Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A Nyugat összezár
„Bár rengeteg indoka lehet annak, hogy Németország nincs a közös nyilatkozat aláírói között, ugyanakkor politikai szempontból mégis fontos lett volna Berlin kiállása, már csak a Nyugat egységének demonstrálása miatt is. Ráadásul külpolitikailag ez elszigeteli az országot, gyengének és tétovának mutatja be Európa legnagyobb gazdasági hatalmát. Belpolitikailag pedig azért hiba, mert az Ukrajna melletti kiállásnak látványosan nagy támogatottsága van nem csak a politika mellett elkötelezettek között, hanem a civil szférában is.” Ara-Kovács Attila:
A napokban az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország közös nyilatkozatban erősítette meg elkötelezettségét az orosz agresszió megfékezése mellett, s egyben elutasította a moszkvai, álhír-jellegű hivatkozásokat arra vonatkozóan, hogy Kíiv állítólag hogyan próbálja szélesíteni a konfliktust, egyebek mellett „piszkos bombák”, azaz nukleáris anyagokkal „szennyezett” fegyverek bevetése révén.
Arra a kérdésre nem nehéz válaszolni, miért született meg a közös nyilatkozat. Egyrészt jelzi, hogy az orosz támadások az ukrán energetikai infrastruktúra megsemmisítésére nem hangolta más belátásra, nem rettentette el az említett három hatalmat, nem bizonytalanította el őket Ukrajna kitartását illetően. Épp ellenkezőleg.
Szintén fontos, és nagyon is érthető üzenetértéke van annak, hogy három atomhatalom írta alá a nyilatkozatot, még ha például Németország jelenlétének hiánya az aláírók között, inkább gyöngíti, mintsem erősíti a nukleáris fegyverekkel való visszaélés elutasításának erejét.
Mindennek dacára mégsem egészen világos, hogy miért épp most született meg ez a dokumentum, és nem korábban, ami idejekorán gondolkodóba ejthette volna Putyint.
Tudjuk: a múltban nem volt teljes az összhang a három hatalom között. A továbbra is az oroszok bűvkörében élő szélsőjobboldal és szélsőbaloldal olykor igenis befolyásolni volt képes a nagypolitikát. A Le Pennel állandó küzdelemben élő Emmanuel Macron óvatossága feltehetően ebből fakadt, s az is, hogy a maga liberális nagy belpolitikai vállalkozása mellett belpolitikailag legalábbis semlegesítse a baloldalt; főként annak az utcákon randalírozó, bár elszigetelt, mégis látványos részét (sárga mellényesek/”gilets jaunes”).
Az nagyjából a véletlenek számlájára írandó, hogy a közös közlemény nyilvánosságra kerülése Liz Truss bukásával és Rishi Sunak felemelkedésével esett egybe, már csak azért is, mert az egyeztetések jóval korábban megindultak, s egyébként is olyan szinten, melyek a mindenkori brit kormányfőtől elsősorban beleegyezést vagy vétót kívánnak, mást nem. Ez esetben – tekintettel az olajozottan működő hagyományos amerikai-brit biztonsági együttműködésre – garantált volt a jóváhagyás, amint az meg is történt az új miniszterelnök részéről még azon a napon, hogy a király megbízta a kabinet vezetésével.
A nyilatkozat Olaszországnak is tartalmaz üzenetet. A háromoldalú egyeztetések már napokkal azt megelőzően elindultak, hogy Giorgia Meloni megalakította volna jobboldali kormányát, így Washington és két partnere egyértelművé tehették Meloni előtt, hol húzódnak a nyugati biztonság toleranciahatárai. Igaz, egyesek szerint nem is annyira Melonit kellett efelől meggyőzni, hanem a koalíciós-társ Matteo Salvinit és Silvio Berlusconit figyelmeztetni, s ennyiben a nyilatkozat, mely az olasz kormány megalakulása után látott napvilágot értelmezhető egy, Meloni nyugatos politikájának nyújtott segítségként a jövőre vonatkozóan.
Hogy egy ilyen „jelzésnek” milyen jelentősége van, azt Orbán Viktor sietős reagálása mutatja a legjobban; a nyugati összezárást követően a kormány szóvivője azonnal bejelentette, hogy a jövő héten a parlament ratifikálni fogja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.
Ennyiben Orbán megelőzte a török miniszterelnököt, Recep Tayyip Erdoğant, aki egyelőre még fut néhány kört, mielőtt ugyanerre a logikus következtetésre jut majd.
Bár persze rengeteg indoka lehet annak, hogy Németország nincs a közös nyilatkozat aláírói között, ugyanakkor politikai szempontból mégis fontos lett volna Berlin kiállása, már csak a Nyugat egységének demonstrálása miatt is. Ezért kizártnak tartom, hogy az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország készakarva hagyta volna ki Németországot, atomhatalmi vagy egyéb katonai megfontolások alapján. Arról persze senkinek nincs egyelőre tudomása, hogy bevonták-e az egyeztetésbe Berlint vagy sem, s ha igen, a németek hogyan reagáltak erre. Ám Olaf Scholz kancellár ma már túlzottnak számító óvatossága sem kül-, sem belpolitikai szinten nem tűnik helyes döntésnek, kifizetődőnek meg még kevésbé.
Külpolitikailag azért, mert a kimaradás ismét elszigeteli, gyengének és tétovának mutatja be Európa legnagyobb gazdasági hatalmát. Belpolitikailag pedig azért, mert az Ukrajna melletti kiállásnak látványosan nagy támogatottsága van nem csak a politika mellett elkötelezettek között, hanem a civil szférában is. Az sem tűnik életszerű feltételezésnek, hogy a sokak által feltételezett guruló rubelekből tengődő Balpártra (Die Linke) Scholz olyannyira rászorulna, hogy inkább tartózkodik a látványos kiállástól.
Következő cikk: Élet Vlagyimir után
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >