk partnerek és nem gondolom, hogy azok, akik ezeket a butaságokat megfogalmazzák egyáltalán ezt végiggondolták és ezt komolyan gondolhatják – válaszolta Pásztor.

– Ugyanakkor, Önök többször is kiemelték, hogy a Magyar Összefogás listáján mindig szerepelnek olyan személyek, akik nem kötődnek a párthoz – jegyzete meg a műsorvezető.

– Most is így van. Mintegy 40 százalékuk a listán szereplőnek nem rendelkezik semmilyen pártpolitikai kötődöttséggel – ismételte meg állítását Pásztor.

Hiába hajtogatja Pásztor, hogy „mintegy 40 százalékuk a listán szereplőnek nem rendelkezik semmilyen pártpolitikai kötődöttséggel”, ennek a konkrét esetben éppen semmilyen jelentősége nincsen, mivel elfogadták a párt általi jelölést és számukra a pártutasítások a kötelezőek. Általuk Pásztor még gátlástalanabbul tudja irányítani az MNT-t!

A pártelnök szavaiból jól látszik, hogy a nemzeti tanácsot nem a magyar közösség pártokon felüli testületeként képzeli el, hanem mint a Véemesz által „befolyásolt” (értsd: irányított) „politikai testületet” és ezt egyáltalán nem is titkolja.

Ez a koncepció szöges ellentétben van a nemzeti kisebbségek mindenfajta autonómia elképzelésével. A nemzeti tanácsok éppen ellenkezőleg, „a politikai befolyástól függetlenül kellene, hogy képviseljék a nemzeti kisebbségek érdekeit”.

– Arra lett szavazva, amire szuggerálták – nyilatkozta Kalmár Zsuzsa(nna) színésznő, a Magyar Mozgalom küldöttje, az MNT és a testület Kulturális Bizottságának volt tanácsnoka a Szabad Európa Rádiónak (RSE).

(Kalmár „teljes mértékben elhatárolódott Hajnal Jenő, az MNT elnökének a testület nevében (jogtalanul – B.A.) írt nyilatkozatától” – amellyel a Tanyaszínházat a 2021. évi körútjának a megszakítására szólította fel – és lemondott a tanácsnoki tisztségéről. Az elnök a „kérést” azzal indokolta, hogy az előadás, Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabja, amellyel a társulat turnézott volna, „a gondtalan, minden korosztálynak szóló színházi élményt nem tudja elvinni közösségeinkbe, városainkba és falvainkba”.)

Volt olyan eset is, hogy a „külsősök kifizetéséről, szerződések aláírásáról”, a testület szervezte eseményről egyes ellenzéki tanácstagok „utólag értesültek”, vagy valamelyiküket megkérték, „ne szólaljon fel”.

A nemzeti tanács, nemzeti kisebbségi autonómia legfőbb testülete, nem egy párt (mint a konkrét esetben a VMSZ), hanem a közösség egészének az érdekeit kell, hogy megfogalmazza, kifejezze és képviselje a központi hatalom és a külföld felé – „a közösség önkormányzatához való, kollektív kisebbségi jogának megvalósítása érdekében” (a nemzeti tanácsokról szóló törvény 1/a szakasza első bekezdésének szövege szerint). Ez pedig a közösség politikai, civil és egyéb társadalmi szervezeteinek a részvétele nélkül lehetetlen.

A nemzeti tanácsok Pásztori elképzelése éppen a nemzeti tanácsnak a közösségtől való „elválasztását”, elidegenítését, a nemzeti tanács egyetlen politikai párt alá való rendelését / gyűrését, a „társadalmi szervezeti formák” megkerülését és az egypárturalom visszatérést jelenti.

A november 13-ai MNT választás most már csupán arról szólhat, hogy a magyar választói névjegyzékben jelenleg szereplő „116.273 személy” közül – a Véemesz nyomasztó választási kampánya hatására – mennyien vesznek rész a szavazáson.

Még ha a választói névjegyzékre feliratkozottak több mint a fele is voksolna, az egypárti nemzeti tanács akkor sem lesz legitim! Nem a magyar közösség parlamentje, hanem a VMSZ 2-es számú tagozata lesz. (Az első a párt belgrádi szerb tagságú szervezete.)

 

2022. november 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább

Ljubomir Simonović: „Az államot mindenható dilettánsok irányítják”!

Mit tettek Vajdaság AT szervei „a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv és íráshasználatának törvénnyel >

Tovább