2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

A Nyugat összezár

A Nyugat összezár

„Bár rengeteg indoka lehet annak, hogy Németország nincs a közös nyilatkozat aláírói között, ugyanakkor politikai szempontból mégis fontos lett volna Berlin kiállása, már csak a Nyugat egységének demonstrálása miatt is. Ráadásul külpolitikailag ez elszigeteli az országot, gyengének és tétovának mutatja be Európa legnagyobb gazdasági hatalmát. Belpolitikailag pedig azért hiba, mert az Ukrajna melletti kiállásnak látványosan nagy támogatottsága van nem csak a politika mellett elkötelezettek között, hanem a civil szférában is.” Ara-Kovács Attila:

A napokban az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország közös nyilatkozatban erősítette meg elkötelezettségét az orosz agresszió megfékezése mellett, s egyben elutasította a moszkvai, álhír-jellegű hivatkozásokat arra vonatkozóan, hogy Kíiv állítólag hogyan próbálja szélesíteni a konfliktust, egyebek mellett „piszkos bombák”, azaz nukleáris anyagokkal „szennyezett” fegyverek bevetése révén.

Arra a kérdésre nem nehéz válaszolni, miért született meg a közös nyilatkozat. Egyrészt jelzi, hogy az orosz támadások az ukrán energetikai infrastruktúra megsemmisítésére nem hangolta más belátásra, nem rettentette el az említett három hatalmat, nem bizonytalanította el őket Ukrajna kitartását illetően. Épp ellenkezőleg.

Szintén fontos, és nagyon is érthető üzenetértéke van annak, hogy három atomhatalom írta alá a nyilatkozatot, még ha például Németország jelenlétének hiánya az aláírók között, inkább gyöngíti, mintsem erősíti a nukleáris fegyverekkel való visszaélés elutasításának erejét.

Mindennek dacára mégsem egészen világos, hogy miért épp most született meg ez a dokumentum, és nem korábban, ami idejekorán gondolkodóba ejthette volna Putyint.

Tudjuk: a múltban nem volt teljes az összhang a három hatalom között. A továbbra is az oroszok bűvkörében élő szélsőjobboldal és szélsőbaloldal olykor igenis befolyásolni volt képes a nagypolitikát. A Le Pennel állandó küzdelemben élő Emmanuel Macron óvatossága feltehetően ebből fakadt, s az is, hogy a maga liberális nagy belpolitikai vállalkozása mellett belpolitikailag legalábbis semlegesítse a baloldalt; főként annak az utcákon randalírozó, bár elszigetelt, mégis látványos részét (sárga mellényesek/”gilets jaunes”).

Az nagyjából a véletlenek számlájára írandó, hogy a közös közlemény nyilvánosságra kerülése Liz Truss bukásával és Rishi Sunak felemelkedésével esett egybe, már csak azért is, mert az egyeztetések jóval korábban megindultak, s egyébként is olyan szinten, melyek a mindenkori brit kormányfőtől elsősorban beleegyezést vagy vétót kívánnak, mást nem. Ez esetben – tekintettel az olajozottan működő hagyományos amerikai-brit biztonsági együttműködésre – garantált volt a jóváhagyás, amint az meg is történt az új miniszterelnök részéről még azon a napon, hogy a király megbízta a kabinet vezetésével.

A nyilatkozat Olaszországnak is tartalmaz üzenetet. A háromoldalú egyeztetések már napokkal azt megelőzően elindultak, hogy Giorgia Meloni megalakította volna jobboldali kormányát, így Washington és két partnere egyértelművé tehették Meloni előtt, hol húzódnak a nyugati biztonság toleranciahatárai. Igaz, egyesek szerint nem is annyira Melonit kellett efelől meggyőzni, hanem a koalíciós-társ Matteo Salvinit és Silvio Berlusconit figyelmeztetni, s ennyiben a nyilatkozat, mely az olasz kormány megalakulása után látott napvilágot értelmezhető egy, Meloni nyugatos politikájának nyújtott segítségként a jövőre vonatkozóan.

Hogy egy ilyen „jelzésnek” milyen jelentősége van, azt Orbán Viktor sietős reagálása mutatja a legjobban; a nyugati összezárást követően a kormány szóvivője azonnal bejelentette, hogy a jövő héten a parlament ratifikálni fogja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

Ennyiben Orbán megelőzte a török miniszterelnököt, Recep Tayyip Erdoğant, aki egyelőre még fut néhány kört, mielőtt ugyanerre a logikus következtetésre jut majd.

Bár persze rengeteg indoka lehet annak, hogy Németország nincs a közös nyilatkozat aláírói között, ugyanakkor politikai szempontból mégis fontos lett volna Berlin kiállása, már csak a Nyugat egységének demonstrálása miatt is. Ezért kizártnak tartom, hogy az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország készakarva hagyta volna ki Németországot, atomhatalmi vagy egyéb katonai megfontolások alapján. Arról persze senkinek nincs egyelőre tudomása, hogy bevonták-e az egyeztetésbe Berlint vagy sem, s ha igen, a németek hogyan reagáltak erre. Ám Olaf Scholz kancellár ma már túlzottnak számító óvatossága sem kül-, sem belpolitikai szinten nem tűnik helyes döntésnek, kifizetődőnek meg még kevésbé.

Külpolitikailag azért, mert a kimaradás ismét elszigeteli, gyengének és tétovának mutatja be Európa legnagyobb gazdasági hatalmát. Belpolitikailag pedig azért, mert az Ukrajna melletti kiállásnak látványosan nagy támogatottsága van nem csak a politika mellett elkötelezettek között, hanem a civil szférában is. Az sem tűnik életszerű feltételezésnek, hogy a sokak által feltételezett guruló rubelekből tengődő Balpártra (Die Linke) Scholz olyannyira rászorulna, hogy inkább tartózkodik a látványos kiállástól.

 

2022. október 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább